Megjegyzik: az utóbbi években a körte termőterülete és termésmennyisége is folyamatosan csökkent. Az országban 1886 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát. Tavaly is gyenge termést takarítottak be, a NAK és a FruitVeB körképe szerint a kedvezőtlen időjárás miatt idén még a tavalyinál is kevesebb termés várható.
Kiemelték azonban, hogy a legfeltűnőbb jelenség hosszú távon – az ültetvények öregedésével és kondíciójuk folyamatos romlásával – a terméspotenciál csökkenése.
A tavaszi fagykárokat a körteültetvények döntő része szinte sértetlenül megúszta, de a későbbi forróság, aszály nagy gondot jelentett. Csak bőséges öntözés mellett lehet elfogadható a termés, másrészt a korai kitavaszodás és a forró, aszályos időszak a betakarítást is három héttel előre hozta.
Szabolcs-Szatmár-Beregben (514 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplénben (410 hektár) található a hazai körteültetvények fele. Jelentős területek vannak még Heves és Zala (200-200 hektár körül), valamint Pest és Bács-Kiskun vármegyében (100-100 hektár). A fajták közül meghatározó a teljes termelés felét adó Vilmos, de a Fétel Apát (Abate Fétel) és az Alexander (Bosc kobak) is 1000 tonna körül terem.
A termésmennyiség 15-30 ezer tonna közt mozog, melynek 20-40 százalékát a feldolgozóipar vásárolja fel (főleg a Vilmost), a frisspiacra jutó körte mennyisége rendkívül hektikus. Hazánk körtéből régóta nettó importőr, a termés nem fedezi a fogyasztást: az export ingadozó, 100 és 850 tonna közötti, az import 6-8 ezer tonna.
A hazai körtefogyasztás csökkenő tendenciát mutat és a hazai feldolgozóiparnak sincs növekvő igénye a körtére, az exportlehetőségek pedig szűkösek. A vásárlói szokások átalakultak: míg tíz éve, az almához hasonlóan, nagyobb mennyiséget tároltak be a fogyasztók, most, a viszonylag magas fogyasztói árak miatt, heti néhány darabot vásárolnak csak, szinte luxuscikké vált a körte – olvasható a körképben.
