Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Béremelés a várfürdőnél
A tavalyi évi eredményét meghaladva 322 millió 742 ezer forint adózás előtti eredménnyel zárhatja az évet a Gyulai Várfürdő – emelte ki Görgényi Ernő (Fidesz) a cég idei első háromnegyed évéről szóló tájékoztató ismertetésekor. A szakmai anyagból kiderül: a fürdő adózás előtti eredménye az első kilenc hónapban 313 millió forint, ami 48 millió forinttal magasabb, mint a 2018-as eredmény. A cég év végi, adózás utáni eredménye 6,8 százalékkal maradhat el a 2018-as eredménytől.
A tájékoztató aláhúzza: a fürdő annak ellenére ért el 4,7 százalékos árbevétel-növekedést az első háromnegyed évben, hogy nem nőtt a vendégek száma a tavalyi év azonos időszakához képest. Mint írják, a hideg tél és a csapadékos tavaszi időszak miatt a forgalom az első kilenc hónapban némileg elmaradt a várakozásoktól.
A polgármester elmondta: a cég 2020-ban nyolcszázalékos béremelést hajt végre. Az emiatt keletkező 40 milliós többletköltséget többek között a belépődíjak kismértékű emeléséből fedezik.
A településvezető Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) kérdésére megerősítette: tárgyalásokat kezdtek annak érdekében, hogy a reumatológiai szakrendelés átkerüljön a gyulai kórház telephelyére. Emlékeztetett: a várfürdő két és fél milliárd forintos fejlesztési támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Hozzátette: a beruházás során jól jönne az a terület, ahol jelenleg a reumatológia van.
A tájékoztatót 14 igennel, egyhangúlag fogadták el a képviselők.
2019 első háromnegyed évében az előirányzott adóbevétel 92 százaléka folyt be a város kasszájába – emelte ki Csige Gábor jegyző a helyi adózásról szóló beszámoló tárgyalásakor. Közölte: noha az önkormányzat idén nem emelt adót, az első kilenc hónapban 8,7 százalékkal több adóbevétele képződött, mint az előző év azonos időszakában, összesen 1 milliárd 247 ezer forint érkezett a büdzsébe. Galbács Mihály érdeklődésére elmondta: az adóhátralék mértéke folyamatosan változik az év során.
A beszámolót 14 igennel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Galbács Mihály
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Év végi juttatás
A grémium 14 millió 656 ezer forint kiegészítő többlettámogatást nyújtott az idei tartalékkeretből a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének.
Görgényi Ernő elmondta: az összeget a gyulai intézményegységekben dolgozók év végi juttatására költik. Jelezte: az egyszeri, hatvanezer forintos jutalmat valamennyi önkormányzati intézmény munkatársa megkapja.
A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait támogató Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatra 1,8 millió forintot biztosította képviselő-testület.
A polgármester közölte: a megadott határidőig 29 érvényes A típusú pályázat érkezett be, B típusú pályázatot azonban senki nem adott be. A pályázók havi hatezer forintot kapnak az önkormányzattól, ezt az állam hatezer forinttal, a Békés megyei önkormányzat ezer forinttal egészíti ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megújulhat a Dobozi úti kerékpárút
Az ülésen arról is döntés született, hogy 268 millió forintra pályázik az önkormányzat a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságnál turisztikai célú fejlesztésre.
Görgényi Ernő kifejtette: a százszázalékos intenzitású támogatásból a kisökörjárási vízi fogadót és információs központot, valamint a Dobozi úti kerékpárút 3464 méteres szakaszát újítanák fel.
A városvezető emlékeztetett: a képviselő-testület idén júniusban döntött arról, hogy 45 millió forint saját forrást biztosít a bicikliút Csíkoséri sor és Aranyág dűlő közötti, balesetveszélyessé vált szakaszának a rekonstrukciójára. Hangsúlyozta: a mostani pályázat révén a teljes szakasz megújulhat.
Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Újabb öt évre Komoróczki Alizt javasolta a grémium a Gyulai Turisztikai NKft. élére. A településvezető elmondta: az ügyvezető tisztsége december 31-én jár le. Amennyiben a taggyűlés ismét megválasztja, megbízatása 2020. január 1-jétől 2024. december 31-ig tart majd.
