Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Egyelőre nem lesz zrt. a Gyulahús
A képviselő-testület egyhangúlag határozott arról, hogy mindaddig nem hoz döntést a Gyulahús Kft. zártkörűen működő részvénytársasággá alakításáról, amíg a cég akvizíciója be nem fejeződik.
Mint azt korábban megírtuk, a tulajdonos fürdővárosi önkormányzat befektetőnek adná el a Gyulahús Kft. legfeljebb 49 százalékát annak érdekében, hogy megvalósíthassa a vállalat 13 milliárd forintos fejlesztési elképzeléseit, és ezzel hosszú távon is biztosítsa a cég versenyképességét. A tervek szerint a Béke sugárúti szárazárugyárat átköltöztetnék a cég Kétegyházi úti telephelyére, ahol új, modern, a jelenleginél nagyobb gyártókapacitású üzem épülne.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester az előterjesztés ismertetésekor emlékeztetett: a képviselő-testület szeptemberi rendkívüli ülésén döntött arról, hogy megvizsgálja a vállalat zártkörűen működő részvénytársasággá alakításának lehetőségét és hatásait. A városvezető kifejtette: a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Gyulahús Kft. részvénytársasággá történő alakítása nem elvetendő, hiszen számtalan gazdasági és működési előnnyel járhat, de a folyamatot akkor célszerű elindítani, amikor az akvizíció már befejeződött, vagy megállapították, hogy az eredménytelen volt.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) az előterjesztés kapcsán örömét fejezte ki, hogy a nyilvánosság előtt tárgyalják a cég ügyeit. A képviselő arról érdeklődött, hogy a befektetőkkel való tárgyalás során merült-e fel, hogy érdemes volna elhalasztani a zártkörűen működő részvénytársasággá alakítást. Arra is kíváncsi volt, hogy mit lehet tudni az értékesíteni kívánt tulajdonrészre érkezett befektetői ajánlatokról.
Görgényi Ernő elmondta: nem a tárgyalások során, hanem az önkormányzat által megbízott ügyvédi iroda szakembereivel, valamint a cég menedzsmentjével és ügyvédjével folytatott egyeztetésen merült fel, hogy későbbre kéne halasztani a döntést.
Közölte: a nyilvános pályázatra a Picktől, a Kométától és az Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealaptól érkezett ajánlat, ezeket most értékelik. Jelezte, a pályázat eredményéről januárban számolnak be a képviselő-testületnek.
A polgármester Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) felvetésére azt is kifejtette, a képviselő-testületet tájékoztatni fogják arról, kik a tulajdonosai az Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealapnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Többlettámogatás az év végi juttatásra
A grémium 3 millió 577 ezer forint kiegészítő többlettámogatást nyújtott az idei tartalékkeretből a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének a gyulai telephelyein foglalkoztatott dolgozók év végi juttatására.
Görgényi Ernő jelezte: az önkormányzat idén 25 ezer forint jutalmat ad év végén az intézményeinél dolgozóknak, a jutalmat a bérmegtakarításokból finanszírozzák. A Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye azért igényelt többlettámogatást az önkormányzattól, mert a bérmegtakarítása minimális. A 3 millió 577 ezer forint az intézmény 225 Gyulán foglalkoztatott munkavállalójának juttatásához nyújt fedezetet – részletezte a polgármester.
Galbács Mihály az előterjesztés kapcsán azt javasolta, az önkormányzat a magánkézben lévő szociális intézmények dolgozóinak is fizessen jutalmat.
A városvezető népszerűséghajhásznak nevezte a képviselő javaslatát. Mint mondta, az ellentmond a közpénzek gondos felhasználásának, és szembe megy minden racionalitással, hiszen az önkormányzat a magánszolgáltatók munkavállalóinak nem adhat jutalmat.
– A civil és az egyházi szféra szociális dolgozóinak munkáját is tiszteljük és nagyra becsüljük, de a munkáltatójuk kötelessége, hogy jutalmazza őket – fejtette ki.
A javaslatot 12 nemmel elutasította a grémium, csak Galbács Mihály szavazott igennel. A többlettámogatásról szóló határozati javaslatot egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Jóváhagyták a város klímastratégiáját
Az ülésen egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület Gyula klímastratégiáját. A Dipol Csoport szakmai irányításával készült dokumentumban célként szerepel, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra 19 százalékkal, 2050-re 40 százalékkal csökkenjen a fürdővárosban a 2018-as bázisévhez képest.
