Gyulai Hírlap - Az egykori 1-es iskola eladása és a Szigeterőd projekt is szóba került az interpellációs órában

A nap első interpellálója Szabó Károly (Fidesz) volt, aki két témával érkezett az ülésre. Elsőként elmondta, hogy Gyulaváriban – ahogy városszerte – sok út rendelkezik csapadékvíz-elvezetéssel, amelyeknél az ülepítőaknák akadályozzák meg a rendszer eldugulását. Mivel az aknákban összegyűlt szennyeződés telítődött, a képviselő arra volt kíváncsi, hogy mikor takarítják ki azokat.

Második kérdésében a Gyulaváriban található orvosi rendelőről érdeklődött, ahol három körzeti orvos dolgozik. Az Egészségház területén van egy kihasználatlan, elhanyagolt ebédlő, ezért Szabó Károly felvetette, hogy ki lehetne alakítani benne egy modernebb rendelőt, ahol további vizsgálatokat végezhetnének a doktorok.

Az első felvetésre Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője válaszolt. Kiderült, hogy a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. kitakarította az aknákat, de szükség volna körülbelül egy kilométernyi cső szippantására. Erre már kértek ajánlatot, a költség nagyjából 5,8 millió forint lenne.

Az osztályvezető egy tavalyi interpellációra visszautalva elmondta: a vízelvezetés problémáját városi szinten felmérték, a szükséges munkálatokat be is költségelték, a munka azonban jóval meghaladja a Közüzem kapacitását, ezért külső vállalkozó bevonására lesz szükség. A felmérés idején a becsült költség 74 millió forint volt, de azóta is folyamatosan frissítik a vonatkozó táblázatot.

 

A második kérdésre Ködmön Zsolt, az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője válaszolt, aki szerint a felvetés jó, de számos további kérdést vet fel. Az egyik fontos tényező a helyiség megközelíthetősége, amely jelen pillanatban egy kazánházon keresztül történik, ezen pedig változtatni kellene.

Emellett mindenképpen szükséges lenne a teljes felújításra, amely az épület külsejét, belsejét és az udvart is érintené, mindez pedig óriási költség lenne. A harmadik tényező pedig a hasznosítás maga, hiszen az önkormányzat és az intézmény is alapellátási feladatok ellátására kötelezett, így ha a helyiségeket olyan szolgáltatók használnák, aki nem társadalombiztosítás keretében nyújtanak szolgáltatást, akkor felmerülnek vagyongazdálkodási kérdések is.

Az intézményvezető szerint érdemes körüljárni a felvetést, ehhez segítséget fog kérni, illetve egyeztetni fog azokkal, akik szeretnének szolgáltatást nyújtani.

Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) elsőként a Belső-Törökzug tanyán lakók problémáit hozta el az ülésre, akik nehezen jutnak be a városba, hiszen a földút sártengerré változik a sok csapadék miatt. Szeretnék, ha mart aszfalttal, de legalább törmelékkel javítanák fel az utat. Hozzátette: a lakók arra is panaszkodnak, hogy közvilágítás sincs, a fából készült villanykarók működésképtelenek, instabilak, ezért attól is félnek, hogy egy nagyobb vihar során kidőlnek.

 

A képviselő a Belső-Törökzug sokszor emlegetett parkolási problémájára is felhívta a figyelmet. A Budapest körút 5–13. közötti szakasz ráadásul keskeny is, pláne, amikor mindkét oldalon parkolnak, ezért a képviselő azt javasolta, hogy egyirányúsítsák a szakaszt.

Elmondta azt is, hogy a Fürj utca és a Pósteleki utca egy részén két évvel ezelőtt újították fel a csapadékvíz-elvezető rendszert, az aszfaltozás során azonban nyomvályú keletkezett, amely miatt szintkülönbség alakult ki fél négyzetméteren. A lakók szeretnék felmaratni az utat, ha van rá lehetőség, akár saját költségen is.

A földúttal kapcsolatban Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. vezetője adott választ. Mint mondta, kérdés, hogy mekkora részen és milyen mennyiségben van szükség törmelékre, amíg egy-egy kátyút saját költségen foltoznak be, addig nagyobb felületen történő kihelyezés esetében ki kell fizetni a munkálat díját.