A polgármester emlékeztetett: az önkormányzatnak ötvenszázalékos üzletrésze van a cégben, a másik ötven százalékot a helyi turisztikai szolgáltatók és a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület birtokolja. Mint arról beszámolt, egyeztetett a szektor szereplőivel, akik támogatják Komoróczki Aliz ismételt megválasztását.
Az ügyvezető kifejtette: szoros együttműködést sikerült kialakítania a városvezetéssel és a gyulai turisztikai szektorral.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kezdő vállalkozásokat segítenék
A kezdő vállalkozások versenyképességének növeléséről és az inkubátorház működtetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról szintén döntés született a tanácskozáson. A képviselők emellett a Béke sugárút 14–16. szám alatti épületek helyiségeinek kedvezményes bérleti díját is megállapították.
Görgényi Ernő a rendelettervezet és az előterjesztés ismertetésekor felidézte: a város csaknem 300 millió forintot nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból arra, hogy két üresen álló önkormányzati ingatlanban kedvezményesen bérelhető irodákat alakítsanak ki kezdő vállalkozásoknak. Hangsúlyozta: a beruházás révén megmenthetnek és gazdaságfejlesztési célra használhatnak két ikonikus belvárosi épületet.
Mint ismertette, az önkormányzat vállalta, hogy az ötéves fenntartási időszak alatt helyet biztosít legalább öt olyan kezdő vállalkozásnak, amely a térségben akar letelepülni, vagy szolgáltatásainak új helyet keres. Hozzátette: a vállalkozások elindítását kedvezményes bérleti díjjal és üzleti szolgáltatással segítik.
Közölte: az inkubátorház kedvezményes szolgáltatásait gyulai székhellyel, illetve telephellyel rendelkező, induló vagy legfeljebb három éve működő vállalkozások vehetik igénybe.
Leel-Őssy Gábor
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A rendelettervezet azt is kimondja, hogy a pályáztatásnál azt részesítik előnyben, aki hosszabb időre kívánja megkötni a bérleti szerződést, akinek vállalkozása a járműgyártáshoz, a speciális gépgyártáshoz, a zöldgazdasághoz, az IKT-hardver-gyártáshoz, az egészséggazdasághoz, az élelmiszeriparhoz vagy a védelmi iparhoz kapcsolódik, illetve aki korábban nyújtotta be a pályázatát.
A településvezető elmondta: az inkubátorházban 346 négyzetméteren 14 irodahelyiséget alakítottak ki, emellett tárgyaló, három raktár, egy hentesüzlet és egy hűtőkamra is helyet kapott az ingatlanokban.
Kiemelte: a vállalkozások ötvenszázalékos kedvezménnyel bérelhetnék a helyiségeket. Az önkormányzat által felkért ingatlanforgalmi szakértő értékbecslési igazolása alapján ez a húsbolt esetében 1500 forint, az irodáknál 1150 forint négyzetméterenként egy hónapra. A polgármester arról is beszámolt, hogy a bérlemények kiajánlása, a bérleti szerződések megkötése és az ingatlanok kezelése a jegyző feladata lesz.
Kitért arra is, hogy a mérnöki osztály költségszámítást készített a fenntartási költségekről és a várható bevételről. Aláhúzta: a bérleti díjak valamennyi helyiségnél fedezik a működési költséget, és az önkormányzatnak kis összegű nyeresége is származik a bérbeadásból.
Durkó Károly
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) leszögezte: támogatja, hogy kezdő vállalkozásokat hozzon helyzetbe az önkormányzat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a húsboltban működött Stéberl András egyik üzlete. A képviselő felvetette: a hentesmester örökségét úgy vihetnék tovább, ha a helyiségben a Gyulahús Kft. működtetne mintaboltot.
A polgármester kifejtette: a cég üzleti tervet készített az ötlet kapcsán, amiből kiderült, nem tudná a boltot rentábilisan működtetni. A településvezető aláhúzta: a grémium partner abban, hogy a Stéberl-örökséget továbbvigyék, ezért ha valaki a későbbiekben konkrét ötlettel áll elő erre vonatkozóan, örömmel fogadják.
