Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Görgényi: 2010-ben ennél súlyosabb gazdasági válsághelyzetben vettük át az önkormányzatot

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Mocsár-Pörjés JózsefINTERJÚ • 2020. június 12. 15:00
Görgényi: 2010-ben ennél súlyosabb gazdasági válsághelyzetben vettük át az önkormányzatot
A polgármester inkább beruházásokról mond le, a munkahelyeket és a béreket megvédik

Gyulán évek óta tartó fellendülést állított meg napok alatt a koronavírus. Egyikünknek sem volt még része ilyen világjárványban. Az élet szép lassan kezd visszatérni városunkba, de vajon milyen utóhatásokra kell számítanunk Gyulán? Görgényi Ernő polgármestert kérdeztük gazdaságról, munkahelyekről és politikáról.

görgényi ernő hivatalában

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Gyulán is az élet szépen lassan visszatér a régi kerékvágásba. Az elmúlt héten újra megtarthatta polgármesteri fogadóóráját. Megtudhatjuk, milyen problémákkal keresték meg az emberek?

– A fogadóóráimon jellemzően egyedi, személyes ügyekkel keresnek fel a polgárok. Saját ügyeikben szoktak felvilágosítást vagy segítséget kérni. Legutóbb lakásigénylés, szociális problémák, szomszédjogi vita és építésügyi probléma volt napirenden.

Azon kevés polgármesterek egyike, aki a városvezetés mellett egy választókerület megválasztott képviselője is. Mindezt azért hozom ide, mert képviselőként is volt fogadóórája. Miben különbözik a két fogadóóra?

– Valóban, 2006 novembere óta tartok fogadóórát a Temesvári úti idősek klubjában, ahol a választókörzet lakosai szoktak felkeresni, többnyire a körzet ügyeivel és nem az egész várost érintő témákkal kapcsolatban. Az emberekkel sok helyen és alkalommal találkozom, de már kezdettől fontosnak tartottam, hogy legyen fix helyszín és időpont, ahol és amikor a polgárok felkereshetnek problémáikkal. Én nem csak a kampányban vagyok elérhető.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli helyzetben a gyulai képviselő-testület is felfüggesztette tanácskozásait. Ebben az időszakban is kellett döntéseket meghoznia, egyeztetett valamilyen formában a képviselőkkel, vagy „kihasználta” a helyzetet, s eldöntötte egymaga, amit kellett?

– A katasztrófavédelmi törvény írja elő, hogy veszélyhelyzet idején a polgármester gyakorolja a képviselő-testület feladat- és hatásköreit, a testület nem hozhat döntéseket. Kezdettől hangsúlyoztam, hogy csak olyan ügyekben hozok a testület helyett döntést, amely a járvány elleni védekezést, a járvány okozta gazdasági kártételek elleni fellépést szolgálja, vagy egyébként a várost a döntés halasztása kárveszéllyel fenyegetné, illetve olyan esetekben, amikor a döntésre határidőt ír elő valamilyen jogszabály. Az előterjesztéseket az alpolgármesterekkel egyeztetve készítettük el, és azokat minden esetben megküldtem a képviselőtársaimnak véleményezésre, és a beérkezett vélemények ismeretében hoztam meg a rendeleteket, határozatokat.

Ez a harmadik ciklusa, de ilyen helyzetben még nem vezette a várost. Mi a legfőbb tanulság önnek?

– A  polgármesteri szolgálat békeidőben is felelősségteljes munka, de rendkívüli helyzetekben rendkívüli felelősséggel is jár, mert végül  minden döntést egyedül kell meghozni, és egyedül kell jótállni azokért. Sokat számított az, hogy nem vagyok kezdő politikus, majd 10 éves polgármesteri és 14 éves képviselői tapasztalattal rendelkezem. Ahogyan az is, hogy kezdettől fogva csapatmunka zajlik a városházán. Fontos tanulság, hogy ilyenkor is hallgatni kell a szakemberekre, és ilyenkor is nagyon oda kell figyelni a közvéleményre, arra, hogy mit akarnak az emberek. A kettő összhangjára kell törekedni. Ez a nehéz időszak is bebizonyította, hogy a gyulaiak intelligens emberek, akik hamar belátják, hogy mi a saját érdekük. Nagyon fegyelmezetten betartották a gyulai polgárok a veszélyhelyzet idejére vonatkozó speciális magatartási szabályokat, így a kijárási korlátozásokat is. Ezért is döntöttem úgy, hogy Gyulán nem hozok olyan rendelkezéseket, amelyek az országos hatályú szabályokon túl korlátoznák az emberek szabad mozgását. Nem zárattam le parkokat, sétányokat, egyéb közterületeket. Azt gondoltam, hogy az embereknek a #maradjotthon idején is szükségük van arra, hogy egy kicsit kimozduljanak a szabad levegőre sétálni, sportolni, és azt tapasztaltam, hogy ennek során vigyáznak egymásra, betartják a szabályokat. Ezekben a kérdésekben rendszeresen kikértem telefonon képviselőtársaim véleményét, és napi szinten egyeztettem kórházunk főigazgatójával, dr. Becsei László úrral és Kolysza Zoltán rendőrkapitány úrral. Mindketten nagyon sokat segítettek nekem. A széles körű városi összefogásnak köszönhetően a járvány első menetét megnyertük.

