Gyulai Hírlap - 139 millió forint pályázaton kívüli önerőt biztosít a gyulai önkormányzat az óvodafelújításokhoz

Óvodákat újítanak fel 

A képviselők úgy határoztak, hogy 139 millió forint többletforrást biztosítanak óvodafelújításra. Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: tavaly nyáron kaptak értesítést arról, hogy három gyulai óvoda fejlesztésére 170 millió forint támogatást nyert el a város. Mint ismertette, a pályázat keretében felújítanák a törökzugi óvodát, átalakítanák és kibővítenék a galbácskerti óvodát, valamint fejlesztenék a gyulavári óvoda játszóudvarát. Közölte: az eszközbeszerzéseken túl az építési munkálatokra mintegy 140 millió forintot fordíthatnak a megítélt összegből, ez azonban nem lenne elegendő a beruházás megvalósításához, mivel a pályázat beadása, 2016 óta jelentősen emelkedtek az építőipari árak. Jelezte: a jelenlegi költségbecslés alapján a fejlesztésekhez 281 millió forintra van szükség.

Aláhúzta: mivel az óvodaépületek rossz állapotban vannak, a beruházás nem halogatható. A szükséges saját forrást fejlesztési hitelből biztosítaná az önkormányzat, de az ehhez szükséges kormányengedély megérkezéséig a fejlesztéseknek el kell készülniük, hiszen az óvodáknak ki kell nyitniuk szeptember 1-jén – magyarázta a településvezető.

A grémium ezért arról határozott, hogy a kötvénykibocsátásból származó megtakarításból megelőlegezi az önerőt, melyet később, a hitel megítélését követően visszapótolnak. Az ehhez szükséges jogszabályi háttér megteremtéséhez a képviselő-testület módosította a kötvénykibocsátásról szóló rendeletét, és arról is döntött, hogy 300 millió forint fejlesztési hitel felvételét kezdeményezi ötéves futamidőre. Az összeget az óvodai korszerűsítések mellett az Almásy-kastély cselédszárnyának felújításához szükséges többletköltségek finanszírozására fordítják. Görgényi Ernő nyomatékosította: a beruházási hitel kamata jóval alacsonyabb, mint amennyivel az építési költségek egy év alatt emelkednek.

A polgármester arról is szólt, hogy az önkormányzat tizennyolc pályázata kapott támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) vagy a Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból, több mint négymilliárd forint értékben. Emellett az önkormányzati cégek és a városi intézmények is sikeresen szerepeltek különböző kiírásokon. Az önkormányzati beruházásokhoz a város eddig 227 millió forint önerőt biztosított, és mintegy 200 millió forint áfát is megelőlegezett. Ez utóbbi visszafolyik majd a költségvetésbe – ismertette a településvezető.

Felújítják az út egy részét a Pacsirta utcában

A képviselő-testület 47,2 millió forintot biztosított az idei költségvetés tartalékkeretéből a Pacsirta utca Diófa utcától Attila utcáig terjedő, 355 méter hosszú szakaszának felújítására.

A településvezető közölte: a város 386,6 millió forintot nyert el TOP-forrásból a csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésére. Hozzátette: a támogatás 15 százalékát, csaknem 58 millió forintot költhetnek a beruházáshoz kapcsolódó útfelújításra, ez az összeg azonban csak a Tavasz utcai és a Réthy Lipót utcai aszfalt rekonstrukciójára elegendő, a Pacsirta utcai utat már nem tudják belőle felújítani. Kiemelte: az önkormányzati forrás lehetővé teszi, hogy az említett utcában is kiépítsék a csapadékvíz-elvezető rendszert.  

Fejlesztések a Közüzemnél

A hiányzó munkaerő kiváltására 23,5 millió forint fejlesztési forrást biztosít az önkormányzat a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-nek. Az összegből önjáró, távvezérlésű rézsűkaszát, platóra szerelhető lombszívót, valamint hótolólappal, sószóróval, szárzúzóval és frontseprűvel felszerelt kistraktort vásárol a cég.

Görgényi Ernő elmondta: míg 2010-ben csaknem tíz százalék volt az álláskeresők aránya Gyulán, addig tavaly mindössze 2,85 százalék. Hozzátette: a munkerőpiaci helyzet javulását jelzi az is, hogy egyre kevesebb a közfoglalkoztatott. Rámutatott: a csökkenő létszám a városüzemeltetésben évek óta problémát jelent, ezért a cégnél úgy döntöttek, a géppark fejlesztésével váltják ki a hiányzó munkaerőt. Hangsúlyozta: az új eszközök beszerzésével 8–10 ember munkáját tudják kiváltani, és évente 25 millió forintot tudnak megtakarítani, így a beruházás már az első évben megtérül.

