Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– 2010 októbere minden bizonnyal egy reményteli politikai pályafutás kezdete volt önnek, hiszen a helyhatósági választáson az összes egyéni választókerületben a Fidesz képviselője jutott mandátumhoz, Görgényi Ernőt pedig polgármesternek választották a gyulaiak. Politikai pályafutásának kezdete azonban nem erre az időpontra datálódik, hiszen négy évvel korábban, 2006 októberében gyakorló ügyvédként került be a képviselő-testületbe. Ekkor, ha jól számolom, harmincéves volt. Az első ciklusát ellenzékben töltötte, a várost Perjési Klára polgármester, az MSZP és az SZDSZ vezette. Mit tanult meg ellenzékben?
– Abban a városrészben választottak meg képviselőnek a gyulai polgárok, ahol születtem, felnőttem, és ahol édesapám és nagyszüleim is leélték az életüket. Azt gondolom, hogy az a legnagyobb megtiszteltetés, amikor azok az emberek fejezik ki a bizalmukat, akik ismernek, akik között élek. Nem készültem politikai pályára, ezekben az években alakult ki az a folyamat, amelynek eredményeként 2010-ben a Fidesz engem jelölt a város polgármesteri tisztségére. Az első képviselői ciklusomban ismertem meg azt a nagyszerű érzést, amit a közösségért végzett szolgálat ad az embernek. Ezekben az években bizottsági elnökként alaposan megismertem az önkormányzat szervezetét és működését. Megtanultam azt is, hogy a politika nem egyéni tevékenység, hanem csapatmunka; a polgármester csak akkor végezheti eredményesen a munkáját, ha összetartó, felkészült csapat élén dolgozik. Az önkormányzati politika igazi alkotó munka: emberek egyedi problémájának megoldása, egy közösségi épület modernizálása vagy egy kopár utcában fasor ültetése rendkívül inspiráló, és hosszan sorolhatnám még a példákat. Felemelő, ha az ember cselekedhet a városáért. Ha nehéz időket élek meg a munkámban, ha igaztalanul támadnak, akkor a már elért eredmények mindig erőt adnak.
– Milyen emlékei maradtak meg a 2010. október 3-ai helyi és országos Fidesz-győzelem estéjéről?
– A választási győzelem estéjét követő hétfő reggel talán meghatározóbb volt számomra. Már az irodámban várt Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző asszony, Alt Norbert és a leendő titkárságvezetőm, Sipaki Mária. Rajtunk kívül senki más nem volt a városházán, mert a köztisztviselő kollégák a választás lebonyolításán dolgoztak késő éjjelig, ezért nem kellett bejönniük, így csendes volt a hivatal. Ebben a nyugodt, csendes légkörben azonnal nekiláttunk a munkának, a legfontosabb feladatok számbavételének. Úgy érzem, hogy az elmúlt 10 évben is ez a nyugalom jellemezte a kollégáimmal végzett közös munkánkat, akkor is, amikor tele van a hivatal, és nagy a pezsgés.
– Édesapja a rendszerváltó MDF színeiben politizált helyben. Mi volt az ő véleménye, amikor maga politikával kezdett el foglalkozni. Mit szólt ahhoz, amikor megtudta, hogy a fia polgármester lett. Kapott tőle valami útravalót?
– Az útravaló az a polgári, keresztény, nemzeti értékrend, valamint a szociális érzékenység, amelyet a szülői házból hoztam magammal. Édesapám révén gimnazistakoromban szorosan és testközelből figyelemmel kísértem a rendszerváltozás éveinek politikai fejleményeit, ezért tisztában voltam azzal, hogy mire vállalkozom, amikor szolgálatot vállalok a város élén. Szerintem a szüleim jobban örültek volna, ha maradok az ügyvédi pályán, de támogatták a közéleti feladatvállalásaimat, mert bár úgy sejtem, féltettek, de azt is látták, hogy szívesen végzem ezt a munkát. A feleségem, Brigi támogatása pedig felbecsülhetetlen értékű, hiszen harmonikus családi élet mellett az ember jobban koncentrálhat a munkájára.
– Mivel szembesült, amikor Perjési Klárától és a szocialistáktól átvette a várost, a kamra kulcsát?