Galbács Mihály kijelentette: egyetért az előterjesztés céljaival, de a rendelettervezet véleménye szerint több helyen ellentmondásos, és nem elég részletes. Azt is megjegyezte, hogy szerinte nem a jegyzőnek kellene felelnie az inkubátorház működtetéséért.
A képviselő úgy vélte, nem jó, hogy az érkezési sorrend alapján döntenek a pályázatokról. Azt is mondta: nem biztos, hogy jó, ha a város „belemélyed a kezdő vállalkozások mértéktelen támogatásába”. Hozzátette: ha nagy érdeklődés esetén további ingatlanokat jelölnek ki hasonló célra, akár több százan is jelentkezhetnek, ami komoly milliókba kerülhet az önkormányzatnak.
Görgényi Ernő nyomatékosította: a részletekre a rendelet mellett a bérleti szerződések adnak majd választ.
– Ön azzal kampányolt, hogy inkubátorház helyett labdarúgó-edzőcsarnokra van szükség. Örülök, hogy most már úgy látja, akár több száz jelentkező is lehet, bárcsak így lenne – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) azt kérte, a képviselő-testület döntsön a pályázatokról. Azt is megjegyezte, hogy a megjelölt ágazatokat kivenné a rendelettervezetből.
A településvezető közölte: pályázati vállalás volt, hogy a felsorolt ágazatokat előnyben részesítik.
– Kérdés, hogy objektívebb és igazságosabb-e, ha a képviselő-testület hoz döntést arról, ki legyen bérlő – mondta. Hozzátette: véleménye szerint egyszerű és objektív rendszert alkalmaznának a döntésnél.
A szavazásnál Leel-Őssy Gábor módosító indítványát két igennel, 11 tartózkodás mellett nem fogadta el a grémium. A rendelettervezetre 13 igennel rábólintottak a képviselők, a bérleti díjakról szóló határozati javaslatot pedig 12 igennel, egy tartózkodás mellett szavazták meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emelkedik az étkezési és a parkolási díj
A jövő évtől tíz százalékkal emelkedik az étkezési térítési díj a gyulai nevelési, oktatási intézményekben, az erről szóló rendelettervezetet 14 igennel, egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
A polgármester emlékeztetett: a gyermekétkeztetési feladatot ellátó Gyulakonyha NKft. utoljára 2018 márciusában emelt árat. Az azóta eltelt időszakban jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak – fűzte hozzá.
A rendelettervezetből kiderül, a diétás étkeztetést nem érinti a változás, azt ugyanis a Békés Megyei Központi Kórház biztosítja vásárolt szolgáltatásként.
Az ülésen arról is döntés született, hogy kétszáz forintról kétszázötvenre emelik a parkolási díjat 2020. január 1-jétől Gyulán. Az erről szóló rendelettervezetet csak Leel-Őssy Gábor nem szavazta meg, így 12 igennel, egy nem ellenében fogadta azt el a képviselő-testület.
A polgármester kifejtette: a díjemelést a parkolóautomatákat működtető Gyulai Közüzemi NKft. javasolta, mivel több más településen lényegesen többet kell fizetni a parkolásért. Összehasonlításként elmondta: Békéscsabán 250 forint, Debrecenben 480 forint, Egerben 360 forint, Hajdúszoboszlón 400 forint, Kecskeméten 400 forint a várakozási díj óránként. Hozzátette: a díjakból származó bevételt a parkolók és a közterületek gondozására fordítja a cég.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bővül a galbácskerti óvoda területe
Bővülhet a galbácskerti óvoda zöldfelülete, az intézmény épülete mellett álló ingatlant 6 millió 595 ezer forintért vásárolja meg az önkormányzat az idei büdzsé tartalékkeretéből.
Görgényi Ernő felidézte: az elmúlt években a máriafalvai és a németvárosi óvodát is hasonló módon sikerült bővíteni. Mint arról beszámolt, egy hamarosan lezáruló beruházás keretében új szárnnyal bővül a galbácskerti óvoda épülete, de ahhoz, hogy az ingatlan beépítési százaléka megfeleljen az előírásoknak, el kellett volna bontaniuk a gyerekek egyik fedett beállóját. Hangsúlyozta: a 687 négyzetméteres terület megvásárlásával megmaradhat az építmény.
