Gyulai Hírlap - A város új arculatáról és egy ingatlan megvásárlásáról is szó esett a grémium rendkívüli ülésén

Az első napirendi pontot, amely a pályázati előfinanszírozási kölcsön nyújtásáról szólt helyi civil szerveztek számára Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester vezette fel. Mint mondta, egy korábbi ülésen már döntöttek arról, hogy civil szervezetnek biztosítanak előleget a pályázatuk sikeres lebonyolításához, azonban a támogatásokról előre rendelkezni kell, legalább az ötven százalékukkal el kell számolni, az összeget pedig a pályázat lebonyolítása után fizetik vissza.

Hozzátette, hogy amikor a Napkör Társadalmi Innovációs Egyesülettel elnyerték a lehetőséget, hogy a vidékfejlesztési minisztérium kiírását koordinálják, akkor hat települést tudtak bevonni a rendszerbe: Gyulát, Eleket, Sarkadot, Dobozt, Lőkösházát és Kétegyházát.

Mint mondta, Elekről 37 millió forint támogatási igényt nyújtottak be, amely teljesülni látszik, Gyulán ez az összeg 45 millió forint, Sarkad esetében 57 millió forint, Dobozról 27 millió forint, Lőkösházáról 10 millió forint, Kétegyháza esetében pedig 6,7 millió forint. Hangsúlyozta: amilyen igény megjelent a településeken, az belefért a pályázati feltételekbe.

Kiss Szabolcs (Fidesz) az egyik kérelmező egyesület vezetője, így ő nem szavazott, a grémium így 10 igennel elfogadta a javaslatot.

A zártkerti besorolású földrészletek mezőgazdasági hasznosítását segítő, infrastrukturális hátterét biztosító fejlesztések támogatása volt a második előterjesztés témája. Alt Norbert elmondta, hogy az agrárminisztérium írt ki erre vonatkozó pályázatot már tavaly is, akkor a Bicerén építettek utakat, illetve fúrtak egy kutat is.

Idén a csíkoséri úthálózatot fejlesztenék, amely területen összesen 129 zártkerti ingatlan található, az alpolgármester pedig már korábban is megkeresték az felújítás igényével. Hozzátette, hogy Bicerében régóta működik egy közösség, akik pénzt gyűjtenek az úthálózat fejlesztésére, ezért azt javasolta a csíkoséri kerttulajdonosoknak, hogy gyűjtsenek ők is, így idén be tudják nyújtani a pályázatot.

Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője elmondta, hogy a pályázati összköltség közel 10 millió forint. A testület 11 igennel, egyhangúlag elfogadta a javaslatot.

Megújulhat Gyula város arculata, erről szólt a harmadik napirendi pont, amelyet Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője adott elő. Hangsúlyozta: szükségesnek látják az arculat megújítását, ugyanis a városban több önkormányzati cég, egymástól függetlenül alakította ki a vizuális elemeit, logóit, ezért szeretnék ezt egy ernyőmárka alá rendezni.

Mint mondta, erre szeretnének pályázatot kiírni, amelyre meghívásos alapon grafikus és arculattervező szakemberek mutathatnák be az elképzeléseiket. Példaként hozta fel, hogy a várfürdő és a különböző kiállítóhelyek is egymástól függetlenül kezdték el kialakítani és használni a saját arculati elemeiket, de sokkal hatékonyabb lehet a marketingtevékenység, ha ezt egységessé tudják tenni.

Bod Tamás (Együtt, MSZP) azt kérdezte az ügyvezetőtől, hogy van-e erre példa az országon belül vagy akár Európában. Komoróczki Aliz Nyíregyházát hozta fel példának, de több helyen is próbálkoztak már ezzel, főleg olyan helyen, ahol a turizmus húzóerő, hiszen hatékonyabb a kommunikáció. A grémium egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot.

