Kifejtették: a magyarországi termőterületek csaknem harmada az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjárási viszonyokhoz a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésével és megfelelő földművelési technológiák alkalmazásával lehet hatékonyan alkalmazkodni.
Rámutattak: a vízbiztonság érdekében növelni kell „puffervíztereket” a többletvizek elraktározásával, a csatornarendszerek medertározási kapacitásainak maximális kihasználásával, a csatornák feltöltésével és – ahol lehet – feltöltve tartásával.
Aláhúzták: a várhatóan sokkal ritkábban jelentkező többletvizekre, ár- és belvizekre másként kell tekinteni; víz- és agrárgazdálkodási szempontból is ki kell alakítani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek kiegyensúlyozzák az évszakok, a hidrológiai ciklusok szélsőséges vízháztartási viszonyait.
Hangsúlyozták: a belvízelöntéseket a lehető leghosszabb ideig kell tűrni a termőföldeken, és biztosítani kell a területi vízvisszatartást, különösen a mélyfekvésű területeken, a mesterségesen kialakított (mikro)tározókban vagy vápákban, melyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, és idővel visszaszolgáltatják a termőföldnek.
Mint írták, a gazdálkodóknak érdekük a talaj védelme, szerkezetességének javítása is, ezek ugyanis jelentősen hatnak a talaj vízvezető és -befogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, és „jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket”. Ugyancsak fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület- és tájhasználat – fogalmaznak a közleményben.