A villanyoszlopok kapcsán Molnár Csaba megígérte, hogy továbbítják a problémát az áramszolgáltató felé, illetve megjegyezte, hogy a közvilágítás bővítésére van lehetőség a körzeti karbantartási keret terhére.

 

Az egyirányúsítással kapcsolatban kiemelte: nem javasolják, hogy egyirányú legyen a szakasz, hiszen a tulajdonosoknak túl nagyot kellene kerülniük, illetve – az eddigi példák alapján – megnövekedne a forgalom is. Ha az út egyik oldalán megtiltanák a parkolást, akkor 40-50 autónak kellene új helyet keresni. A szakember azt is megjegyezte, hogy van terve az önkormányzatnak egy 23 férőhelyes parkoló megépítésére a játszótér mellett, de forrás egyelőre nem áll rendelkezésre.

A Fürj utca ügyét szintén megvizsgálják, a munkálatokat a körzeti karbantartási keret terhére el lehet végezni idén.

Vigné Fábián Diána a válaszokat elfogadta, de azt kérte, hogy az egyirányúsítás lehetőségét vizsgálják tovább, ezért Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester rendőrségi szakértők bevonását kérte.

Ugyancsak három interpellációval érkezett a grémium tanácskozására Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre). Első kérdésében elmondta, hogy a Selyem utcában történt villanyoszlopcsere után a kivitelezők az út menti árokban hagyták a csapadékvíz-elvezető betonelemeit az egyik csere helyén, egy másik esetben pedig az oszlop farésze szétrohadt, de megoldás egy éve nincs. A következő oszlop másfél éve nincs a helyén, a Scherer Ferenc utcában két hete vannak az utcán hagyva a gallyak, a Tinódi utcai transzformátort pedig annyira körbe nőtték a növények, hogy számos alkalommal történt már áramszünet e miatt.

A képviselő második témája a Göndöcs-kerti játszótérre vonatkozott, amelynek kötélen leereszkedős játékeleme alatt megáll a víz, így a gyerekek könnyen beleeshetnek a tócsába. Durkó Károly azt szeretné, ha feltöltenék homokkal a játék alatti területet.

 

Utolsó felvetésében elmondta, hogy egyre inkább teret nyernek az elektromos autók, ezért arra volt kíváncsi, hogy lesznek-e további töltőállomások a városban.

A Nemzeti Közművekkel történő egyeztetésről Molnár Csaba számolt be. Mint megtudtuk, folyamatosan jelzik a hibákat az áramszolgáltató felé, de ezeknek érdemi eredménye nincs, ezért Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester kezdeményezésére regionális szinten próbálnak továbblépni, illetve igyekeznek elérni azt, hogy a város kiemelt státuszt kapjon, így nem húzódnának el a problémák.

A transzformátor kapcsán kiemelte, hogy az áramszolgáltató munkáját is nehezítette, amikor a hibaelhárítás előtt a növényzettől meg kellett szabadulni, ezt egy külső vállalkozó fogja elvégezni.

Alt Norbert hozzátette: talán várhatóak előrelépések, hiszen nem egyenként, hanem csokorba szedve, együttesen küldték el a hibákat az NKM-nek. Kérte a képviselőket, hogy ne várjanak az ülésekig, ha hibát találnak, azonnal jelezzék neki.

A töltőpont kapcsán kiderült: a várkertben található állomásokat a január 19-i vihar következtében lehulló ág tette tönkre, ezt már másnap jelezték az üzemeltetőnek. Hozzátette: a burkolat annyira megsérült, hogy újra kellett gyártatni, azonban márciusban már újra üzemelni fognak az állomások.

 

Megtudtuk azt is, hogy a Szent Miklós park felújításának során terveztek további töltőpontot felállítani, a lehetőségek adottak is, mert a kábeleket ennek megfelelően alakították ki, de a beruházási költség annyira magas, hogy egyelőre nem tűztek napirendre konkrét terveket.

A játszótéri elem felvetésére Szászné Várkonyi Adrienn válaszolt. Mint mondta, a drótkötélpálya kedvelt eszköze a gyerekeknek, így alatta az intenzív használat miatt kikopott a fű. A nehéz vízelszivárgásnak a talajszerkezet is lehet az oka, hiszen egykor ott húzódott a Körös medre.