Átkeresztelt utca
Mány Erzsébet utcára nevezte át a grémium a Gyulaváriban található Darvas József utcát. A tanácskozáson négy névtelen közterületet is elkereszteltek a képviselők, a Fehér-Körös melletti, Gyulavári felőli területek a Seregély utca nevet kapták, az Álmos vezér térből nyíló két közterületet pedig Álmos vezér utcának nevezték el.
Görgényi Ernő az előzményekről elmondta: a polgármesteri hivatalnak a Békés Megyei Kormányhivatal jelezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint Darvas Józsefről nem lehet közterületet elnevezni. Hozzátette: törvény írja elő, hogy közterület és önkormányzati közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki részt vett a 20. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésben vagy fenntartásában.
Mint ismertette, a véleményező bizottság azt javasolta, hogy Munkácsy Mihály mesteréről, Szamossy Elek festőművészről nevezzék el az utcát, az oktatási és kulturális bizottság azonban a gyulavári részönkormányzat kérésére támogatta, hogy Mány Erzsébet 56-os gyulai mártír nevét kapja meg a közterületet.
A településvezető jelezte: a polgármesteri hivatal minden segítséget megad ahhoz, hogy a Darvas József utca lakóinak a lehető legkevesebb utánajárással járjon az átnevezés.
Csige Gábor közölte: az érintett ingatlantulajdonosokat levélben értesítik majd a tudnivalókról. Elmondta: az új lakcímkártyákat a járási hivatal automatikusan postázza, és az ingatlan-nyilvántartásba is átvezetik a változást, a forgalmi engedélyek esetében viszont fel kell keresni a kormányablakot, és a régi lakcímkártyákat is be kell majd vinni a hivatalba, hogy érvénytelenítsék. Hozzátette: a polgármesteri hivatal a közműszolgáltatóknál is kezdeményezni fogja az átvezetést.
Csige Gábor
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Arról is határozat született, hogy több célra használja fel az önkormányzat a gyulai mentorház kialakítására előirányzott összegből megmaradt 13 millió 150 ezer forintot.
A polgármester felidézte: a Béke sugárút 41. szám alatti ingatlan felújítására 31,6 millió forintot különített el a grémium. Az összeg fennmaradó részéből kétmillió forintot a Gyulai Közüzemi NKft. komposztálótelepének bővítésére költenek, 3 millió 150 forintot pedig az Airbus-beruházás megvalósítása miatt szükséges fakitermelésre és tereprendezésre fordít a város. Informatikai eszközök beszerzésére ugyancsak kétmillió forintot szán az önkormányzat, a városháza, a vendégház és a gyulavári kihelyezett ügyfélszolgálati iroda karbantartási munkálataira pedig hatmillió forintot biztosítanak.
Megszűnhetnek a hulladékgyűjtő szigetek
A városüzemeltetési feladatok ellátására ötmillió forint többlettámogatást biztosít az önkormányzat a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-nek az idei költségvetés tartalékkeretéből.
Görgényi Ernő felidézte: egy jogszabályi változás miatt a közterület-használati díjak idén januártól már nem a Közüzemhez folynak be, de a városüzemeltetési feladatot továbbra is a cég látja el. A képviselő-testület ezért úgy döntött, a díjakból befolyt összeget a költségek levonása után átadja a kft.-nek.
Az előterjesztés kapcsán Alt Norbert közölte: a társasházak kivételével mindenhol felszámolnák a városban a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket. Kifejtette: azon a két helyszínen, ahol ez már megtörtént, nem hiányolják a lakosok a konténereket. Hozzátette: a kertvárosban a sárga kukákkal is meg lehet oldani a szelektívhulladék-gyűjtést. Az alpolgármester azt kérte a Gyulai Közüzemi Kft.-től, hogy a decemberi ülésre készítsen ütemtervet a hulladékgyűjtő szigetek megszüntetéséről.
Szabó Károly (Fidesz) emlékeztetett: az egyik helyszín, ahol megszüntették a hulladékgyűjtő szigetet, Gyulaváriban volt. Mint arról beszámolt, az emberek többsége örült a döntésnek, mert sokan nem rendeltetésszerűen használták a konténereket. Úgy vélte, ha nem változtattak volna a helyzeten, elszaporodtak volna a patkányok a környéken.
