Az Integrációs Programhoz való csatlakozást a jelen lévő 12 képviselő közül 11 szavazta meg, Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) nemmel voksolt.
A tanácskozáson arról is döntés született, hogy az önkormányzat névértéken, egyenként 100 ezer forintért megvásárolja Kondoros, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós és a Bánhegyesi Vízszolgáltató NKft. gyulai közüzemi cégben lévő üzletrészét.
Az érintett települések 2018-ban és 2021-ben keletkezett kintlévőségeinek rendezéséről szintén határozat született, a tartozást részletfizetéssel egyenlíthetik ki az önkormányzatok.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester a részletekről elmondta: a víziközmű-ágazat évről évre veszteséget termel a Gyula mellett hat településen – Mezőkovácsházán, Végegyházán, Medgyesegyházán, Újkígyóson, Kondoroson és Nagybánhegyesen – víziközmű-szolgáltatást ellátó Gyulai Közüzemi NKft.-nek; 2018 óta csaknem 890 millió forint kintlévősége halmozódott fel a cégnek. Bár a települések a kft.-vel kötött szerződés alapján kötelesek rendezni a tartozásukat, eddig csak Gyula és Kondoros fizetett be pénzt.
A városvezető kifejtette: a cég víziközmű-szolgáltatásból származó vesztesége évről évre nőtt volna. A fő kérdés, hogy a gyulai önkormányzat ezt kifizeti más feladatok rovására, beruházások elmaradása árán, vagy átadja a feladatot az államnak – tette hozzá.
Közölte: a képviselő-testület szeptemberi döntése alapján már elindult az integrációs folyamat. A tárgyalások alapján a kormány megtéríti a cég idei, 456 millió 440 ezer forint veszteségét, a gyulai önkormányzathoz befolyó összeget ázsiós törzstőkeemelés révén adják át a Gyulai Közüzemi NKft.-nek. A polgármester hangsúlyozta: ezzel megszűnik a cég likviditási problémája, és tartalékot is tud képezni.
A fennmaradó összeg kapcsán rámutatott: az Energiaügyi Minisztériumnak nincs jogi lehetősége arra, hogy visszamenőleg megtérítse a korábbi években keletkező kintlévőséget, ezért egyeztetéseket folytatnak arról, hogy a Belügyminisztérium az érintett településeknek rekipályázat keretében nyújt segítséget, amiből ki tudják fizetni a tartozásukat. Ehhez a gyulai önkormányzatnak egyességre kell jutnia a településekkel, ellenkező esetben kénytelenek lesznek őket beperelni – fűzte hozzá.
Aláhúzta: a követelés egy részéről észszerű lemondaniuk, mivel arra, hogy a teljes összeget befizessék, nincs reális esély. A 2022-es tartozásokat elengednék, csak a 2018-ban és 2021-ben keletkezett, több mint 100 millió forintnyi kintlévőség megfizetésére tartanak igényt. (A társaságban lévő tagok korábban úgy határoztak, hogy a 2019-es és 2020-as évre vonatkozóan eltekintenek a befizetési kötelezettségtől – a szerk.)
A polgármester úgy vélte, a gyulai önkormányzat más önkormányzatokhoz képest pénzügyileg előnyösebben bonyolíthatja le az integrációt. „A hírek szerint más települések úgy adták át a feladatot és a vagyont, hogy nem kaptak érte egy fillért sem” – fogalmazott.
Jelezte: a tárgyalások során szóbeli megállapodás született arról, hogy a továbbiakban az Alföldvíz Zrt. végzi az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást Gyulán. Nyomatékosította: „az integráció miatt senki nem kerül utcára”, a cég a Gyulai Közüzemi NKft. minden olyan munkatársának állást ajánl, aki a víziközmű-ágazatban dolgozik. Hozzátette: a zrt. bérviszonyait ismerve „jó eséllyel mindenkinek nőni fog a jövedelme”.
A polgármester ismertette: az Alföldvíz Zrt. üzemmérnökséget alakít ki, gyulai központtal. A Szent László utcai székház tulajdonjogát és használati jogát nem adja át a város, az ott működtetett ügyfélszolgálat helyét bérelni fogja a cég. A városvezető felhívta rá a figyelmet, hogy gyulai lakosoknak és vállalkozásoknak továbbra is a székházban kell intézniük az ivóvíz- és a szennyvízszolgáltatással kapcsolatos ügyeiket.
A Henyei úti és a Hicu telepi úton található telephelyet szintén megtartja az önkormányzat, az Eleki úti szennyvíztelep, a Csigakertben lévő vízműtelep és a vízszolgáltatási csoport „gyorsreagálású egységének” helyet adó, székház mögötti épület viszont az Alföldvíz Zrt.-hez kerül.
Azokat az eszközöket, például a womát és a szippantóautót, amelyeknek a tulajdonjogát az önkormányzatnak kötelezően át kell adnia az Alföldvíz Zrt.-nek, de a városnál maradó feladatok ellátásához szükségesek, bérelni fogja a Gyulai Közüzemi NKft.
Görgényi Ernő leszögezte: kizárólag a víziközművagyont adják át az államnak, nem a gyulai közüzemi céget. Az Alföldvíz Zrt. csak az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást végzi majd, a vagyongazdálkodási, parkgondozói, hulladékgazdálkodási és parkolóüzemeltetési feladatok a városnál maradnak, és azokat továbbra is a Gyulai Közüzemi NKft. látja el.
Azt is mondta: a most köztulajdonból köztulajdonba, az önkormányzattól az államhoz kerülő vagyon vezetékekből, szivattyúkból és egyéb közművekből áll; forgalomképtelen, és hitelfelvételhez nem ajánlható fel biztosítékként, vagyis nem jelent vagyoni előnyt az önkormányzat számára.
Az ülésen arról is döntés született, hogy az önkormányzat nyílt közbeszerzési eljáráson választja ki a gyulai polgármesteri hivatal feladatellátásához szükséges új nyomtatókat és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat biztosító szolgáltatót. A korábbi bérleti és szervizszolgáltatási szerződés idén decemberben jár le, a közbeszerzési eljáráson kiválasztott cég jövő januártól látja majd el a feladatot 48 hónapig. A határozati javaslatot egyhangúlag fogadták el a képviselők.