A fűfelület elfogadható ütéscsillapító, ugyanis a magasság egy méternél alacsonyabb. Hozzátette, hogy a területet kismértékben lehet feltöltetni, de nem homokkal, hanem földdel, amelyet füvesíteni is kell. A feltöltés mértéke azért átgondolandó, mert a játék lényege az ereszkedés, ezért csak annyira szabad a talajt magasítani, hogy elfolyjon a víz, de a játék menetét ne zavarja.

Az utolsó kérdésre kapott választ Durkó Károly nem fogadta el, ezért a képviselőknek kellett szavazni, akik nyolc igen, két nem és három tartózkodás mellett elfogadták azt.

Következett Kiss Tamásné (Fidesz), akit a Duzzasztó utcai lakosok kerestek meg a több éve fennálló problémájukkal, amely szerint az útjuk kátyús, de arra is panaszkodtak, hogy az út szélessége sem megfelelő.

 

A képviselő a Paradicsomi lakótelep parkolási gondjait is újra a grémium elé tárta. Arra volt kíváncsi, hogy milyen lehetőségeik vannak, készültek-e esetleg tervek új parkolóhelyekre.

Molnár Csabától megtudtuk, hogy a Duzzasztó utca szélessége 3,2 és 4,3 méter között van. Hozzátette, hogy a lakók közül nem mindenki követte a telekhatárok rendezési tervét, ezért tűnik például úgy, hogy a lámpaoszlop az utca közepén van.

Az első lépés tehát a telekhatár-rendezés lenne, amelyhez elengedhetetlen a lakók közreműködése, a kátyúzást pedig a Közüzem – a lehetőségekhez mérten – folyamatosan végzi. Az osztályvezető felvázolta a járdaépítés lehetőségét is, amely – a legtöbb esetben – magában hordozná a balesetveszélyt, illetve folyamatos karbantartást igényelne a háztulajdonosoktól.

2018-ban a mérnöki osztály elkészítette a Paradicsomi lakótelep új parkolójának terveit, amelyek 2023 augusztusáig engedéllyel rendelkeznek, tehát a forrás kivételével minden rendelkezésre áll a beruházáshoz.

A tervek szerint a Nagysándor József utcától a Rulikowski utcáig húzódna egy egyirányú szervizút, amely mellett párhuzamosan 34 parkolót alakíthatnának ki, ezáltal az Orgona sétány – a jelenlegi formájában – megszűnne. Az akkori kalkuláció szerint a költség 56 millió forint lenne.

Lassan megszokott módon öt kérdéssel érkezett az interpellációs órára Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom). Elsőként elmondta, hogy a Paradicsomi lakótelepen csapadékvíz-elvezetési munkálatokat végeztek. A lakók szerint megtörtént a műszaki átadás, amely után a kivitelező feltörte a betont, majd visszaépítették azt.

 

A képviselő a Gyulai Várfürdő uszodájáról is érdeklődött, amelyen beszámolók szerint repedések vannak, illetve kettétört az alapteste. Mivel a Szigeterőd projekt keretében hoznának létre új uszodát, a városatya szeretett volna tájékoztatást kapni a dolgok jelenlegi állásáról.

Galbács Mihály harmadikként a korábbi 1-es iskola – megfogalmazása szerint – furcsa körülmények között történő eladásáról kérdezett. Arra volt kíváncsi, hogyan áll jelenleg az ügy, fizetett-e már a vevő.

Gyulaváriban áthelyezték eddigi helyéről a dohányboltot a Széchenyi utcába, a vásárlók pedig az üzlet előtti kátyús, eső esetén tócsás területen állnak meg autóikkal, a képviselő szeretné, ha javítanának a körülményeken.

Utolsó felvetésében a belvárosi nyilvános illemhelyekről érdeklődött a városatya, amelyek a lakók állítása szerint télen nem üzemelnek, a kérdés pedig az volt, hogy mi a város álláspontja a témában.

A csapadékvíz-elvezető beruházásról Molnár Csaba elmondta, hogy a kivitelezés határideje április 9., addig az önkormányzat nem veszi át a munkaterületet. Először a gerincvezetékeket cserélték ki, ami több parkolót is érintett, ezért végezték gyorsan a munkát.

Az osztályvezető elmondta, hogy minden héten ellenőrzik a munkálatokat, elképzelhető, hogy néhány lakó ezt vélte műszaki átadásnak, ugyanis ez még nem történt meg, félkész munkát semmilyen esetben sem vesznek át.