Ökrös István (Fidesz) ismét azt javasolta, hogy azoknak is szállítsák ki a sárga kukát, akik nem igényelték.
Ökrös István
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Büntethetik a gazos ingatlanok tulajdonosait
A képviselő-testület azt a rendelettervezetet is elfogadta, amely kimondja, hogy a lakosok kötelesek megakadályozni az ingatlanukon a lágyszárú növények elburjánzását.
A településvezető elmondta: a polgármesteri hivatalba több lakossági bejelentés érkezett azzal kapcsolatban, hogy egyes ingatlanok gazosak. Hozzátette: az önkormányzat eddig csak akkor tudott intézkedni, ha parlagfű vagy más allergén növény is volt a területen.
A rendelettervezet kimondja, hogy a város belterületén található ingatlanokon a lágyszárú növényzet – kivéve a dísznövényeket és a haszonnövényeket – legfeljebb harminc centiméteres lehet. Azokkal az ingatlantulajdonosokkal szemben, akik ezt nem tartják be, közigazgatási bírság szabható ki.
Több ponton is módosul az önkormányzat közterület-használatról szóló rendelete, az erről szóló tervezetet 13 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a grémium. A módosított rendelet kimondja, hogy nemcsak a nyílt, hanem a lefedett csapadékvíz-elvezető árkok tisztításáról és karbantartásáról is az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia.
Leel-Őssy Gábor a napirendi pont kapcsán arról érdeklődött, miért kell a Dózsa György utcában lakóknak behajtási engedélyt kérniük. Azt is kifogásolta, hogy tavasszal olyan időpontban zárják le az utcát egy beruházás miatt, amikor több nagyrendezvény is lesz a városban. Lakossági felvetésre nehezményezte továbbá, hogy vannak olyan vállalkozók, akiknek télen el kell bontaniuk az előkertjüket, és vannak olyanok, akiknek nem.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő közölte: korábban maguk a lakók kérték, hogy csak engedéllyel lehessen behajtani az utcába, mert azok az autósok, akik a Városház utcán és a Kossuth utcán nem akartak fizetni a parkolásért, ott álltak meg.
Elmondta: az utcában az elöregedett vízvezetékeket cserélik le. Mivel a területen két nagyobb építkezés is zajlik, a munkálatokat szeptemberről tavaszra kellett halasztani. Azt is megjegyezte, hogy Gyulán nincs olyan időszak, amikor ne lenne valamilyen rendezvény.
Emlékeztetett: a képviselő-testület tavaly döntött arról, hogy a korábbi szabályozást figyelembe véve „felmenő rendszerben” szabályozza az előkertek elbontását. Ennek értelmében csak azoknak a vendéglátóipari egységeknek nem kell elbontaniuk az előkertjüket, amelyek tíz éve működnek, és amelyek ellen nem indult eljárás.
Galbács Mihály úgy vélte, az idősek nem tudják majd karbantartani a fedett árkokat. Azt is felvetette, hogy vannak olyan ingatlanok, ahol az előző tulajdonos fedte le az árkot.
A városvezető leszögezte: ha a nyílt árkot kötelező rendben tartani, úgy igazságos, ha a zárt árkok esetében is ugyanezek a szabályok érvényesek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ingatlan adás-vétel
Az önkormányzat kilencmillió forintos nettó vételáron értékesíti a Blanár László utca 12. szám alatti ingatlanát, a 764 négyzetméteres üres telket a My Sweet Home Kft. veszi meg.
A településvezető felidézte: az ingatlant 2006 óta hirdetik. Az ingatlanszakértő kilencmillió forintban határozta meg az értékét, a vételárat két részletben fizeti ki a vevő.
A képviselő-testület arról is határozott, hogy 2,3 millió forintért megvásárol egy kunhalmon fekvő kivett beépítetlen területet a Paradicsomban.
A polgármester elmondta: a polgármesteri hivatalt az ingatlantulajdonosok keresték meg azzal, hogy eladnák a 2872 négyzetméteres területet az önkormányzatnak. Mivel az egy védett természeti területnek számító kunhalom közepén található, nem lehet építési terület, csak közpark, így indokolt a megvásárlása – tette hozzá.