A grémium azt is megszavazta, hogy a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. két pályázatot nyújtson be az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiírására. A Dózsa György utca, az Eminescu utca, a Tavasz utca, a Pacsirta utca, a Réthy Lipót utca és a Sarkadi út ivóvíz-gerincvezetékeinek cseréjére 62,6 millió forintot igényel a város. A támogatás 70 százalékos intenzitású, az önerőt, 18,7 millió forintot a kft. biztosítja.

A cég a városi szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez 48 millió forintra pályázik konzorciumi partnerével, a fürdővárosi önkormányzattal. Az összegből két olyan új fúvót vásárolnak, amely a tisztítómedencék oxigénbevitelét biztosítja. A városvezető az előterjesztés ismertetésekor hangsúlyozta: a beszerzéssel 10–15 százaléknyi villamosenergia-költség takarítható meg. A támogatás 50 százalékos intenzitású, az önrészt, 24 millió forintot szintén a gördülő fejlesztési tervre szánt keretből biztosítja a cég.  

Kecsketenyészetből jogszabály-módosítás

Jogszabály-módosítást kezdeményez az Agrárminisztériumnál az önkormányzat annak érdekében, hogy újra lehetősége legyen rendeletben szabályozni a mezőgazdasági haszonállatok tartására szolgáló övezeteket és a haszonállatok számát.

Görgényi Ernő elmondta: a kezdeményezésre a Paradicsom kertvárosi részében található kecsketenyészet adott okot. A lakosok több ízben is panasszal fordultak a hatóságokhoz, a képviselő-testület interpellációként is foglalkozott a témával, ám a jelenlegi jogszabályi környezet nem tette lehetővé, hogy a lakókat zavaró körülmények – a zaj, a szag és a legyek – miatt érdemben fel tudjanak lépni az állattartóval szemben.

A polgármester emlékeztetett: korábban volt egy helyi rendelet, amely bizonyos településrészeken, többek között a fürdőövezetben, megtiltotta a haszonállatok tartását, és számbeli korlátozásokat vezetett be. 2012-ben a magyar állattartás fellendítése érdekében a parlament módosította az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvényt, a jogszabály kimondta, hogy a helyi önkormányzatok nem korlátozhatják rendeletben a mezőgazdasági haszonállattartást – ismertette a városvezető. Jelezte: a jogszabály felülvizsgálatához és módosításához más fürdővárosoktól is támogatást kérnek.  

Bod Tamás (Együtt, MSZP) felidézte: tavaly májusban interpellált az ügy miatt. Hozzátette: nemrégiben egyeztetett az érintettekkel, akik örültek az előterjesztésnek. A képviselő arról érdeklődött, mi a protokoll ilyen esetekben.

Görgényi Ernő kifejtette: az Agrárminisztérium 30 napon belül köteles válaszolni. Ha támogatják a törvénymódosítást, beterjesztik a parlament elé, ha nem, a képviselő-testület dönt arról, mi legyen a következő lépés – tette hozzá.

Kiss Tamásné (Fidesz) elmondta: a körzetében lakók megkeresésére többször egyeztetett a hivatal munkatársaival. Jelezte: a probléma két utca lakóit is érinti.

Támogatás az EDÜ-höz

A 28. Erkel Diákünnepek megszervezéséhez 6,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat, az eseményt május 24–26. között szervezi meg az Erkel Diákünnepek Alapítvány.

Az előterjesztésből kiderül: az országban Gyulán kívül csak Keszthelyen rendeznek országos diáktalálkozót. A középiskolások az előző évekhez hasonlóan négy főkategória 15 alkategóriájában mérhetik össze tudásukat a fürdővárosban.

Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester elmondta: az Erkel Diákünnepek új arculatot kap, amelynek megtervezésében a helyi iskolák is részt vettek. Hozzátette: szeretnék, ha a fiatalok magukénak éreznék a rendezvényt. Arról is beszámolt, hogy valamennyi tankerületben meghirdették a versenyeket, jövő héten pedig médiakampányba kezdenek. Jelezte: az önkormányzat támogatása nem lesz elegendő a rendezvény megszervezéséhez, az alapítvány további forrásokat keres.

Farkas Mária, az alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: összeállt egy ötvenfős diákcsapat, amely a munkájukat segíti majd, és a pedagógusok közreműködésére is számítanak.

