Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kínai település lenne Gyula testvérvárosa
Baráti, csere- és testvérvárosi kapcsolat kialakítása érdekében tárgyalások kezdődnek a gyulai önkormányzat és a kínai Dongyang város között, az erről szóló határozati javaslatot 11 igennel, Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) tartózkodásával szavazta meg a grémium.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester úgy fogalmazott: a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok az elmúlt évtizedben felértékelődtek. Mint kifejtette, e téren „figyelemreméltó jelentőséggel bírnak a városdiplomáciai kapcsolatok”, a Kínai Népköztársaság láthatóan elkötelezett a kínai és magyar városok közötti testvérvárosi kapcsolatok kialakítása mellett. A polgármester leszögezte: ezek célja elsősorban a másik ország, nép kultúrájának alaposabb megismerése, erre alapozva alakulhatnak ki a városok között gazdasági kapcsolatok.
Kitért rá, hogy Magyarországon 16 településnek van kínai testvérvárosa, köztük Budapestnek és három Békés vármegyei településnek. Szarvasnak 2009 óta Wuxi, Orosházának Pancsin, Békéscsabának 2022 óta Shenyang a kínai testvérvárosa.
Mint arról Görgényi Ernő beszámolt, Gyula város vezetését az év elején megkereste a Kína–Közép- és Kelet-európai Országok Humán Kapcsolatainak Együttműködési és Tapasztalati Központja, hogy fogadja a megkeresést Dongyang megyei jogú város részéről, amely magyarországi testvérvárost keres. A kapcsolatfelvételt a gyulai önkormányzat megkeresésére a magyar Külügyminisztérium is javasolta.
A településvezető ismertette: az 1747 négyzetkilométeres, mintegy egymillió fős Dongyang város Zhejiang tartomány közepén helyezkedik el, a világ egyik legnagyobb filmstúdiójával rendelkező Yiwu város mellett, amelyet a Kelet Hollywoodjaként is emlegetnek. A település Kína 36. legversenyképesebb városa, 2021-ben 11,48 milliárd dollár GDP-t termelt.
A települést „az építészet szülővárosának” is nevezik, mivel egyedülálló konfuciánus jegyekkel rendelkező épületstílussal rendelkezik, amelybe különféle dekoratív művészeteket integráltak, például a bambuszszövést, a kőfaragást és a téglafaragást. Dongyangot „a művészet és kézművesség szülővárosának” is tartják a kínaiak, itt található ugyanis a fafaragás nemzeti szellemi kulturális öröksége és a bambuszszövés tartományi szellemi kulturális öröksége. A településen van a Baiyun Kulturális Park, ahol a taoizmushoz és a buddhizmushoz kapcsolódó alkotások, köztük egy 50 méteres szobor is látható. A városban régi hagyománya van az oktatásnak is, és a hagyományos kínai gyógynövények tekintetében is kiemelt szerepet tölt be az országban – ismertette a polgármester.
Arról is beszélt, hogy idén januárban egy online konferencián mutatkozott be egymásnak a kéttelepülés, és az elkövetkezendő időszakban további egyeztető tárgyalások várhatók, továbbá a kapcsolat megalapozása érdekében diákok és pedagógusok vennének részt a másik fél kultúrájának megismerését, megismertetését szolgáló programokban.
Emellett Dongyang város részéről, a továbblépés elősegítése érdekében, baráti cserekapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozat aláírását kezdeményezték. E szerint a felek „az egyenlőség és kölcsönös előnyök elve alapján” törekednek az együttműködés előmozdítására többek között a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány, a technológia, a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a turizmus területén.
A polgármester leszögezte: a testvérvárosi kapcsolat kialakításáról újabb adatok és tények ismeretében dönt majd a képviselő-testület. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „egy ilyen megkeresés elől nem célszerű elhajolni, érdemes tenni egy kísérletet, és megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel járhat ez Gyula városának és a polgárainak”.
Galbács Mihály szerint jelenleg „elég feszült” a külpolitikai helyzet, ezért nem lehet tudni, hogy célszerű-e egy ilyen kapcsolatfelvétel. A képviselő arról érdeklődött, hogy Gyula meglévő testvérvárosi kapcsolataival mi a városvezetés szándéka.
