Levelükben kiemelték, hogy a fogászati kezelések jelentős hányada magas kockázatú beavatkozásnak számít, hiszen az összes aeroszolképződéssel járó eljárást ebbe a kategóriába sorolják, így a fúrás, a fogkőeltávolítás vagy a csiszolás is magas kockázatúnak minősül, ezek elvégzésének a feltétele pedig egy friss, negatív PCR-teszt.
Mint írták, mindez azt jelenti, hogy a fogorvosok továbbra is csak a sürgősségi ellátást tudják biztosítani, minden egyébhez negatív teszt szükséges, de ennek módjáról, helyszínéről és anyagi vonzatáról nincs információjuk, így a pácienseket sem tudják tájékoztatni.
Hangsúlyozták: a betegek ellátása során komoly biztonsági intézkedéseknek kell megfelelni, így már az előzetes telefonos bejelentkezés során fel kell mérni, hogy fennáll-e a koronavírus-fertőzöttség veszélye. A páciensnek be kell tartani az időpontot, hogy elkerüljék a csoportosulást, maszkban kell érkezni, lehetőleg kísérő nélkül.
A megérkezést követően kötelező a lázmérés, a kézfertőtlenítés, egy kérdőív kitöltése, majd fertőtlenítő hatású oldattal szájöblögetést kell végezni, csak ezután indulhat el a kezelés. Az orvosnak és az asszisztensnek is védőfelszerelést kell viselnie, a páciensek között pedig 30 percet szellőztetni kell a rendelőt.
Ködmön Zsolttól, az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjétől megtudtuk, hogy jelenleg kidolgozás alatt áll egy olyan folyamat, amely az ellátottak egyszerű, hatékony, központosított tesztelését hivatott elősegíteni. Amennyiben tisztázódnak a részletek, arról a pácienseket is tájékoztatják. További egyéni tájékoztatással – az egészségi állapot és a sürgősség figyelembe vételével – a fogorvosok tudnak majd szolgálni a kezeléseket illetően.
A Gyulai Hírlap kérdésére elmondta: a közfinanszírozott ellátásban kizártnak tartja, hogy a pácienseknek kell majd fizetni a
PCR-tesztekért. A magánszolgáltatóknál – Müller Cecília országos tiszti főorvos május 5-én tett bejelentése szerint – az egészségügyi szolgáltató költségére végzik el a tesztet, a szolgáltató pedig eldöntheti, hogy magára vállalja a költséget vagy a betegre hárítja át azt, aki szintén mérlegelheti, hogy ezzel együtt igénybe kívánja-e venni a magánellátást, vagy még halasztja a kezelést.
A témáról megkérdeztük Gurzó Máriát, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának Békés megyei elnökét is, aki elmondta: az első hírek a fogászati ellátás újraindulásáról április 30-án érkeztek meg, ekkor még csak a szakellátást kötelezték a PCR-tesztek elvégeztetésére, az alapellátást nem.
Az eljárásrend szólt arról is, hogy minimalizálni kell az időtartamot, amíg a páciensek a rendelőben tartózkodnak, ezt 15 perceben határozták meg. A rendeletet később úgy módosították, hogy csak akkor kell elvégeztetni a PCR-tesztet, amennyiben felmerül a gyanúja annak, hogy a beteg vírushordozó.
Gurzó Máriától megerősítette, hogy a páciensekkel ki kell töltetni egy kérdőívet, de hozzátette, hogy ennek csak akkor van értelme, ha a beteg igazat mond, ami súlyos panaszok esetén nem biztos, hogy megvalósul.
Elmondta azt is, hogy azokkal, akiknél felmerül a vírusfertőzés gyanúja, nem a gyorstesztet végeztetik el: a beteget először a háziorvoshoz irányítják, aki elrendeli a tesztelést, amelynek 24 óra múlva lesz eredménye.
Gurzó Mária aggályosnak tartja azt is, hogy a rendelkezéssel, miszerint csak azokat szűrik, akiknél felmerül a koronavírus gyanúja, beengedik az alapellátásba azokat a betegek, akik aktívan fertőznek, de panaszmentesek. Mindez azért is problémás, mert számos olyan fogorvos van, aki – az időskor vagy egyéb betegség miatt – a veszélyeztetett csoportok valamelyikébe tartozik.
