Mata János és Kner Imre emlékkiállítását Erdész Ádám nyitotta meg a Magyar Filmesházban
Fotó: Faludi Viktória
A Mata János – Rajzok és metszetek Mata János és Kner Imre levelezéséből című könyv Barabás Ferenc tervezésében és kezdeményezésére, valamint Erdész Ádám gyulai levéltárigazgató szerkesztésében jelent meg a közelmúltban. A kötet két tragikus sorsú, de rendkívüli ember barátságába nyújt betekintést, miközben az adott korról is rengeteg érdekes adatot közöl.
A különleges alkotókat januárban egy kiállítás is közelebb hozza majd az érdeklődőkhöz. A tárlat Budapestről, a FilmesHáz Alapítvány Ráday utcai székházából érkezik az MNL Békés megyei levéltárának gyulai épületébe, hogy plasztikusan is megismertesse munkásságukat a nagyérdeművel, legfőképpen a Mata Jánosét, hisz Kner Imrével szemben az ő életműve kevésbé feldolgozott.
A költő, filozófus, de legfőképpen fametsző művész Nagyváradtól nem messze, a Bihar megyei Hegyközkovácsiban született 1907 decemberében. Első versei a Szilágyság című lapban jelentek meg, de az erdélyi magyarság értelmiségi periodikája, a Pásztortűz is közölte írásait.
A trianoni határmódosítás után a román királyi hadseregbe sorozás elől Magyarországra szökött, debreceni nagybátyja fogadta be. Aztán Ady Endre testvére, Ady Lajos, a debreceni tankerület akkori főigazgatója közbenjárásának eredményeként az egyetemre is felvették, ahol filozófiai doktorátust szerzett.
Ebben a városban került közel azokhoz az értelmiségiekhez, akik Mata Jánossal együtt az Exodus Társaság szűkebb köréhez tartoztak. Sokoldalú tevékenysége is ebben az időszakban bontakozott ki: vonzotta a tudomány és a művészet szinte összes területe, rajongója és szakértője lett az antikvitásoknak: könyveknek, régi írásoknak, fegyvereknek.
A fametszet iránti érdeklődése azonban már jóval korábban, még wesselényis diákként megmutatkozott. Első műveit zsilettpengével metszette bele szivardobozok fafedelébe. Mindeközben a múlt nagy mestereit, Dürer és Holbein grafikáit tanulmányozta. A kisgrafikák gyűjtői elsőként archaizáló fametszeteire figyeltek fel, majd megadták neki a támogatást ahhoz, hogy művei megjelenhessenek.
Knerékkel Nagykállói Fényes István 1664. évi Krónikája kapcsán került barátságba. A verses kéziratra levéltári kutatásai során bukkant rá. A becses dokumentumot 1943-ban a Kner nyomda közreműködésével, saját tanulmányával kiegészítve és fametszeteivel illusztrálva jelentette meg.
Mind Kneréknek, mind Mata Jánosnak ez volt az utolsó munkája. 1944 nyarán Kneréket elhurcolták, Mata a bombázások elől Nyírmihálydiba menekült családjával. Ott pusztult el kiderítetlen körülmények között 1944 októberének végén, az ide-oda hullámzó frontok poklában, harminchét évesen. Eredeti metszetei ma ritka kincsei a gyűjtőknek, sokrétű irodalmi, művészeti hagyatéka feldolgozásra vár.
A Mata János – Rajzok és metszetek Mata János és Kner Imre levelezéséből című könyvbe Erdész Ádám azon episztoláit válogatta be, amelyeket levéltári iratokból kiemelt üres lapokra, korabeli stílusban és önnön rajzaival kiegészítve alkotott meg a művész. Az összehajtott lapokat viaszpecséttel látta el, így küldte el Kner Imrének.
A tárlatnyitó pontos időpontjáról és részleteiről a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat.