 

A második témáról Görgényi Ernő elmondta, hogy valóban új uszodát szeretnének, amelyet a Szigeterőd projekt keretében szeretnének megvalósítani. Ez egy hatályos kormányhatározat szerint kiemelt fejlesztés, azonban a megnövekedett építőipari költségek miatt a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram nem az eltervezett ütemben halad, így a gyulai esetben sincs még konkrét döntés a beruházásokról.

Addig is állagmegóvó munkálatokat fognak végezni, amelyekről Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetője számolt be. Kiemelte: az uszodát utoljára 2004-ben újították fel, így nem meglepő, hogy a medence minden irányban ereszt, ráadásul mederben fekszik, így meg is van dőlve, de a test nincs eltörve.

Jelenleg két projekt van folyamatban, az egyik önerős, a másikat a Magyar Úszó Szövetség támogatja. Ennek keretében a teljes uszodatestet kifóliázzák március 31-től kezdődően, várhatóan két hónap alatt. Ez lesz az előfeltétele egy már jóváhagyott, illetve egy már benyújtott, elbírálásra váró TOP-os pályázatnak, amely a versenyuszoda teljes energetikai korszerűsítését tenné lehetővé összesen 228 millió forint értékben.

Az 1-es iskoláról ismét a polgármester nyilatkozott, aki kiemelte: az épületre 2017-ben kötöttek adásvételi szerződést, az pedig különös, hogy Galbács Mihály furcsa körülményeket emleget, hiszen a folyamat nyilvános és átlátható volt, amelyet a képviselő elfogadásra javasolt és meg is szavazott anno.

Akkor már tíz éve hirdette az önkormányzat az iskolát, ezért a grémium úgy döntött, hogy nagyobb felületeken fogja hirdetni az ingatlant. Nyilvános pályázatot írtak az értékesítésre, amelybe belefogalmazták, hogy szeretnék, ha gyógyszállóként működne tovább az épület.

 

Egyetlen jelentkező volt, akivel – Galbács Mihály támogatásával – szerződést kötöttek, olyan feltételekkel, amelyek értelmében a vételár 400 millió forint, amelyet öt éven belül kell kifizetni, amíg ez nem történik meg, addig az önkormányzat tulajdonában marad az épület. Több garanciát is építettek a szerződésbe, például meghiúsulási kötbért, illetve ha a szálloda nem valósul meg, akkor az önkormányzat visszavásárolhatja az ingatlant.

A városvezető elmondta: az épületet megvásárló First School Kft. levélben tájékoztatta, hogy decemberben pályázatot nyújtottak be, hogy az ingatlant ötcsillagos szállodává alakíthassák. Erről délelőtt ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A gyulavári dohánybolt előtti közterületről Molnár Csaba elmondta, hogy a parkolás megakadályozása érdekében láncos korlátokat helyeztek ki, ezekből ismeretlen tettesek többet eltulajdonítottak, ezért állnak meg a területen az autók. Az osztályvezető megígérte, hogy megkeresik a Közüzemet a helyreállítás miatt.

A nyilvános vécék kapcsán Daróczi Lászlótól érkezett válasz, amely szerint a Dózsa György utcai illemhelyek folyamatosan nyitva vannak, és üzemelési problémák nélkül működnek, a Kossuth tériek pedig télen sosem működtek, a szerkezeti kialakítás miatt ugyanis rendkívül költséges lenne az üzemben tartásuk.

Veres András (Fidesz) a Honvéd lakótelep és Honvéd utca járdájának ügyét hozta elsőként a grémium elé. Ez rossz állapotban van, több helyen megsüllyedt, megrepedt, megáll rajta a víz. A járdát övező bokrokat meg kellene metszeni, a járda melletti füves területet pedig meg kellene nyesni, mert magasabban van, mint a járda, ezért a sár és a víz ráfolyik a járófelületre.

 

A képviselő a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. segítségét kérte amiatt, hogy a körzetében sok a töltött, nem szilárd út, ezeknek a karbantartásához szeretne törmeléket. Elmondta, hogy egyes területeken a lakosság még a szétterítést is vállalja.

Utolsóként a Bodoky utcában élők kérését tolmácsolta, akik a bejáróknál található nagyméretű fák gallyazásában kérnek segítséget.