Okos város, módosított út- és járdarendelet

Fókuszcsoportos kutatás elvégzésével bízza meg az önkormányzat az AD Solution Kft.-t, hogy felmérje, milyen módon vezessék be az Okos város alkalmazást Gyulán. A feladatra 1,7 millió forintot biztosított a képviselő-testület az idei tartalékkeretből.

Görgényi Ernő ismertette: az alkalmazás összefogná a fürdőváros jelenlegi online rendszereit – többek között a turisztikai kártyát, a mobil városalkalmazást és a szállásfoglalási rendszert –, és új lehetőségekkel is kibővítené azokat. Az előterjesztés kiemeli: a városalkalmazás olyan információkat és funkciókat tartalmazna, amelyek a turisták és a helyiek számára is hasznosak.

A grémium módosította az út- és járdaépítések rendjéről szóló önkormányzati rendeletet. A polgármester emlékeztetett: járdát és utat építeni lakossági kezdeményezésre is lehet, ha az ingatlantulajdonosok biztosítják a költségek legalább egyharmadát.

A módosított rendelet kimondja: ha az érintett utca lakóinak több mint kétharmada egyetért a beruházással, az önkormányzat a többi ingatlantulajdonost is kötelezheti a hozzájárulás megfizetésére. A városvezető Bod Tamás kérdésre elmondta: az albérlőkre nem vonatkozik a rendelet.

Támogatták a Sarkadi kistérséget

Az M47-es gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalai közül a Sarkadi kistérség több települését is érintő változatot támogatták a gyulai képviselők. A grémium Mokán István sarkadi polgármester kérésre véleményezte az útvonalterveket.

Görgényi Ernő ismertette: a Debrecent Szegeddel összekötő, Békéscsabát is érintő kétszer kétsávos útnak három nyomvonalterve van. Az A variáció a Békéscsaba–Tarhos–Okány–Zsadány vonalon haladna, és Berettyóújfalunál csatlakozna az M4-es útba, a B és a G változat pedig a jelenlegi 47-es közelében futna. A polgármester jelezte: a megyei közgyűlés utóbbi két tervet támogatta.  

A településvezető kifejtette: a gyulaiaknak is érdeke, hogy a környező térségek fejlődjenek, amiben fontos szerepet játszik egy gyorsforgalmi út közelsége. Hozzátette: ismeretei szerint a Hajdú-Bihar megyeiek is az A variációt tartják a legelfogadhatóbbnak.

Kónya István (Fidesz) alpolgármester elmondta: a megyegyűlésen ő volt az egyetlen, aki tartózkodott a szavazásnál. Úgy vélte, ha a Sarkadi kistérségnek nem adják meg a lehetőséget a fejlődésre, továbbra is hátrányos helyzetű marad.

Bod Tamás egyetértett az alpolgármesterrel. Megjegyezte: óriási különbségek vannak a környező kistérségek között.

Idén már nem lesz kolbászmustra

Az önkormányzat közös megegyezéssel megszünteti a Gyulai Kolbász- és Sódarmustra megrendezéséről szóló, háromoldalú megállapodását a Gyula System Korlátolt Felelősségű Társasággal és a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületével.

Görgényi Ernő felidézte: az együttműködést 2015 decemberében kötötték öt évre, ennek értelmében a város évente legalább kétmillió forinttal támogatta a rendezvényt. A polgármester elmondta: a gasztronómiai fesztivált szervező vállalkozó jelezte, idén nem rendezi meg a mustrát, mert az nem rentábilis.

Több mint 268 millió jutott négy év alatt a körzetekre

Az ülésen a 2018-as körzeti karbantartási keret felhasználásáról, a Gyulai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tavalyi tevékenységéről, továbbá a Mogyoróssy-könyvtár tavalyi beszámolójáról, 2019-es munkatervéről és állományleltáráról is tárgyalt a grémium. Ugyancsak napirenden szerepelt az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2018-ról szóló beszámolója, a rendkívüli esetekre vonatkozó vízkorlátozási terv és az önkormányzat 2018-as belső ellenőrzési jelentése. Valamennyi beszámolót és határozati javaslatot egyhangúlag fogadott el a képviselő-testület.  

A 2018-as évi karbantartási keret felhasználásáról szóló beszámoló tárgyalásakor Görgényi Ernő közölte: tavaly az előirányzott 62,2 millió forintból 36,8 millió forintot használtak fel, a fennmaradó 25,4 millió forintot idén költik el.