Görgényi Ernő a stratégia ismertetésekor felidézte: az önkormányzat 2019-ben nyert el pályázati támogatást a stratégia elkészítésére, azóta zajlik a szakmai anyag kidolgozása a lakosság, valamint a város intézményeinek, civil szervezeteinek, cégeinek bevonásával. A dokumentum – amely a gyula.hu honlapon teljes terjedelmében elérhető – a helyzetértékelés mellett célokat és intézkedéseket is tartalmaz.
A polgármester a stratégiát idézve ismertette, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a város területén 1,6–1,65 Celsius-fokkal emelkedett a középhőmérséklet 1981 és 2016 között, és a jövőben várhatóan még tovább emelkedik. Rámutatott, Gyula a klímaérzékeny települések közé tartozik, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer adatai szerint a hőhullámos napok száma a következő 50 évben 86–90 százalékkal nőhet a városban. A lefuttatott klímamodellek alapján a dokumentum megállapítja, hogy az átlaghőmérsékletek a jelenlegi 12-ről 15 Celsius-fokra emelkedhetnek, ami azt jelenti, hogy a minimumértékek 7-ről 10 Celsius-fokra, a maximumok 17-ről 21 Celsius-fokra nőhetnek. Az éghajlati szélsőségek erősödését mutatja, hogy a trópusi éjszakák száma 3-ról 30-ra, a forró napok száma 5-ről 40-re, a csapadékmentes napok száma pedig 120-ról 180-ra emelkedhet. Az évi csapadékmennyiség a számítások szerint 400 milliméter körüli szintre csökken majd.
A városvezető arról is beszélt, hogy a stratégia specifikus céljai között szerepel többek között a lakó- és középületek üzemeltetéséből származó üvegházgáz-kibocsátás legalább 22 százalékos csökkentése. A helyi közlekedés területén 30 százalékos, az ipari és szolgáltatási szektor területén 22 százalékos csökkenést tartalmaz a dokumentum. Az erdőterületek nagyságát 2030-ig száz hektárral növelnék, a hulladékmennyiséget pedig 25 százalékkal csökkentenék – sorolta a polgármester.
Ökrös István (Fidesz) az előterjesztés kapcsán kifejtette: csak akkor lehet tenni a klímaváltozás ellen, ha az emberek szemlélete megváltozik. Példaként említette, hogy a fásítási akciókat sokszor olyan indokkal nem támogatják a lakosok, hogy össze kell szedni a fák lehullott levelét.
Leel-Őssy Gábor gratulált a stratégiához, mint fogalmazott, az szép, kidolgozott anyag. A képviselő úgy vélte, meg kell értetni az emberekkel, hogy a klímaváltozás elleni védekezés, a környezet- és a természetvédelem pénzbe kerül. Hozzátette, a szemléletváltásban az önkormányzatnak elöl kell járnia, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetése helyett újakat kellene létrehoznia. A képviselő szerint a zöldterületek katasztere és térinformatikai jelölése mellett szükség volna azok állapotfelmérésére is, amelyhez később fenntartási, ápolási programot lehetne adaptálni. Leel-Őssy Gábor a mérnöki osztály vezetőjétől azt kérte, hogy a gyulai beruházások esetében is szerepeltessék a kiírási feltételek között a „fák védelme építési területen” szabványt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Többletforrás a vízi turisztikai központ fejlesztéséhez
A duzzasztónál lévő vízi turisztikai központ fejlesztéséhez 19 millió 885 ezer forint pályázaton kívüli önerőt biztosított a képviselő-testület a költségvetés tartalékkeretéből. A beruházás az Aktív turisztikai fejlesztések Gyulán című projekt keretében valósul meg.
Görgényi Ernő emlékeztetett: a pályázatra 2019-ben nyert el 257 millió 492 ezer forint támogatást az önkormányzat. A projekt egyik eleme a vízi turisztikai központ fejlesztése, a másik a Dobozi úti kerékpárút felújítása, amely már befejeződött.
A polgármester elmondta: a központ területén 103 négyzetméter fedett rendezvénytér épül kiszolgáló egységekkel, járdával és rámpával, a meglévő épületben pedig akadálymentes mosdóhelyiséget és ajándéktárgyak értékesítésére szolgáló részt alakítanak ki.