Görgényi Ernő elmondta, hogy a belógó fákat és bokrokat a Közüzem márciusban megmetszi. A járda és a kerékpárút kapcsán Molnár Csaba mondta el, hogy megvizsgálták a problémás szakaszokat, a megoldás pedig a teljes pályaszerkezet elbontása és újraépítése lenne. Ennek költsége nagyjából 850 ezer forint.

Daróczi László hangsúlyozta: ha szintkülönbség van, akkor nem megoldás, ha hozzányessük a füves részt a járdához – volt már erre kísérlet. Hozzátette: a víz mindenképpen ott fog összegyűlni, ráadásul egy költséges és nehéz gépi munkáról van szó, így ezt át kell gondolni.

Két kérdéssel készült Ökrös István (Fidesz). A körzetének lakói keresték meg azzal, hogy az Ince pápa utca vízelvezetése elavult, több helyen nem megy le az összegyűlt víz, ezért szeretnék, ha születne valamilyen megoldás a problémára.

A képviselő örömét fejezte ki, hogy rendezik a Bárdos-tó környezetét, de megjegyezte, hogy sokan a környékre, az erdő szélére hordják a hulladékot, ezért szeretnék, ha lezárnák a dűlőutat.

Görgényi Ernő tolmácsolta a Közüzem válaszát. Mint kifejtette, március 31-ig elvégzik a csatorna felülvizsgálatát, és megteszik a szükséges intézkedéseket. A Bárdos-tó melletti dűlőút közút, tehát nem lehet lezárni, ezért gyakoribb ellenőrzésre van szükség. A polgármester azt is elmondta, hogy a DM Magyarország civil szemétszedő akciót hirdet Gyulán, ezért kérték a városvezetőt, hogy jelöljön meg lehetséges helyszíneket. A polgármester a Bárdos-tó környékét javasolta.

 

A nap utolsó interpellálója Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) volt, aki Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégen történt bejelentéséről kérdezett. A miniszter szerint a kormány fontolóra vette a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatát, miszerint a gazdasági szereplők számára a helyi iparűzési adó alapjából levonhatóvá tenné az értékcsökkenési leírást, valamint a kutatásfejlesztésre fordított források ötszörösét.

A képviselő arra volt kíváncsi, készült-e felmérés arról, hogy mennyiben érintené Gyula városát a tervezet megvalósulása, milyen kieséssel kellene számolni.

Görgényi Ernő hangsúlyozta: ez egyelőre egy javaslat, nincs mögötte politikai döntés. Varga Mihály több olyan kijelentést tett, amely szerint nem biztos, hogy ez megvalósul. Hozzátette, hogy egyetért Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével, aki elmondta, hogy ez nem csak az önkormányzatoknak lenne rossz, hanem az embereknek is.

A városvezető kiemelte: az iparűzési adóból számos közszolgáltatás-fejlesztést lehet biztosítani, és ebből teremtik elő az önerőt a város által elnyert pályázatokhoz, amelyek az emberek érdekeit szolgálják.

 

Csige Gábor jegyző elmondta továbbá, hogy kevés információ áll rendelkezésre a javaslatról. Az adócsoporthoz beérkezett iparűzésiadó-bevallásokban nem szerepel a vállalkozások adócsökkenési leírása, így nincs arról pontos adat, hogy ez mekkora összeg lenne, és arról sem, hogy ez hogyan érintené az adóbevételt.

Arról sincs adat, hogy alapkutatás-fejlesztés címén mennyi összeget vallanak be a vállalkozások, mert ugyan megadják ezeket az adatokat, de nem tudnak ilyen szűréseket végezni. Hozzátette: a kutatásfejlesztés 80-90 százalékban pályázati forrásokból történik.

Csige Gábor megjegyezte: a város minden adóbevételét közösségi célokra használják fel, ebből tartják fent a zöldfelületeket, sport- és kulturális intézményrendszerüket, ebből biztosítják a beruházások önerejét, tehát bármekkora kiesés kellemetlenül érintené az önkormányzatot.

Hangsúlyozta: a fizetőképességet mindez nem fogja érinteni, mert az önkormányzat jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik, és ugyanez igaz a cégekre is. A jegyző elmondta, hogy mindezek ellenére reméli, hogy a javaslat megmarad javaslatnak.