Gyulai Hírlap - Átadták a gyulai Airbus-gyárat, elindult a termelés

Gyulának harminc év után újra van high-tech ipara, ami megalapozhatja a város ipartörténetének elkövetkező száz évét – fogalmazott Palkovics László technológiai és ipari miniszter július 28-án az Airbus mintegy 2,2 milliárd forintból létrejött új gyulai gyárának átadóján.

A miniszter történelmi pillanatnak nevezte, hogy az üzem megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) engedélyét a gyártáshoz, ezzel megkezdődhet a magyar gyárban a termelés.  

Emellett a gyár létrejöttével több „első dolgot” lehet Gyulán és Magyarországon ünnepelni – jelentette ki. Mint kifejtette, új jármű került be a magyar technológiai és műszaki termékportfólióba; és bíznak benne, hogy előbb-utóbb helikoptereket is gyárthatnak Magyarországon, nem csak alkatrészeket. Kiemelte: Gyulának ismét van high-tech ipara, ami további vállalatokat vonzhat a városba. Aláhúzta: az Airbus Helicopters az első olyan cég Magyarországon, amely vegyesvállalatot hozott létre a magyar állammal a high-tech területén, ezzel segít a magyar hadiipari tervek megvalósításában.

Palkovics László emlékeztetett: négy éve döntöttek a magyar hadiipari technológia fejlesztéséről, amelyre eddig 220 milliárd forintot költöttek. Bejelentette: erre a célra a kormány szerdán további 250 milliárd forintot biztosított, amelyből újabb vegyesvállalatokat hoznak létre és további gyárakat építenek.  

A miniszter az átadó ünnepség után a sajtónak elmondta: a 13 ezer négyzetméter alapterületű alkatrészgyár mellett épült 3100 négyzetméteres felületkezelő üzemben is hamarosan megkezdődhet a gyártás. A termelési kapacitástól függ, hogy itt mennyi embert foglalkoztatnak majd – fűzte hozzá.

Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára úgy fogalmazott: „Gyulán mától nincs felemelkedés helikopter nélkül, és nincs Aibus-helikopter Gyula nélkül”.

Közölte: a kormány szerdai ülésén tíz pontot fogalmazott meg a recesszióból való kilábalás érdekében, az egyik ezek közül a hadiipar fejlesztése, a másik a külföldi tőkebeáramlás növelése.

Aláhúzta: az Airbus, amellyel 2018-ban kötöttek megállapodást a magyarországi gyár létrehozásáról, Európa egyik vezető hadiipari vállalata. Hangsúlyozta: a 2020-ban alapított Airbus Helicopters Hungary Kft.-ben a magyar állam 30 százalékos tulajdonos, így „személyesen is érdekelt a vállalat sikerében”.  

Andreass Stöckle, az Airbus Helicopters Hungary Kft. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt időszak a koronavírus-járvány miatt kihívásokkal volt teli az Airbus számára, a pandémia a beszerzéseket is nehezítette. Jelezte: bár még nem készült el minden, a gyártást el lehet kezdeni.

A vezérigazgató korábban elmondta: az Airbus a polgári helikopterek gyártása terén piacvezető, 2020-ban a piac 48 százalékát birtokolta. Jelenleg nyolc országban van telephelyük, a kilencedik a magyarországi.

Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős ügyvezető alelnöke ismertette: jelenleg 50 embert alkalmaznak a gyulai üzemben, ez a szám év végére tovább nő majd, és néhány éven belül a 250 főt is elérheti.

Elmondta: Gyulán a helikopterek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titániumból precíziós alkatrészeket, és az ajtópanelek egy része is itt készül. Hozzátette: a fürdővárosi gyár lesz ezeknek az alkatrészek az egyedüli ellátási pontja az Airbus-családon belül.

Kitért arra is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a gyártás minden területén a digitalizálásra; a termelés során kiemelt szempont a minőségbiztosítás és a rövid gyártási idő.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere emlékeztetett: Gyulán utoljára több mint 40 éve épült új gyár, ami 30 éve bezárt. Leszögezte: olyan ipari fejlesztésben gondolkodtak, amely képzett szakemberek tudására épül. Hozzátette: a jól jövedelmező munkahelyek itthon tartják a tehetséges szakembereket, a fiatalokat.

A településvezető azt is mondta: „új időszámítás kezdete ez a gyulai gazdaság számára, ahhoz hasonló fordulópont, mint amikor Stéberl András beindította a nagyüzemi kolbászgyártást, amely ma is Gyula város egyik sikeres ágazata”. Úgy fogalmazott, a víziójuk egy zöld város, ahol a gazdaság is virágzik.

A gyárépítéssel párhuzamosan megkezdődött a békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítése is. Palkovics László a Gyulai Hírlap kérdésére kifejtette: az előzetes tanulmányok elkészültek, most indul el a tervezési folyamat. Hozzátette: a korábbi elképzelések szerint a konkrét munkálatok 2025-ben kezdődnének, de bíznak benne, hogy hamarabb elindulhat az építés, „szeretnék felgyorsítani a folyamatot”. A részletekről elmondta: a békéscsabai repülőtér elhelyezkedése sajátos, hiszen egy „halastóban ér véget”, ezért ahhoz, hogy meg lehessen hosszabbítani, „el kell forgatni”. Érdeklődésünkre jelezte, az építőipari árak emelkedése miatt a fejlesztésre szánt mintegy 35 milliárd forint valószínűleg nem lesz elég.

A miniszter lapunknak arról is beszélt, hogy az M44-es gyorsforgalmi út utolsó, Kecskemét–Szentkirály közötti szakasza 2024–25-re készülhet el. Megerősítette: tervezik az M44-es összekötését a tervezés alatt álló Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi úttal, megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetben a kormánynak át kell gondolnia az infrastrukturális fejlesztési elképzeléseit.

Kérdésünkre közölte: a 44-es elkerülő útra tervezett új körforgalom egy technikai probléma miatt nem készült el időben, de ez is megvalósul.

Az átadó végén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök megáldotta a gyulai üzemet, majd Andreass Stöckle, Palkovics László, Maróth Gáspár és Laurent Mazoué jelképesen elindították a termelést.