A pályázaton kívüli önerőre azért volt szükség, mert a kivitelezés költsége meghaladja a tervezettet. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a pályázathoz biztosított többletforrás finanszírozására ráemelési kérelmet nyújt be az önkormányzat.
Galbács Mihály az előterjesztés kapcsán kifejtette: véleménye szerint a beruházás jelentősen túl lett árazva, a költségbecslés számításai szerint 8–10 millió forint puffert tartalmaz. A képviselő azt kérdezte, ki készítette a költségvetést, és honnan érkeztek az ajánlatok.
Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője közölte: a költségvetést a mérnöki osztály állította össze a korábbi költségvetésekben szereplő munkadíjak és anyagárak alapján. Hozzátette, a beruházásra a Szeli-Bau Kft.-től, a Gyarmati Kismester Kft.-től és egy sarkadi cégtől érkezett árajánlat.
A határozati javaslatot 12 igennel szavazta meg a képviselő-testület, Galbács Mihály tartózkodott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Újabb paradicsomi telkeket értékesítenének
Az idei költségvetés tartalékkeretéből 5,5 millió forintot biztosított a képviselő-testület a Cserjés, a Lázár Vilmos, a Kunhalom és a Dessewffy utca által határolt, értékesítésre szánt önkormányzati telkek közművesítési terveinek elkészítéséhez.
Görgényi Ernő kiemelte: a Paradicsomban található területen eddig meghirdetett telkek iránt komoly az érdeklődés, 11 építési telekből 10-et már értékesítettek. A jelentős kereslet miatt egy újabb tömböt is felosztanak, hogy a későbbiekben értékesítsék. Mivel ez a terület nincs közművesítve, az önkormányzat a vízi közművek, a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítási hálózat kiépítését tervezi. A polgármester azt is elmondta: az engedélyezési tervek elkészítésére bekért ajánlatok közül a gyulai székhelyű Szekves Bt.-jé volt a legkedvezőbb.
Ovifocipályát létesítenének a törökzugi óvodában
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében pályázatot nyújt be a város az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány kiírására, a támogatásból az önkormányzati tulajdonú törökzugi óvodában létesítenének sportpályát.
Kónya István (Fidesz) alpolgármester kifejtette: az óvodában öt sportágban fejlesztik a gyerekeket a Sport manó program keretében. A tervezett sportpályán focizni, kézilabdázni és röplabdázni is lehetne – ismertette, aláhúzva, hogy az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány valószínűleg utolsó alkalommal hirdeti meg taopályázatát, így utoljára van lehetőségük arra, hogy megvalósítsák a beruházást. Az alpolgármester közölte, az önkormányzatnak várhatóan 5,2 millió forint önerőt kell biztosítania a fejlesztéshez a jövő évi költségvetés terhére. Azt is megemlítette, ha legalább 13 millió forint taotámogatást biztosítanak az alapítványnak, a beadott pályázatuk automatikusan nyertes lesz. Jelezte: a pálya 2022 őszére készülhet el, amennyiben megkapják a támogatást.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Ismét lesz Térzene program
Ismét pályázatot nyújt be a gyulai önkormányzat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő felhívására, a Térzene program megvalósítására. A 7,5 millió forint százszázalékos intenzitású támogatásból 30 alkalomból álló koncertsorozatot szerveznének 2022. június 1. és 2023. június 30. között. A programoknak a Rondella Terasz, a Szent Miklós park, a Világóra és a Göndöcs-kert adna otthont. Az előterjesztést egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat támogató Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjakra 1,7 millió forintot különített el a grémium a jövő évi büdzsében. A felsőoktatási intézményben tanuló hallgatóktól 29 érvényes pályázat érkezett be, a felsőfokú tanulmányaikat jövőre megkezdő tanulók nem nyújtottak be pályázatot. A diákokat a gyulai képviselő-testület és a kormány hatezer-hatezer forinttal, a Békés megyei önkormányzat ezer forinttal támogatja, így összesen 13 ezer forintot kapnak majd havonta.