Görgényi Ernő azt válaszolta: a település testvérvárosi kapcsolatai „jellemzően működnek”, de a hivatalos politikai kapcsolatokat, a kölcsönös látogatásokat a költségmegtakarítás érdekében sok esetben mellőzik. Arról is beszámolt, hogy az Erkel Ferenc-gimnáziumba a közeljövőben ditzingeni diákok érkeznek a cserekapcsolatok keretében. „Pont ez a lényege és célja egy testvérvárosi kapcsolatnak. Elsősorban ne a politikai vezetők utazzanak, vacsorázzanak, koccintgassanak, és vegyenek részt különféle programokon; a kultúrák találkozásának az a célja, hogy a civil társadalom, a fiatalok, a diákok élő kapcsolatban legyenek egymással” – húzta alá.
Arról is említést tett, hogy a budriói középiskolával is jó a kapcsolata az Erkel-gimnáziumnak. Kovásznával szintén jó a viszonya a városnak, a lengyel testvérvárossal azonban a nagy távolság miatt mostanában „alapjáraton működik a kapcsolattartás”. Csíkszeredával az új polgármesternek, Korodi Attilának köszönhetően új lendületet kapott a testvérvárosi együttműködés, de a pandémia és egyéb okok miatt a kölcsönös látogatások elmaradtak – sorolta a településvezető.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Idén is igénylünk rendkívüli támogatást
A képviselő-testület egyhangú döntése alapján a gyulai önkormányzat idén is igényel vissza nem térítendő, rendkívüli támogatást a kormánytól működőképességének biztosítására.
Galbács Mihály az előterjesztés tárgyalásakor kijelentette: a határozati javaslatot meg kell szavazni, de előtte szeretne „történelmi áttekintést” adni. Kifejtette: 1990 után, amikor kialakult Magyarországon az önkormányzatiság, az önkormányzatok komoly igazgatási feladatokat kaptak, amelyekhez az állam forrásokat biztosított; és minden önkormányzatnak lehetősége volt helyi adókat kivetni.
„2010 után, amikor én már felügyelet alatt voltam, megkezdődött az önkormányzatiság kiüresítése” – mondta, majd hozzátette: intézmények, feladatok kerültek el az önkormányzatoktól, és a koronavírus-járvány miatt bevételeket is elvontak tőlük.
„Ezeknek a folyamatoknak a velejárója volt, hogy az önkormányzatokat legatyásították” – fogalmazott. A képviselő szerint „a fideszes többségű települések” nagy valószínűséggel megkapják az állami támogatást, ennek pedig egyenes következménye, hogy ezeken a településeken a lakosság a Fideszre szavaz majd.
Hozzáfűzte: ennek ellenére megszavazza az előterjesztést, hiszen a város érdeke, hogy „az elvont pénzekből” valamennyit visszakapjanak.
Görgényi Ernő úgy reagált: „mindig figyelemre méltó költségvetéssel kapcsolatos eszmefuttatást hallgatni attól a képviselőtől, akit az ügyészség költségvetési csalással vádol”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rendhagyó évük volt a tűzoltóknak
Az ülésen a Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tavalyi évről szóló beszámolója is napirenden szerepelt, a szakmai anyagot egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Zanócz István tűzoltóparancsnok rendhagyónak nevezte a gyulai tűzoltóság tavalyi évét. Mint kifejtette, 2022 második felében a katasztrófavédelmi szerveknél is takarékossági intézkedéseket vezettek be, ezért nem tarthatták meg a szokásos gyakorlataikat.
Közölte: 2021-hez képest 481-ről 498-ra, három százalékkal emelkedett az esetek száma tavaly az illetékességi területükön. Bár ez kismértékű növekedést jelent, a statisztikán belüli elmozdulás jelentős volt, a beavatkozást igénylő tűzesetek, azon belül a területtüzek száma nőtt, a viharkárokhoz kapcsolódó riasztások száma viszont visszaesett.
Tavaly két jelentősebb tűzesethez riasztották a gyulai tűzoltókat: Elek térségében 200 hektáros terület kapott lángra, Kétegyháza és Elek között pedig 30 hektáron égett a száraz fű – tájékoztatott Zanócz István.
Arra is kitért, hogy 2022-ben jelentősen emelkedett a téves jelzések száma, többnyire a beépített tűzjelző berendezések riasztottak tévesen. Hozzátette: a gyulai Tesco-áruházban viszont a tűzjelzőnek köszönhető, hogy csak kisebb kár keletkezett, amikor tűz ütött ki egy hűtőkamrában.
