Durkó Károly, Lovas-Tóth Kata, Séllei-Andruska Anna és Hollósiné Mancz Fatime Nóra
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Ha egyedül vagyok az ég alatt, nem nő vagyok, hanem ember. A házban lehetek nő: rakodok, szépítek, etetek, figyelek. A férjemnek lehetek nő: ölelek. A családnak, a világnak is: gondoskodom, mosolygok. A ruhának és a sminknek nő vagyok, de a tükörnek nem. A tükör előtt ember vagyok: a szememet nézem, nem az arcomat. Mindig szembe akarok nézni magammal. Ha nézek: figyelek. Nem akarok tetszelegni, kedves, gügyögő, gyöngéd, megértő lenni, félni sem akarok: csak érteni – Szabó T. Anna idézett soraival Lovas-Tóth Kata köszöntötte a Testtől lélekig című kiállításmegnyitó közönségét a művelődési központ földszinti galériájában. Hollósiné Mancz Fatime Nóra alkotásairól így fogalmazott: elsősorban a nőiesség, a női princípium és az anyaság egységére épülnek fel, Séllei-Andruska Anna kisteremben látható képeiről pedig azt mondta: az egyénben megbúvó gyermeki évek kivetüléseit közvetítik felnőttes gondolatokkal.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A művészeket Durkó Károly, Gyula város önkormányzata képviselő-testülete kulturális és oktatási bizottságának elnöke méltatta. Megjegyezte, a tárlat képeiről az jutott elsőként eszébe, mennyire szép, mennyire örök és mennyire szabad tud lenni a művészet, majd az úttörői munka fontosságáról beszélt. Szólt arról, hogy az újítás már a magyar modernizmus megteremtőinél, a nagybányaiaknál is megmutatkozott, abban a folyamatban, amikor a „haladók” kimentek festeni a természetbe. S bár a kezdeményezés formabontónak számított, néhány év múlva már maradinak tűnt. Jöttek nyomukban a „vadak”, akik elődeiknél meghökkentőbb módon mutatták meg, miben áll a művészet ereje, hangsúlyozta Durkó Károly.
Kohán György szintén egy olyan művészeti törekvést valósított meg, amely a maga korában egyedülálló volt, mutatott rá a kiállítás méltatója. Őt sem értették meg, nem is igazán fogadták be. Kiemelte: noha nem törvényszerű, hogy a rendhagyót elutasítsa a néző, a legtöbb esetben mégis ez történik. Ha tehát elismerést nem is, egy dolgot mindenképp kapnak a bátor művészek: szabadságot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Testtől lélekig című válogatásról kifejtette: szemlélőjük meghökkentő, szokatlan képeket lát, hisz mindkét alkotó új utakon jár. Nemcsak a munkájuk végeredménye tér el a hétköznapitól, hanem az alkotás módja is. Aláhúzta: amennyiben azokra a festményekre, grafikákra figyelünk, amelyek az anyasággal és a gyermekkel foglalkoznak, szintén különleges, rendkívüli megfogalmazással találkozunk. Fontosak az újítások, és az a jó, ha ezek meghökkentők, fogalmazott.
Durkó Károly záró gondolataiban azt javasolta, próbáljuk meg értelmezni és átélni a műalkotásokat, kíséreljünk meg szabadnak lenni általuk. Amennyiben átérezzük ennek jelentőségét, a kiállított munkák velünk maradnak, és nem leszünk többé egyedül.
A helyszínen a kiállítók eddigi pályafutásáról is képet kap a látogató. Megtudhatja, hogy mindketten számos egyéni és csoportos tárlaton vettek már részt. A kiállítás október 15-ig tekinthető meg ingyen.
