A tulajdoni lap sok esetben lehet segítségünkre, ha lakást szeretnénk bérelni, vagy vásárolni. Például megtudhatjuk róla, ki az ingatlan valós tulajdona, van-e rajta jelzálog, vagy haszonélvezeti jog. Ha a lakásbérleti szerződést nem a tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonos akarja velünk megkötni, az már eleve okot ad a gyanakvásra. De egyéb visszaélések is kiszűrhetők. Mindenképp legyen gyanús, ha az ingatlan bármely adata az albérleti szerződés vagy leltár dokumentumokban eltér a tulajdoni lapon szereplőktől. Még ez sem garantálja teljes biztonságunkat, ahogy a Hirado.hu cikke is ismerteti: „Az is előfordult, hogy az eladás előtt kevéssel hamis papírokkal a jelzálogot törölték az ingatlanról. A vevő kifizette a vételárat, aztán szembetalálkozott a zálogjog birtokosával – ez lehet például egy bank –, aki perelni kezdett a jussáért.” Ismerjük meg tehát a tulajdoni lapot:
Mi a tulajdoni lap?
Az ingatlan-nyilvántartás (földhivatal) által kiadott közhiteles okirat, amely hitelesen tanúsítja az ingatlan adatait.
Ingatlanokat érintő szerződések megkötése előtt feltétlenül szükséges beszerezni és figyelmesen értelmezni a tulajdoni lapot, nemcsak ingatlan adásvételt megelőzően, hanem bérleti szerződés megkötésekor is. Ettől semmiképpen nem javasolt eltekinteni, meg kell győződni arról, hogy pl. a bérleti szerződés megkötésekor valóban jogosult a bérbeadó a bérlemény bérbeadására és a bérleti díj, óvadék átvételére.
Két típusa van:
Teljes másolat: az adott ingatlanra vonatkozó összes adatot, tehát a már törölt, korábban érvényben volt, de már megszűnt adatokat is tartalmazza, így az ingatlan történetéről is információt ad (pl. ki volt az előző tulajdonosa).
Szemle másolat: az érvényes ingatlan adatokat tartalmazza.
Hogyan szerezhető be tulajdoni lap?
A tulajdoni lap beszerzésének kényelmes módja a magyarorszag.hu honlapról ügyfélkapun keresztüli lekérése az „ingatlankereső online földhivatali szolgáltatások – tulajdoni lap lekérdezése” címszó alatt.
Évente két alkalommal ingyenesen lekérhető az e-hiteles tulajdoni lap, efelett 3.000,-Ft a díja, bankkártyával fizethető.
A tulajdoni lap beszerezhető továbbá személyes ügyintézéssel a kormányablakoknál és a kormányhivatalok földhivatali osztályánál.
Mit szükséges elolvasni a tulajdoni lapon?
Minden adatnak, bejegyzésnek jelentősége van, figyelmesen át kell tanulmányozni és értelmezni a tulajdoni lapon olvashatóakat.
A tulajdoni lap 3 részre tagolódik.
A tulajdoni lap I. része tartalmazza a helyrajzi számot, település nevét, címét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület, zártkert) területnagyságát, megnevezését, egyéb jellemzőit (pl. társasház), jogi jellegét (pl. műemlék), jelöli a fennálló telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot.
Az ingatlan helyrajzi száma alatt kerül feltüntetésre a széljegy, azaz amennyiben a földhivatalnál az ingatlant bármilyen folyamatban lévő eljárás érinti, arról a széljegy tájékoztatást ad (a folyamatban lévő ügy érkeztetési száma és az ügy típusa feljegyzésre kerül).
A tulajdoni lap II. része a tulajdonjogi információkat adja, megjelöli a tulajdonos adatait, a tulajdon megszerzésének jogcímét (adásvétel, öröklés…), vagyonkezelési jogot (pl. állami tulajdonú ingatlan esetén).
A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz fűződő jogokat és a jogosultak adatait (haszonélvezeti jog) , terheket (pl. jelzálogjog) jeleníti meg, valamint tényeket jelöl (pl. építési korlátozás, perindítás felfegyzésének ténye).
Amennyiben a tulajdoni lapon nehezen értelmezhető bejegyzéssel találkozik, javasolt jogi szakember véleményét kikérni, SZERZI ügyvédei ebben is tudnak jogi tanácsot adni.