A tűzoltóparancsnok arról is beszámolt, hogy Gyulán 270-ről 277-re emelkedett az esetszám. Lakóépületekben 22 tűzeset volt, az egyik halálos kimenetelű. Műszaki mentésre 31 alkalommal volt szükség, a mentőszolgálatnak 44 esetben nyújtottak segítséget. Közúti balesethez 18-szor, szén-monoxid-veszély miatt hét alkalommal vonultak ki a tűzoltók. Utóbbi kapcsán Zanócz István megjegyezte: olyan helyen nem okozott a szén-monoxid halált, ahol érzékelő volt a lakásban.
Arról is említést tette, hogy a Gyulahús Kft. Béke sugárúti telephelyén kis mennyiségű, öt kilogrammnyi ammónia került a levegőbe egy hőcserélő meghibásodása miatt, az eset azonban nem veszélyeztetette a lakosságot, a gáz nem jutott ki a lakókörnyezetbe.
A tűzoltóparancsnok Görgényi Ernő kérdésére kifejtette: az esetszámok csökkentése érdekében fontos lenne, hogy minél többen telepítsenek szén-monoxid- és füstérzékelőt az otthonukba.
Süli Zsolt, a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviseletében elmondta: a megelőzés érdekében tavaly elindították a Tűzvonalban című kiadványt, amelyben a lakosságnak nyújtanak hasznos információkat. Hozzáfűzte: a hatósági ellenőrzések szintén a megelőzést szolgálják; tavaly Gyulán 43 ellenőrzést tartottak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktábla Iványi Jánosnak
Egyhangúlag járult hozzá a képviselő-testület, hogy Iványi János egyetemi docens emlékére unokái emléktáblát helyezzenek ki az Árpád utca 20. szám alatti lakóház utcai homlokzatán.
Galbács Mihály az előterjesztés tárgyalásakor kifejtette: a kiválasztott hely alatt egy gázfogadó doboz van, ezért az véleménye szerint „esztétikailag nem felel meg”, és méltatlan az egykori belgyógyász főorvoshoz. A képviselő azt javasolta, máshová tegyék ki a táblát, és azt is felvetette, hogy a tábla elkészítésének költségeit vállalja magára az önkormányzat, hiszen Iványi János a város díszpolgára.
Görgényi Ernő leszögezte: a család már megegyezett az ingatlan tulajdonosával a tábla helyéről, nem kéne azt felülírniuk. Hozzátette: a tábla már elkészült, tehát a család már vélhetően kifizette az, így a képviselő javaslata okafogyott.
Béres István városi főépítész elmondta: az előterjesztés elkészültét négy hónapos egyeztetés előzte meg, amelyben a család, az épület tulajdonosa és az az örökségvédelmi hatóság is részt vett.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), a képviselő-testület oktatási és kulturális bizottságának elnöke megerősítette: a család és a szakma is egyeztetett a tábla helyéről. Megjegyezte: az előterjesztésben javasolt helyszínt elfogadhatónak tartja, de Galbács Mihály felvetését sem tartja rossznak.
Azt is mondta, jónak és örvendetesnek tartja, „ha egy család áldoz arra, hogy emléket állítson egykor köztiszteletben álló családtagjának”. Hozzáfűzte: véleménye szerint nem lenne jó példa, ha a város kifizetné a táblaállítás költségeit, hiszen ezután mások is ugyanezzel a kéréssel állnának elő. „Napjainkban minél több olyan önálló áldozatvállalásra lenne szükség, amely példaértékű lehet mások számára is” – vélekedett.
Görgényi Ernő egyetértett a képviselővel, mint fogalmazott, „a család áldozatvállalása példaértékű”, és nem lenne jó példa, ha a város átvállalná a munkálatok költségét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatás a pálinkafesztiválra
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a Gyulai Pálinkafesztiválra csoportosítja át az önkormányzat azt a négymillió forintos városi támogatást, amelyet a Kézműves Sörfesztiválra különítettek el a költségvetésben, utóbbit ugyanis nem tartják meg idén. A pálinkafesztivál megrendezéséhez így összesen nyolcmillió forintot biztosít a város.
Alapítványi tisztújítás
Egyhangúlag járult hozzá a képviselő-testület a Wenckheim Krisztina Közalapítvány és az Egészséges Városért Közalapítvány tisztújításához.
Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor elmondta: a Wenkcheim Krisztina Városfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Pocsay Gábor írásban jelezte, hogy korára és az adminisztrációs terhekre tekintettel lemond a tisztségéről, tagként azonban továbbra is segíti a kuratórium munkáját. Az elnöki poszton a kuratórium tagja, Pomázi Ferenc váltja.
