Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megjelenteket elsőként Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte. Mint mondta, olyan konferenciát, amelyen a gyulai múzeum fiatal dolgozóinak több hónapon át tartó kutatómunkáját mutatnák be, még nem tartottak a Stefánia-szárnyban.
Kiemelte: az elmúlt két év kutatásainak tudományos eredményei nem csupán a konferencián hangoznak el, hanem egy kötetben is megjelentetik azokat.
Görgényi Ernő polgármester arról beszélt, hogy a tanácskozás azt is megmutatja, hogy a fürdőváros ma is rendkívül gazdag kulturális javakban és szellemteremtő erőben.
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezetője
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. keretei között jelentős szellemi műhely végez alkotómunkát. A Békés Megyei Levéltár történészeivel együtt olyan tudományos közösséget alkotnak, amely eredményeit, szellemi térfogatát és tudományos reputációját tekintve egyedinek tekinthető Magyarországon.
Aláhúzta: a kulturális alapok, a saját fejlesztésű kulturális tartalom nemcsak felbecsülhetetlen értékű kincs, de a siker nélkülözhetetlen alkotóeleme.
Kifejtette, a gyulai önkormányzat a város méretéhez és bevételeihez képest legalább egy számmal nagyobb kulturális intézményrendszert működtet, a megyében ők tartják fent a legtöbb kiállítóhelyet. Hozzátette, az energiaválság miatt ma nem az az érvényes kérdés, hogy létesítsünk-e újabb kiállítóhelyet, hanem az, hogy a meglévőket fent tudjuk-e tartani.
Görgényi Ernő polgármester
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hangsúlyozta, erről a gazdagságról, szellemi pezsgésről nem szabad lemondani, ezért a meglévő rendszer fenntartása iránt megingathatatlanul elkötelezettek, de a költségvetés jelenleg nem képes több kiállítás támogatására, ezért nem nyílt esély A fény gyulai géniuszai állandó tárlat megvalósítására.
Kovács József országgyűlési képviselő a kutatási program és a konferencia középpontjában álló gyulaiakról, Bay Zoltánról, Bródy Imréről, Székely Aladárról és Reisner Emánuelről beszélt.
Mindannyian országos és világhírnévre tettek szert a munkájuk miatt, és mindannyian kötődnek a fényhez: Bay Zoltán a holdradarkísérlet, Bródy Imre a kriptongázas villanylámpa, Székely Aladár a fényképészet, Reisner Emánul pedig a gyufagyár révén.
Kovács József országgyűlési képviselő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezetője köszöntőjében elmondta, a szövetség a vidéki múzeumok és muzeológia társadalmi elismertségéért, szakmai megújításáért dolgozik.
Hangsúlyozta: a fürdővárosi múzeum nem csupán egy ikonikus vidéki intézmény, hanem egy jól ismert múzeumszakmai műhely is, nem utolsó sorban pedig egyesületi tevékenységük aktív részesei.
Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezetője
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A köszöntők után Sáfár Gyula, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója értekezett Reisner Emánulről, Horváth-Nagy Adrienn, az Erkel Ferenc Múzeum néprajzos muzeológusa pedig Székely Aladár felvételei a Tolnai Világnapja című képes hetilapban címmel tartott előadást. Bródy Imre kutatásainak úttörő szerepéről Cseresznyés János, az Erkel Ferenc Múzeum történésze beszélt, Bay Zoltán életéről pedig Temesváry-Kovács Anett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. történésze adott elő.
Az ülésen a korábbi gyulai kiállítások létrehozásának tapasztalatait és a közönségszervezés jógyakorlatait is bemutatták. Temesváry János, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. műszaki vezetője a kiállítóterek interaktív digitális eszközeiről adott tájékoztatást, Fábián Tamás kommunikációs vezető Kommunikációs és marketingtapasztalatok a nonprofit fenntartású muzeális kiállítóhelyek kiállításszervezési és közönségkapcsolati rendszerében címmel adott elő, Fekete-Dombi Ildikó pedig a közművelődési és kiállításszervezési tapasztalatokról értekezett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
