Gyulai Hírlap - Lerakták a Gyulai Várfürdő új gyermek-víziparadicsomának alapkövét

Lerakták a Gyulai Várfürdő új gyermek-víziparadicsomának alapkövét február 10-én. A beruházás részeként a gyermekmedence vízfelülete megduplázódik, és olyan élményinstallációkat alakítanak ki, amelyek a következő 15-20 évben kiszolgálhatják a 0–16 éves korosztályt.

Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő ügyvezetője köszöntőjében elmondta, a Gyulai Várfürdő Magyarország hetedik legnagyobb nemzetközi jelentőségű fürdője, egyben a turisztikai régió motorja.

– Stratégiai célunk, hogy az is maradhasson. Egyértelmű, hogy ehhez fejlesztésekre van szükség – emelte ki.

Hozzátette: tisztában vannak vele, hogy hazánkban, illetve a környező országokban milyen volumenű fejlesztések történnek a fürdőkben, ezekkel pedig a gyulai strand sem maradhat le, ha meg akarják őrizni a piaci pozícióját.

Az ügyvezető megköszönte a támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és a kormánynak, mint fogalmazott, a fürdőszektor működéséből adódóan saját erős beruházásokra nincs lehetőségük.

Görgényi Ernő polgármester beszédében kiemelte: egy 1518-as oklevél szerint Gyulán már 500 évvel ezelőtt is volt iskola, malom és fürdő. Mint mondta, az irat bizonyítja azt is, hogy az értékek megőrzését és fejlesztését középpontba állító gyulai gondolkodás történelmi távlatokra tekint vissza.

Kifejtette: az első gyermek-víziparadicsom húsz évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány által létrehozott Széchenyi-tervnek köszönhetően készülhetett el. A korábbi három gyermekmedencét egy kétszer nagyobb, tíz élményelemmel, korszerű víztisztítóval felszerelt medence váltotta fel, ám ez mára idejétmúlttá vált. 

A városvezető hozzátette, az elmúlt tizenkét esztendőben mindig számíthattak a kormányra, ha támogatásra volt szükség a turizmus fejlesztése érdekében: 2012-ben 1,2 milliárd forintot nyertek el az AquaPalota megépítésére, majd megújult az Almásy-kastély, a Göndöcs-kert, a Vigadó, a művelődési központ, a Kohán Képtár, a Szent Miklós park, valamint energetikailag korszerűsítették a Gyulai Várfürdőt.

Jelentős fejlesztések történtek a magánszférában is: „feltámadt romjaiból” a Komló Hotel, a Kisfaludy-programnak köszönhetően pedig a gyulai szálláshelyek üzemeltetői közel 640 millió forintot kaptak az apartmanok, panziók felújítására.

Görgényi Ernő aláhúzta: szemléletváltást hajtottak végre a gazdaságfejlesztésben is, érvényre juttatták a több lábon állás elvét, így a turizmus mellett az ipari ágazatokat is fejlesztették, amiben ismét partner volt a kormány. Megmenekült a gyulai húsipar, a Fafém Bútor Zrt. jelentősen növelte termelési kapacitását, az ország legnagyobb élelmiszer-laboratóriumi vállalatává fejlődött a Food Analytica Kft., az Airbus-gyár építése pedig új szintre emelte a gyulai gazdaságot.

– Mindeközben a turizmusfejlesztés továbbra is szívügyünk maradt. Az Almásy-kastély egyedülálló szépségű parkjában kiépített Gyulai Várfürdő további fejlesztését a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együtt készítettük elő, a közös munka gyümölcse az a 2 milliárd 900 millió forint összegű állami támogatás, amely teljes egészében nemzeti forrásból származik, és amelynek keretében elkezdhettük az új fejlesztési program megvalósítását.

Kovács József országgyűlési képviselő beszédében felidézte, hogy Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója még az Almásy-kastély Stefánia-szárnyának alapkőletételekor adta hírül, hogy támogatást nyújtanak a fürdő fejlesztéséhez.

Örömét fejezte, hogy a gyermekparadicsom beruházása a 2022-es nyári főszezon kezdetére be fog fejeződni.

Hozzátette, hogy a beruházás másik eleme a kiúszó-beúszó rendszerű, kétszintes, több gyógyvizes medencéből álló komplexum lesz, az úgynevezett termálpalota, amely a lovarda és a kupolás wellness között fog helyet kapni, benne öltözőkkel, irodákkal, éttermekkel.

A képviselő beszélt arról is, hogy a fürdő területén működik jelenleg a reumatológiai szakrendelés, amelynek kezeléseit várhatóan továbbra is ott fogják tartani, de a rendelést a kórház területére helyezik á. Ennek megvalósításához szintén kaptak támogatást a kormánytól, jelenleg az előkészületi munkák zajlanak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Gyulai Várfürdő a magyarországi turizmus egyik fontos eleme.

Mint mondta, a koronavírus-járvány miatt komoly gazdasági válság állt elő, amelynek legnagyobb vesztesei között van a turizmus és a vendéglátás. Nemzetközi statisztikák szerint 2020-ban 73 százalékkal esett vissza a turizmus világszerte – ez 110-120 millió munkahelyet sodort veszélybe –, és tavaly is csak 4 százalékos javulás volt tapasztalható.

A globális jelenség alól a magyar turisztikai szektor sem tudta kivonni magát, éppen ezért volt szükség kormányzati intézkedésekre. A miniszter hangsúlyozta: ahogy a gazdaság egészében, úgy itt sem a segélyezésre, hanem a beruházások támogatására, fejlesztések finanszírozására fordították az állami forrásokat.

– A teljes magyar gazdaságban végrehajtott gazdaságfejlesztési stratégia nyomán sikerült elérni, hogy 2021 tripla rekordot hozott számunkra: soha ennyi beruházás nem indult még Magyarországon egy év alatt, soha nem dolgoztak ennyien, és ekkora exportteljesítményt sem tudott elérni a magyar gazdaság – húzta alá Szijjártó Péter.

Kiemelte: minden rosszban van valami jó, hiszen a 2021-es évben kiderült, hogy a magyarok kíváncsiak a saját hazájukra, ugyanis a magyarországi turisztikai szektort a belföldi turizmus mentette meg a csődtől. Tavaly 10 millió vendéget jegyezhettek fel a belföldi szálláshelyek, 29 millió vendégéjszakával, amely 2020-hoz képest 25 százalékos növekedést jelent.

A köszöntők után Kun Miklós, Görgényi Ernő, Kovács József és Szijjártó Péter időkapszulát helyeztek el az épülő medence mellett, Kónya István és Alt Norbert alpolgármesterek pedig erre helyezték rá az alapkövet.