– Egy súlyosan eladósodott önkormányzat vezetésére vállalkoztunk, melynek intézményrendszere korszerűtlen volt. Becsyné dr. Szabó Mártának köszönhetően azonban egy felkészült, jó szellemiségű hivatal állt a feladatok elé. A turizmus és a városszépítés területén történtek a megelőző években elismerésre méltó lépések, azonban az ipar leépülése hosszú évek óta tartó folyamat eredményeként rendkívül aggasztó volt. A rendszerváltozás után a gyulai termelő szektor súlyos veszteségeket szenvedett el, sok száz munkahely szűnt meg városunkban. Sürgősen rendbe kellett tenni az önkormányzat pénzügyeit, át kellett alakítani az intézményrendszert, mert a helyzet csőddel fenyegetett. Meg kellett állítani az ipar leépülését, és a gyulai gazdaságot fejlődő pályára kellett állítani. A turizmusfejlesztést a korábbi évek, évtizedek folyamataira építve akartuk továbbvinni, hiszen e körben sok követendő példa, jó kezdeményezés valósult meg. Perjési Klára elkötelezett volt a turizmus fejlesztése iránt, így ezen a területen folytatni lehetett a megkezdett munkát, amelyet ellenzékből is mindig támogattunk.
– Polgármesterként mit tart az elmúlt tíz esztendő tíz legfontosabb döntésének, intézkedésének vagy fejlesztésének?
– A gyulai termelő szektor rendszerváltozáskor kezdődött leépülése a baloldal vezetése alatt elérte a mélypontját akkor, amikor 2004-ben bezárták a tejporgyárat, 2005-ben pedig a Húskombinátban leállították a vágást. A baloldali politikusok ezek ellen semmit sem tettek, azt hangoztatták, hogy ilyen a piacgazdaság, ezt el kell fogadni. Mi azonban gyökeresen más szemléletet képviselünk, így amikor 2012-ben a megszűnés szélére került a gyulai húsipar, összefogtunk a kormánnyal, a húsipari szakmával, és nem hagytuk a nagyüzemi gyulai kolbászgyártás felszámolását. Újjászerveztük a gyulai húsipart, amely azóta is nyereségesen működik, évről évre rangos szakmai elismeréseket aratva. Ez egy meghatározó fordulópont volt, de ezzel nem elégedtünk meg. Évekig dolgoztunk azért, hogy végre Gyulán is épüljön új üzem. Az első jelentős eredmény a Food Analityca Kft. megtelepedése volt, miközben több ismert gyulai cég jelentős fejlesztést, bővítést valósított meg, mint például a Fafém vagy a Lovász Forgácsoló Kft. Ezeknek a sikeres magánvállalatoknak a fejlődését önkormányzatunk a partnerség jegyében végzett hatósági eljárásokkal és helyi jogszabályok megalkotásával vagy beruházási terület értékesítésével segítette, ezzel is erősítve a szolgáltató önkormányzat-jelleget. Az eddigi legnagyobb iparfejlesztési áttörés az Airbus Helicopters gyulai gyárának építése, amely december elején megkezdődött. 1979 óta nem épült Gyulán új gyár. Ez a több száz embert foglalkoztató, világszínvonalú ipari technológiát városunkban meghonosító, Gyulát a világgazdaság térképére felhelyező beruházás új pályára állítja a gyulai gazdaságot. A turizmus területén kiemelkedő a várfürdő Aqua Palotájának megépítéséhez szükséges pályázat megnyerése, amely 2010 után az első nagy pályázatunk volt. Az omladozó Almásy-kastély megmentése és benne európai színvonalú látogatóközpont kialakítása az egyik szívügyem volt. A másik szívügyem a bölcsődék, óvodák és iskolák rég várt felújítása volt, az elért eredmények mellett itt még van dolgunk. Nagyon lelkesítő számomra a városi parkok rehabilitációja, mindig örömmel tölt el, ha látom a felújított Göndöcs-kertben, az Almásy-kastély parkjában vagy a Szent Miklós parkban sétáló, pihenő gyulaiakat és turistákat, a felszabadultan szaladgáló gyermekeket. A felújított Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Vigadó immár megjelenésében is méltó a Kultúra Magyar Városához. A gyulai civil szervezetek szerepe nagyon fontos a gyulaiságnak nevezett lokálpatrióta szellemiség erősítésében, ezért is támogatjuk a civil szektort. A Béke sugárúti Civil Szolgáltató Központ kialakításával egy élettel teli közösségi teret hoztunk létre. A döntések között meghatározó volt a városüzemeltetés átszervezése, amikor a Városgazdálkodási Igazgatóságot a Közüzemi Kft.-be integráltuk. A kultúra területén a múzeumok fenntartható, látogatóbarát működtetését a kft.-be szervezéssel értük el. Hosszan ható jelentősége van annak is, hogy sikerült elérnünk azt, hogy a megye két tankerületi központjából az egyik és a két szakképzési centrumából az egyik Gyulán legyen. Ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben megerősödött Gyula város megyei társközponti szerepe.
– Szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a kezdetektől fogva kétharmados többséggel irányíthatja a várost, ön és a Fidesz Gyulán háromszor is bizalmat kapott. Ezzel a hatalommal jól is lehet sáfárkodni, de vissza is lehet vele élni. Hogy érzi, ön jól sáfárkodott a hatalmával?
– A választópolgárok az önkormányzati választás alkalmával értékelik a polgármesterük munkáját. Miután háromszor megválasztottak, azt gondolom, hogy a gyulai polgárok kedvezően ítélik meg az elvégzett munkát. Ennek egyik alapja az, hogy mi Gyulán a csapatmunkában, a gyömölcsöző együttműködésben hiszünk. Bár kétségtelen, hogy az én felelősségem a legnagyobb, ám az eredmények a közös munkának köszönhetőek. A város biztonságos irányítását garantáló Fidesz-frakció mindvégig biztosította azt, hogy a szükséges döntések kellő időben megszülessenek. Nagy áldásnak érzem, hogy a mi csapatunkban mindenki a munkát keresi, nem a pozíciót.
– Városunknak valamivel mindig sikerül bekerülnie az országos politikai hírekbe. Az ellenzék „főhadiszállásnak” tekinti Gyulát, például Gyurcsány 2010 októberében városunkból indította el az új baloldali mozgalmát, mások fővárosi mintára itt akarták megszervezni a vidéki pride-ot. A Fidesznek volt országos kihelyezett frakcióülése Gyulán, a Békemenet is bejárta már a város utcáit. Az utóbbi időszakban pedig a Momentum rendezkedett be Gyulán. Mit gondol, miért fontos ennyire Gyula a nagypolitikának? Mi a véleménye a helyi ellenzékről?
– Mi, gyulaiak nagy becsben tartjuk a demokratikus értékeket, fontos számunkra a pluralizmus, azaz a különféle vélemények és elképzelések megjelenése. Utána pedig döntünk a választásokon. 2008 óta a gyulaiak többsége mindig a Fidesz programját választotta. A helyi ellenzék sokszínű. Vannak, akik a városért akarnak tenni a saját elképzelésük szerint, sok esetben mást, mint mi, de azt gondolom, hogy ők is jót akarnak. És vannak páran, akiknek semmi sem drága, ha magukra vonhatják a média figyelmét, városunk jó hírét is hajlandók rongálni, ha ezzel pár pillanatra reflektorfénybe kerülhetnek. De ők mindig megbuknak a választásokon.
– Kudarcokról nem szeret az ember beszélni, pedig sokat lehet azokból is tanulni. Milyen politikai kudarcok érték az elmúlt 10 évben? Megfordult valamikor is a fejében, hogy ezt a munkát nem akarja tovább csinálni?
– Mint ahogyan minden embert a munkája során, úgy engem is érnek időnként kudarcok. Ezekre azonban ideiglenes akadályként tekintek, melyekből általában tanulni is lehet, ezért újból és újból nekifutok a problémának, nem adom fel. Összeszámolni is nehéz lenne, hogy az elmúlt évtizedben hány befektetőt próbáltunk meggyőzni arról, hogy építsen Gyulán termelőüzemet, míg végül az Airbus döntéshozóit sikerült városunk mellé állítani. A kudarc számomra sokszor inspiráló, emiatt sosem fordult meg a fejemben, hogy nem csinálom tovább. Már csak azért sem, mert megválasztottak, amit vállaltam, azt pedig mindig végigcsinálom.
– A városvezetés csapatmunka. Tíz évvel ezelőtt Alt Norbert alpolgármestert nevezte meg helyettesének, az ő személye azóta is változatlan maga mellett, de úgy általában sem jellemző ön körül a nagy jövés-menés. Ilyen jó emberismerő, vagy szerencsésen szokott választani maga mellé munkatársakat?
