A francia petrezselymet az ókori rómaiak is ismerték. A feljegyzések alapján levest és salátát készítettek belőle, de csuklás ellen is használták. A középkorban disznózsírból készítettek turbolyás kenőcsöt kelésekre, bőrgyulladásra, de még a láz lehúzására is használták.
A turbolyát gyakran összetévesztik a petrezselyemmel, illetve az erdei bódító barabollyal. A turbolya szára üreges, az illata pedig összetéveszthetetlenül aromás.
A turbolya kiváló fűszernövény, májusban–júniusban nyílik. Ebben az időszakban kell szedni a virágos hajtását, amit kiterítve, szellős helyen kell szárítani, majd fűszernek összetörni.
Az így megszárított herbából gyógytea is készíthető. A népi gyógyászat szerint fokozza a vese vérellátását, javítja annak működését, csökkenti az ödémát, az emésztőszervi és légúti megbetegedésekre is gyógyító hatással van. Javítja a vérkeringést, zúzódásokra és véraláfutásokra borogatószerként alkalmazható a főzete.
Keserűanyag-tartalma támogatja a máj- és az epeműködést, gyomornyugtató hatású. A levelek sok A- és C-vitamint, ásványi anyagokat (vas, magnézium, kalcium, cink, szelén, kálium, foszfor) tartalmaznak, természetes antioxidánsok, szabadgyökfogók és védik a sejtmembránt.
A magyar konyha ritkán használja a turbolyát. Az európai, főleg az olasz, a francia, az angol és az erdélyi konyhában húsételeket ízesítenek vele, fűszerkeverékben bazsalikommal és rozmaringgal együtt. Sajtok, omlettek és mártások alapanyagaként is kiváló fűszer. Érdemes kipróbálni!
[A cikk szerzője természetgyógyász fitoterapeuta és fülakupunktúrás addiktológus, mentálhigiénés szakember, kineziológus. Rendelőjének címe: 5700 Gyula, Rákóczi u. 31., tel.: 0620/487-6669.]