Alt Norbert alpolgármester kiemelte: 2015 és 2018 között összesen 268 millió 128 ezer forint jutott a körzetek fejlesztésére, az összeget többek között út- és járdafelújításra, közvilágítás-fejlesztésre, csapadékvíz-elvezetésre, parkolókra, fásításra és játszóterekre költötték. Megjegyezte: az önkormányzati fenntartású utak felújítása a következő években is folytatódni fog.

Kiegyensúlyozott volt 2018 

Zanócz István tűzoltóparancsnok kiegyensúlyozottnak nevezte a gyulai tűzoltóság tavalyi évét. Közölte: 2018-ban mintegy 340 esethez riasztották őket az illetékességi területükön, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. Elmondta: Gyulán nem történt jelentős tűzeset, de minimálisan emelkedett a műszaki mentések száma. Hozzátette: gyújtogatás miatt tűzvizsgálati eljárást kellett lefolytatniuk a fürdővárosban.

Görgényi Ernő a városi könyvtárt érintő határozati javaslatok tárgyalásakor emlékeztetett: a TOP forrásaiból a bibliotékában nemrégiben háztartási méretű napelemes kiserőművet telepítettek a tetőre, és számos teremben lecserélték a világítótesteket LED-es fényforrásokra.

Bod Tamás az előterjesztés kapcsán megjegyezte: február 10-én volt Simonyi Imre József Attila-díjas költő halálának 25. évfordulója. A képviselő szerint illett volna hivatalosan, városi szinten megemlékezni Gyula díszpolgáráról, aki a könyvtári olvasóterem névadója is. A politikus azt kérte, ne feledkezzenek meg róla, hogy jövőre lesz a költő születésének századik évfordulója.  

Görgényi Ernő egyetértett a felvetéssel. A polgármester arra kérte a bibliotéka igazgatóját, tegyen javaslatot arra, milyen módon ünnepeljék meg a jubileumot.

Nem elégedettek a Magyar Közút válaszával

Az ülésen tájékoztató hangzott el a Dénesmajorba vezető út felújításával kapcsolatos vizsgálat lezárásáról. Mint ismert, a felújított útszakasz a tavaly júniusi átadó után repedezni kezdett. Görgényi Ernő emlékeztetett: a téma kapcsán Szabó Károly (Fidesz) képviselő interpellált tavaly szeptemberben. Mivel a grémium nem fogadta el a felújítást végző Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának válaszát, bizottság vizsgálatot kezdeményezett.

Virág Mihály megyei igazgatót és a cég munkatársát a gazdasági erőforrások bizottsága hallgatta meg tavaly novemberben. A grémium véleménye szerint az útfelújítás során alkalmazott műszaki megoldás „nem felelt meg a követelményeknek” – ismertette Galbács Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke a képviselő-testületi ülésen. Közölte: a cég a repedéseket kijavította, és ígéretet tett arra, hogy a garanciális javításokat a későbbiekben is elvégzi.

Szabó Károly, az érintett városrész képviselője nehezményezte, hogy a meghallgatáson elhangzottak és a cég által adott írásos tájékoztatóban szereplő információk több ponton is eltérnek egymástól. A bizottsági ülésen a cég munkatársai kifejtették: az útszakasz az altalaj adottsága miatt repedt meg, azt azonban a felújítás előtt nem vizsgálták. A hivatalhoz eljuttatott tájékoztatóban ezzel szemben az szerepelt, hogy a projekt előkészítése országosan egységes eljárás keretében történt, ez alapján született meg a beavatkozás technológiájára vonatkozó javaslat.

Bod Tamás magyar abszurdnak nevezte az ügyet. Emlékeztetett: az 1600 méteres szakasz felújítására több mint 193 millió forintot költöttek. Ennek ellenére süllyed, repedezik – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez véleménye szerint a közpénz elherdálása.

Alt Norbert egyetértett Bod Tamással, mint fogalmazott, „felháborító a közútkezelő hosszú évek óta tartó hanyagsága és magatartása”. Az alpolgármester szerint „az út így fog maradni”, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. pedig nem ismeri el a felelősségét.

Ökrös István (Fidesz) megjegyezte: nemcsak a dénesmajori út, hanem valamennyi Békés megyei mellékút rossz állapotú. Hozzátette: óriási a különbség a dunántúli és a helyi utak állapota között.

Görgényi Ernő arról beszélt, hogy a rendszerváltás után húsz évig hagyták tönkremenni a térségben az utakat, csak az elmúlt években kezdődtek felújítások. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a Magyar falu programban a megyei útjainak rekonstrukciójára is lesznek források.