Gyula sikeres, a várost  pénzügyileg kiegyensúlyozott helyzetben érte a járvány. Ma már azonban nyilvánvaló, hogy egy elhúzódó gazdasági visszaesésre kell felkészülni. Javaslatára az önkormányzat idei költségvetésén már végrehajtották az első jelentősebb korrekciót. Mire számít, Gyula megtorpan vagy hamar túllendül a történteken?

– Évek óta tartó fellendülést állított meg napok alatt a járvány. A védekezés költségeihez Gyula város is nagymértékben hozzájárult: 95 millió forint gépjárműadó-bevétellel, 116 millió Ft turisztikai normatíva összegével. Saját bevételeink is elmaradnak, az idegenforgalmi adó felfüggesztése 149 millió Ft, a közterület-használati díj csökkenése 10 millió forint bevételkiesést eredményezett, és vannak más kieső tételek is. Összesen 375 millió forinttal csökkent az idei bevételünk a költségvetési rendeletben tervezetthez képest. Ezt az összeget kell a kiadási oldalon megtakarítani.

Milyen tervezett fejlesztésekről kell lemondani az önkormányzatnak idén?

– A képviselő-testület által a járvány előtt már megszavazott beruházásokat, amelyekre kivitelezési szerződést kötöttünk, megvalósítjuk. Megépült a gyógypedagógiai intézet előtti parkoló, az Eminescu utca újabb szakasza újult meg teljesen, a Gyep utcai zugban és a József Dezső utcán, valamint a Ferencesek terén is új út épült. A Jókai utca Erkel tér és Béke sgt. közötti szakasza új burkolatot kapott. Több helyszínen járdákat építettünk. Az év hátralévő részében azonban már nem tudunk új kivitelezési szerződéseket kötni saját erőből, csak pályázati támogatásból tudunk fejleszteni. A körzeti karbantartási keretet is le kellett csökkenteni. Terveztük az idén az Implom iskola tetőszerkezetének teljes rekonstrukcióját, de sajnos ez is elmarad.

A polgármesteri hivatalt, az önkormányzati intézményeket és cégeket hogyan érinti a mostani helyzet? Gyulán lesznek elbocsátások, a munkaidő vagy a bér tekintetében bármilyen kedvezőtlen változások?

–Más, jellemzően ellenzéki vezetésű  önkormányzatokkal ellentétben mi eddig megőriztük az önkormányzati munkahelyeket. Az önkormányzati intézményeknél és a kft.-knél nem csökkentettünk létszámot. A mi költségvetési politikánk középpontjában is az ember áll, ezért a fő célunk a munkahelyek megvédése és az, hogy a dolgozók megkapják a fizetésüket. Inkább a beruházásainkról mondunk le, mint a dolgozóinkról. Az önkormányzati dolgozók a bajban is számíthatnak ránk. Ami még elsőbbséget élvez, az a szociális kiadásokra biztosított forrás.

Mikor kezdi meg a gyulai képviselő-testület a munkáját? Milyen kiemelt témákkal kíván foglalkozni az első ülésen?

–Június 25-én lesz a veszélyhelyzet utáni első ülés. Ezen beszámolok a veszélyhelyzet idején meghozott döntésekről, amelyek között lesznek olyan rendeletek, amelyeket a testület elé terjesztek megerősítés céljából, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet után is hatályos legyen.

Válságkezelő ad hoc bizottság felállítását tervezi-e a testületben?

– 2010-ben ennél súlyosabb gazdasági válsághelyzetben vettük át az önkormányzatot. 3,5 milliárd forint volt az önkormányzat adóssága, ennek törlesztését nyögtük, és abban az évben 580 millió forint volt a működési hiány. Nem volt szükség bizottságra a válságkezeléshez, most sincs szükség rá, azért van a felelős városvezetés, hogy megtegyük a megfelelő intézkedéseket, és javaslatokat tegyünk a képviselő-testület számára. Most nem egy eladósodott, hanem egy pénzügyileg stabil és jól működő, erős önkormányzatot ért a válság. Az Airbus-gyár felépítése újabb szintre emeli majd a gyulai gazdaságot. Megjelenik egy világszínvonalú ipari technológiát képviselő vállalat, amely várhatóan további iparvállalatokat vonz a városba. Az Airbus képzett munkaerőt igénylő termelő tevékenységet folytat majd Gyulán, jól jövedelmező álláshelyeket hoznak létre. Ennek szinergikus hatásai tovább erősítik majd városunk gazdaságát. Az elkövetkező évtizedben az eddiginél is vonzóbb lesz Gyula a képzett fiatalok számára.

Ez a járvány felerősítette a politikai villongásokat. Mire számít, a testület munkájára is rányomhatja bélyegét mindez?