A képviselő-testület ahhoz is hozzájárult, hogy az elhunyt Havassy Péter helyét a közalapítvány felügyelőbizottságának tagja, Werner György vegye át a kuratóriumban. A megüresedő felügyelőbizottsági tisztséget Székely Árpád tölti majd be.
Párducz László, az Egészséges Városért Közalapítvány kuratóriumának tagja szintén írásban jelezte, hogy szakmai elfoglaltságai miatt lemond tisztségéről. A helyét Sárosiné Hőh Henriett veszi át a kuratóriumban.
Négy közlekedési beruházás
Egyhangúlag módosította a grémium a város településszerkezeti tervét és Gyula helyi építési szabályzatát négy közlekedési beruházás kapcsán.
Görgényi Ernő ismertette: a 44-es országos főút és a Rosu utca csatlakozásánál, valamint a 44-es főút és a Gyula–Csorvás 4431-es számú országos mellékút kereszteződésében körforgalmi csomópont létesül, a nemrég elkészült Tiborc utcai csomópont északi tömbjének sarkán járda épül, a Nagyváradi úton pedig kerékpárút. Utóbbi beruházás rövidesen elkezdődik – számolt be róla a polgármester.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elfogadott TOP Plusz
A Gyulai járás 2021–2027-as uniós ciklusra vonatkozó TOP Plusz városfejlesztési programtervét szintén egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester elmondta: a Békés vármegyei közgyűlés március 28-i soron kívüli ülésén egyhangúlag fogadta el a vármegye „3.0-s” Integrált Területi Programját, amit kétéves egyeztetési időszak előzött meg. Hozzátette: ez a dokumentum tartalmazza a vármegye valamennyi járásának európai uniós forráskeretét a TOP Pluszra vonatkozóan.
Közölte: a vármegyébe csaknem 95 milliárd forint érkezik a 2021–2027-es uniós ciklusban. Ebből a Gyula, Elek, Kétegyháza és Lőkösháza településeket magába foglaló Gyulai járásra 6 milliárd 851 millió forint jut, és további 1,4 milliárd forint támogatás fordítható a tankerülethez tartozó köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Elhangzott: Gyulának 18 projektjavaslata van, a fürdőváros 4 milliárd 556 millió forintot költhet el a TOP Plusz forrásaiból.
Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy várhatóan május végén jelennek meg a pályázati felhívások.
Galbács Mihály azt kérdezte: van-e B terv arra az esetre, ha az Európai Unió visszatartja vagy csökkenti a forrásokat a jogállamisági eljárás miatt.
Kónya István azt válaszolta: nem készülnek B tervvel, nem az ő kompetenciájuk ugyanis eldönteni, hogy miből finanszírozza a kormány a projekteket, ha az Európai Unió visszatartja a pályázati forrásokat. Hozzátette: véleménye szerint „mindig van kiút”, biztos benne, hogy a kormány lehetőséget talál arra, hogy finanszírozni tudja a fejlesztéseket.
Az alpolgármester Ökrös István (Fidesz–KDNP) kérdésére közölte: az Elek és Gyula közötti kerékpárút is szerepel a fejlesztési tervek között. Jelezte: a héten elkezdődik a tervezési dokumentációk elkészítése.
Emelkedő térítési díjak
Április 15-től átlagosan 20 százalékkal emelkednek a térítési díjak a Gyula Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményében. Az erről szóló határozati javaslatot 11 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazta meg a képviselő-testület.
A polgármester ismertette: az emelés mértékét a szolgáltatások önköltségét, valamint a tavalyi infláció mértékének átlagát és az idén januárra előrevetített infláció mértékét is figyelembe véve állapították meg, a szakma egyetértése mellett. Hozzátette: a belépési hozzájárulás mértéke nem változott.
Kiss Szabolcs, az intézmény vezetője emlékeztetett: a pandémia két éve alatt kormányrendelet tiltotta a térítési díjak emelését. Tavaly júniusban emeltek ugyan az árakon, de az nem volt elégséges mértékű, ráadásul szeptember óta az energia- és a nyersanyagárak is növekedtek. Bár a jelenlegi emelés mértéke drasztikusnak tűnhet, az ellátottak még mindig az intézménytől kapják a lehető legolcsóbb szolgáltatásokat a környéken – mondta.
Támogatás az iskolai alapítványnak
Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy Kónya István százezer forinttal támogassa az Implom József Általános Iskola Gyermekeink Jövőjéért Alapítványt alpolgármesteri keretéből. Az előterjesztésből kiderül, a szervezet mászófal beszerzésére és hátrányos helyzetű gyerekek támogatására fordítja az összeget.