– Hálás vagyok a sorsnak azért, mert tisztességes, becsületes emberekkel dolgozhatok együtt, akikkel közös célunk a város fejlesztése, szépítése, a gyulai polgárok életminőségének javítása, az önkormányzati szolgáltatások minőségének növelése. Ez a csillagok szerencsés együttállásából is eredhet, mindenesetre ez jó a városnak, hiszen a rendszerváltozás utáni két évtizedben sok példát láthattunk arra, hogy milyen káros az a városnak, ha a vezetői egymással folytatnak meddő küzdelmeket. Az egymás ellen folytatott terméketlen harcokra fordított időt és energiát a város építésére is lehet használni, azt gondolom, hogy mi erre szolgáltattunk mintát. Alt Norbert és Kónya István alpolgármesterekkel nemcsak politikai harcostársak és kollégák vagyunk, hanem az emberi kapcsolatunk is nagyon erős. A Fidesz-frakció tagjairól is elmondhatom, hogy igazi közösségként működik. Nagymértékben segíti a munkánkat, hogy lassan tizenegy esztendeje együtt dolgozhatunk dr. Kovács József országgyűlési képviselő úrral, vele együtt teljes értékű az összefogás. A dr. Csige Gábor jegyző által vezetett polgármesteri hivatal nemzetközi partnereinkhez méltó színvonalú munkát végzett az Airbus-beruházás előkészítése során. Gyulaiként büszke vagyok arra is, hogy milyen sok kitűnő szakember dolgozik az önkormányzati cégeknél, intézményeknél, felkészült, kreatív és a város iránt elkötelezett emberek vezetik az önkormányzati kft.-ket és intézményeket. Tisztelem és becsülöm a kollégáimat, és kitartok mellettük.
– Milyen politikai tervei vannak, hogyan látja Gyula város jövőjét?
– A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt 2021 nehéz éve lesz az önkormányzatnak. Átmeneti időre le kell mondanunk olyan közösségi szolgáltatásokról, amelyeket megszoktunk, megszerettünk már, és olyan beruházásokról, amelyeket jövőre terveztünk megvalósítani. De túléljük, és a turizmus újra fellendül majd, tovább folytatódik az elmúlt évtized növekedési pályája. Az idén Gyula és térsége néven turisztikai térségnek nyilvánította a kormány Gyulát és Békéscsabát, ami azt jelenti, hogy elsőbbséget élvezünk majd a fejlesztési támogatások terén. A jövőre kezdődő új uniós pénzügyi ciklusban sok új pályázati támogatási lehetőség várható, amiből városfejlesztési terveinket megvalósíthatjuk. Az Airbus gyulai gyára 2022-ben kezdi meg a termelést, ami önmagában is nagy lendületet ad a gyulai gazdaság fejlődésének. Várható, hogy további termelő beruházásokat vonz a most kialakuló és majd tovább bővíthető déli ipari területre. A Zöld város programunkat is változatlan lendülettel valósítjuk meg. Mindezek vonzóbbá teszik városunkat a fiatalok számára, nő majd Gyula vonzereje és népességmegtartó ereje. Ami a személyes terveimet illeti, a ciklus végén, azaz a soron következő választás előtt tudok választ adni arra, hogy szeretném-e folytatni, és ha igen, akkor erről a választópolgárok döntenek majd. Általában a mai világban, de különösen a politikában egyébként is nehéz előre látni, mi lesz négy év múlva. Addig is arra koncentrálok, hogy városunk érdekében elvégezzem a rám bízott feladatokat. A közéletben nem tudok mást elképzelni magamnak, mint a polgármesteri szolgálatot. Ha már nem érzem magamban azt a szenvedélyt és alázatot, ami ehhez a munkához kell, vagy a választók nem kívánják, hogy folytassam, akkor visszatérek majd a civil foglalkozásomhoz, hiszen a mai napig szünetelő tagja vagyok a Békés Megyei Ügyvédi Kamarának. Időnként hiányzik az ügyvédi hivatás, de ha végigmegyek a városon, látom a felújított épületeket, a viruló zöldfelületeket, vagy ha a rendezvényeken betekintést nyerek a virágzó civil közösségek életébe, akkor tudom, hogy érdemes volt belevágni a közéleti munkába. A feladataim, a munkám változhat, ám egy dolog biztos: a jövőmet csak Gyulán tudom elképzelni.