–A gyulai választópolgárok határozott döntést hoztak, olyan többségnek szavaztak bizalmat tavaly ősszel, amely elkötelezett a város fejlődése, a gyulai polgárok problémáinak megoldása iránt. Minden képviselőnek lehetősége van minden témában elmondani a véleményét, javaslatokat megfogalmazni, de a viták végén a többség mindig biztos kézzel hozza meg a döntést. Ez így lesz a jövőben is.

Ha már politika és ellenzék, elmondja véleményét Leel-Őssy Gábor javaslatáról, az időközi polgármester-választásról? 

– Leel-Őssy Gábor is gyulai választópolgárokat képvisel, a testületi üléseken figyelmesen hallgatom a véleményét, van, amikor egyet is értek vele. Ez most nem ilyen eset.  Amúgy, mint emberrel szimpatizálok vele, mert jó a humora, amit ez a javaslat is igazol. De félretéve az iróniát, ősszel a gyulai polgárok egyértelmű döntést hoztak. Nagy többséggel úgy döntöttek, hogy a következő öt évben is rám bízzák Gyula város szolgálatát, és ehhez stabil képviselő-testületi többséget biztosítottak, amely segíti munkámat, amelynek köszönhetően minden döntés kellő időben megszületik. Látom, hogy az ellenzék nem tud beletörődni a gyulai polgárok akaratába, ezért budapesti pártvezetőktől és aktivistáktól kérnek segítséget, mérgezve ezzel a helyi közéletet. Sőt, oda süllyedtek, hogy hódmezővásárhelyieknek szerveznek Gyulán politikai demonstrációt. Mindezek ellenére a helyzet az, hogy csak a gyulaiak dönthetik el, hogy ki vezesse ezt a várost, és a gyulaiak döntöttek. Határozott döntésük öt évre szól. Legközelebb 4 és fél év múlva lesz önkormányzati választás. Mi addig dolgozunk, elvégezzük azt a feladatot, amit a gyulai emberek ránk bíztak, megvalósítjuk a programunkat, fejlesztjük a várost a kormánnyal szorosan együttműködve.

Biztosan van véleménye arról, hogy az MSZP bukása óta Gyulán miért nem tud megerősödni egyetlen ellenzéki párt sem.

– A város ügyei lekötik minden energiámat, arra koncentrálok minden erőmmel, hogy kivezessük a gazdasági válságból Gyulát, újra fejlődési pályára állítsuk. A politikai elemzés nem az én terültem, de azt, mint tünetet látom, hogy a gyulai ellenzéknek nincs érdemi mondanivalója a város ügyeiről, nincs Gyulára vonatkozó jövőképük, nincs víziójuk a város jövendőjéről. Míg például Perjési Klárának volt határozott elképzelése a várospolitikai ügyekben, a mai ellenzékieknek csak arra futja, hogy rágalmazzák a gyulai kórházat, álhíreket terjesszenek arról, hogy a gyulai kórházból haldokló betegeket tesznek utcára, és páran dudálnak is. Ezzel szemben mi, akikre városunkat rábízták az emberek, a válság idején is azért dolgozunk, hogy megőrizzük az önkormányzati munkahelyeket, kedvezményekkel segítsük a gyulai vállalkozások talpon maradását, újraindítsuk a turizmust, megvalósítsuk az Airbus-gyár megépítését, pályázatokat nyerjünk a város fejlesztése céljára, és megvalósítsuk a megnyert pályázatokat.

Végezetül milyennek látja saját és városa politikai helyzetét? Nehéz idők jönnek, a kérdés az, hogy sikerül a válság megoldására koncentrálni, vagy elporlad az ereje a napi politikai csatározásokban?

– A 2010 utáni sikeres válságkezelés tapasztalatai alapján bizakodó vagyok. A szolgáltató szektorban megkezdődött az újraéledés folyamata. Már a pünkösdi hétvégén is az első öt leglátogatottabb turisztikai célpont között volt Gyula a szallas.hu adatai szerint. Az M44-es gyorsforgalmi útnak újabb szakaszai épülnek, ez is segíti a turizmus fejlődését. A város fejlesztése folytatódik. A kastély mellékszárnyának kivitelezési munkálatai 50%-os készültségnél járnak, októberre lesz kész az új attrakció. Rövidesen indul az Erkel tér felújítása. Június végén elkezdődik a szanazugi kerékpárút legrosszabb, mintegy 800 m-es szakaszának újjáépítése. Következetesen lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyulai vállalkozások a városi beruházások megvalósítására ajánlatot adhassanak. Ezúttal is egy gyulai vállalkozás, az Aszfalt-Közmű Kft. végzi a munkát. De ez a munka sem ér véget, mert 257,5 millió forint pályázati támogatást nyertünk a napokban, amelynek segítségével a szanazugi bicikliút teljes szakaszát újjáépíthetjük. A támogatási szerződés után következik a tervek elkészíttetése, engedélyeztetése, majd a közbeszerzési eljárás. Ha minden jól alakul, akár ebben az évben is elkezdődhet a szanazugi bicikliút felújításának második, befejező szakasza.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)