Koszorúzást tartottak a magyar rádiótechnikai fegyvernem napja alkalmából Bay Zoltán gyulavári templomkertben található emlékművénél február 8-án. Az esemény a járványhelyzetre való tekintettel a szokásoktól eltérően, katonai jelenlét nélkül zajlott.
Kónya István alpolgármester elmondta: az először 1994-ben megtartott napon minden évben arra a rádiótechnikai bravúrra emlékeznek, amikor Bay Zoltán és kutatócsoportja 1947. február 6-án saját fejlesztésű radarral mérte meg a Föld és a Hold távolságát. Ezt a napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének.
– Bay Zoltánt részben az űrkutatás atyjának is tekinthetjük, hiszen a NASA által indított Apollo-programot is segítették kutatásai és eredményei. Ezért olyan nagy jelentőségű a tudományos munkája, amit előtt állandó kiállítással is tisztelgünk Gyulaváriban – fejtette ki.
Lapunknak hozzáfűzte: a gyulai önkormányzat fontosnak tartja, hogy minden évben megemlékezzen Bay Zoltán sikereiről, születésének és halálának napjáról, ezért a koronavírus-járvány időszakában is egyértelmű volt, hogy bár szűk körben, de megtartják a februári koszorúzást.
Márki-Zay Lajos csillagász, a gyulai születésű tudós életének és munkásságnak egyik legnagyobb ismerője kiemelte: a tervek szerint hamarosan a egy krátert neveznek el a Holdon a fizikusról.