Pályázatot írnak ki a Bárdos-tó hasznosításáról, erről szólt a negyedik napirendi pont. Alt Norbert elmondta, hogy 2007 óta a város záportározóit bérbe adják, ezek a fő funkciókon túl a környező területek lakosságának kikapcsolódását is szolgálja, a Bárdos-tó azonban kimaradt a szórásból, most azonban egy kérelem alapján úgy döntöttek, hogy pályázatot írnak ki a tóra.

A tavat halászati célra kívánják bérelni, halgazdálkodásra azonban csak azután lesz lehetőség, hogy ha azt a jogosult hatóság engedélyezi, ez az eljárás jelenleg folyamatban van. A testület elfogadta az előterjesztést.

Bejelentkezett egy vevő, hogy megvásárolná az Eszperantó tér 1–2. szám alatt található egykori köszörűsműhelyet, de az önkormányzatnak elővásárlási joga van ingatlanra, így dönteni kellett arról, hogy érvényesítsék-e ezt a jogukat – vezette fel az ötödik napirendi pontot az alpolgármester.

Az ingatlan vételárát 5,5 millió forint értékben állapította meg a jelenlegi tulajdonos. Csige Gábor jegyző ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a vagyonrendelet értelmében minden ingatlantulajdonszerzést meg kell előznie egy értékbecslésnek, amely igazolja, hogy az önkormányzat reális üzletet kötött.

A becslést elkészítették, amely megállapította, hogy az ingatlan értéke körülbelül 7,2 millió forint, így bőven meghaladja az 5,5 millió forintos vételárat, így a tulajdonszerzésnek akadálya nincs. Hozzátette, hogy a költségvetés fedezetre előirányzatot nem tartalmaz, ezért a tartalékkeret terhére biztosítaná a testület a vételárat.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) jelezte, hogy támogatja az ingatlan megvásárlását, a kérdése az volt, hogy van-e ötlet arra, hogy hogyan hasznosítsák az ingatlant. Kérte továbbá, hogy az épületben található régi vaskapura figyeljenek a felújítás során, hiszen az idősebb mint maga az épület, illetve jelezte, hogy a műhely egykor Herczeg Gábor köszörűsmesteré volt, ezt cégtábla is jelzi a falon, amelyet szeretne, ha megőriznének. Bod Tamás hozzátette, hogy az egykori mester emlékét különösen fontos megőrizni, hiszen ikonikus alakja volt a fürdővárosnak, ráadásul kitüntetést is kapott a grémiumtól.

Alt Norbert válaszából kiderült, hogy a műhelyt jelenleg is használja egy köszörűs, aki megvásárolta az ott található eszközöket is, az önkormányzatnak egyelőre nincs hasznosítási terve. Az elterjesztést egyhangúlag elfogadta a képviselő-testület.

A nap utolsó előterjesztése a jelenleg is zajló közösségfejlesztési projektről szólt: az önkormányzat alapítóként vett részt a Gyulai Helyi Közösség konzorciumban, hogy részt vehessen egy TOP-os pályázatban, amely a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztését és a közösségszervezést támogatja. A munkaszervezeti feladatokat a Napkör Társadalmi Innovációs Egyesület látja el.

A pályázat pozitív elbírálásban részesült, így a konzorcium 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert működésre, illetve 206,5 millió forintot a városi projektek megvalósítására. Az összegből megújul – többek között – a Máriás-ház, az Esze Tamás utcai civil ház és cross-fitnesz park épül a Wesselényi-tónál.

A működési költségeket a Magyar Államkincstár hat havi bontásokkal, utófinanszírozással fizeti meg az egyesületnek. Az alpolgármester elmondta, hogy már harmadik hónapja nem érkezik meg a munkabérekre és a kiadásokra a támogatás, az elszámolások után sem, ezért kérte a képviselő-testületet, hogy egy több mint 3 millió forintos előleggel próbálják meg orvosolni a problémákat.

A kölcsön visszafizetésének határideje október 31-e. Az egyesület hasonló célból már 2017-ben is kapott kölcsönt, amelyet határidőben, minden probléma nélkül vissza is fizetett. Alt Norbert, mint az egyesület elnöke nem szavazott, így a testület 10 igennel elfogadta az előterjesztést.