Racionálisan mérsékelten tervezték az adóbevételeket
2021 első háromnegyed évében a tervezett adóbevétel több mint 117 százaléka, 842,5 millió forint helyett 991,5 millió forint folyt be a város kasszájába – emelte ki Csige Gábor jegyző a helyi adózásról szóló beszámoló tárgyalásakor. Kifejtette, a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások és az ezzel összefüggésben hozott gazdasági intézkedések miatt „racionálisan mérsékelten” tervezték idén az adóbevételeket. Hozzáette, nem terveztek adóemelést, és az adókedvezmények is megmaradtak.
A részletekről elmondta: az idénre tervezett 110 millió forint építményadó-bevételből 97,8 millió forint folyt be szeptember végéig. Kommunális adóból 47 millió forint bevételt terveztek, eddig 41,9 millió forint érkezett a büdzsébe, iparűzési adóból a tervezett 600 millió forint helyett 799,8 millió forint bevétele volt a költségvetésnek az első háromnegyed évben. Idegenforgalmi adóból 85,5 millió forint bevételt irányoztak elő, ebből 51,9 millió forint folyt be az első kilenc hónapban. Utóbbi kapcsán a jegyző emlékeztetett: az ifát csak július elsejétől szedhették be az önkormányzatok.
Hangsúlyozta, számos adózónak biztosítottak az elmúlt kilenc hónapban fizetési kedvezményt. Arra is kitért, hogy jelenleg 204 millió forint kintlévőséget tartanak nyilván, az adótartozások mintegy 50 százaléka vagy elhunyt adózóval, vagy megszűnt gazdasági társasággal szemben áll fenn. Reményeik szerint 50–70 millió forint követelés beérkezik majd a városi kasszába.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Szoboráthelyezés a sporttelepen
A költségvetési rendelet módosítása kapcsán Galbács Mihály szóba hozta a gyulai sporttelepen tervezett szoboráthelyezést, amelyre 1 millió 250 ezer forintot állítottak be a büdzsében a polgármesteri keret terhére. Mint elhangzott, id. Christián László emléktáblája visszakerül az eredeti helyére, a jelenleg ott található, fiatal futballistát ábrázoló szobrot pedig áthelyezik a hátsó műfüves pályához.
Galbács Mihály arról beszélt, hogy a Gyulai Termál FC Egyesület elnökeként mellszobrot szeretett volna állíttatni a sporttelep névadójának, id. Christián Lászlónak. Miután nem tudtak megegyezni az alkotás helyéről, a család visszavonta a hozzájárulását, így a szobor nem készült el – fejtette ki. A képviselő felvetette, az önkormányzat készíttesse el a büsztöt, és azt helyezzék el a sportpályán az emléktábla korábbi helyére. Elmondta, egyeztetett a szobrásszal, aki 3 millió forintból készítené el az alkotást nyárra.
Görgényi Ernő úgy reagált: id. Christián László családja neheztel Galbács Mihályra, amiért a hozzájárulásuk nélkül helyeztette át az emléktáblát, amely most visszakerülhet az eredeti helyére.
Kertes István, a Gyulasport NKft. ügyvezetője kifejtette: a családnak megfelel az emléktábla; olyan megoldást sikerült találniuk, amely mindenki számára megnyugtató lehet. Hozzátette: a mellszobor elkészítése és elhelyezése jelentős többletkiadással járna.
Durkó Károlynak (Gyulai Városbarátok Köre) arra a felvetésére, hogy a fiatal futballista szobrát a jelenlegi helyén többen látják, elmondta: a műfüves pályánál számos olyan rendezvényt tartanak, amelyen több száz gyerek szokott részt venni, ráadásul a helyszínen több futballhoz köthető infrastrukturális beruházás is megvalósult, így az alkotás beleillik a környezetbe, és „emeli a hely nívóját”. Azt is megjegyezte, az alkotás védett helyen lesz.
Durkó Károlynak arra a kérdésére, hogy egyeztettek-e a helyi futballtársadalommal, az ügyvezető úgy reagált: amikor Galbács Mihály elnöklete idején felállították az emléktábla helyén a futballistát ábrázoló szobrot, senki nem egyeztetett azoknak a sportágaknak a képviselőivel, amelyek szintén a sporttelephez köthetők, így joggal tarthatnának igényt egy szoborra. Hozzáfűzte: a telep névadója megérdemli, hogy emléktáblája központi helyre kerüljön.
