Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő emlékeztetett: 2010-ben rendkívül rossz pénzügyi-gazdasági mutatókkal vették át a város vezetését. Az önkormányzat több mint félmilliárdos hiánnyal gazdálkodott, melyet működési hitelből finanszírozott. Hozzátette: néhány önkormányzati cég, illetve intézmény szintén nem működött kellően eredményesen, ezért 2011-ben jelentős átszervezésekre volt szükség.
Aláhúzta: az intézmények gazdasági társasággá alakítása sikeres volt, ma már ezek nem terhet jelentenek a városnak, hiszen bevételeikből újabb vagy jobb szolgáltatásokat biztosíthatnak a gyulaiaknak. A városvezető megjegyezte: közös érdek, hogy ezek a cégek prosperáljanak, hiszen közvagyonnal gazdálkodnak.
Kiemelte, a Gyulai Várfürdő és a Gyulahús Kft. önkormányzati cégként állja meg a helyét a piaci versenyben: előbbi 2016-hoz képest megháromszorozta a nyereségét, utóbbi pedig több mint félmilliárd forinttal növelte a bevételét.
A város hét nonprofit cége ugyancsak nyereséggel zárta a tavalyi évet – hangsúlyozta Görgényi Ernő. Mint kifejtette, a főként közszolgáltatást végző, önkormányzati támogatásban részesülő társaságok felé elvárás, hogy vállalkozói tevékenységükből pluszbevételre tegyenek szert. Ezt bérfejlesztésre és beruházásokra fordíthatják – fűzte hozzá.
A Gyulai Várfürdő kapcsán rámutatott: míg a legtöbb hazai fürdő veszteséges, addig a gyulai cég komoly nyereséget könyvelhetett el. 2017-ben 217 millió forint volt a cég adózás utáni eredménye, és 50 millió forinttal növelte a bevételét 2016-hoz képest. A polgármester úgy fogalmazott: a 151 ember foglalkoztató várfürdő a helyi turizmus motorjaként több ezer embernek biztosít megélhetést a városban.
Érdeklődésünkre elmondta: a nyereségből a cég biztosítani tudja a dolgozók béremelését, és előkészítheti, illetve részben finanszírozni tudja a tervezett fejlesztéseit. Mint megtudtuk, a várfürdőben átlagosan 4,5 százalékkal emelkednek a fizetések idén.
A fejlesztések kapcsán a polgármester kifejtette: a legközelebbi beruházás gyermekvízi-paradicsom felújítása, de ennél jelentősebb és költségesebb fejlesztések megvalósítását is tervezik. Hozzátette, ezekhez külső források bevonására lesz szükség.
Jelezte: az Európai Unió 2013 óta nem támogatja a fürdő- és a szállodafejlesztéseket, de a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kidolgozott egy új koncepciót, amely segítséget jelenthet a szektornak.
Mint ismertette, az országnak azok a területei, amelyek kiemelt turisztikai térséggé válnak, saját forrást kapnak a szektor fejlesztésére, így szálloda- és fürdőfejlesztésre is költhetnek. Hozzáfűzte: az MTÜ olyan desztinációkat kíván támogatni, amelyek turisztikai potenciállal bírnak, és akár a nemzetközi piacon is megállják a helyüket.
A városvezető hangsúlyozta: Gyulának a mutatói alapján jó esélye van arra, hogy kiemelt turisztikai térséggé váljon. Kiemelte: az elmúlt hét évben megduplázódott, 276 ezerről 536 ezerre emelkedett a városban eltöltött vendégéjszakák száma. Aláhúzta: ez az eredmény jelentősen növelte az adóbevételeket, és hozzájárult ahhoz, hogy emelkedjen a munkahelyek száma.
– Mindez visszaigazolja azt az elképzelést, hogy az elmúlt időszakban olyan fejlesztéseket valósított meg az önkormányzat, illetve a magánszféra, amelyekre szüksége volt a piacnak. Gyula egyfajta trend lett a belföldi turizmusban, és a középtávú terveink szerint nemzetközi szinten is jelentős turisztikai célpont lehet – fogalmazott.
Kérdésünkre a várfürdő beruházási terveiről elmondta: tovább kell emelni a gyógyászat kapacitását és szolgáltatásainak minőségét. Emellett alapvető cél, hogy a családi szolgáltatásokat fejlesszék. Hozzátette, a várfürdő területét nem lehet tovább bővíteni, ezért a minőségre kell helyezni a hangsúlyt. A településvezetőtől azt is megtudtuk, hogy most aktualizálják a fürdő öt évvel ezelőtt készült fejlesztési stratégiáját.
Görgényi Ernő arról is beszélt, hogy sokszor találkozik azzal a véleménnyel, hogy ingyen fürdőjegyet kellene biztosítani a gyulaiaknak. Ennek kapcsán megjegyezte: ha a várfürdőre szociális juttatásként tekintenénk, akkor nem tudna eredményesen gazdálkodni, a veszteséget pedig az adófizetők pénzéből kellene finanszírozni. Hozzátette, Gyulán 2010 óta a városvezetésnek sem jár ingyen belépő.
A polgármester a Gyulahúsról szólva kiemelte, a fürdővárosi cég Magyarország egyetlen önkormányzati tulajdonú húsipari vállalata. A településvezető úgy fogalmazott: Gyulának sikerült bebizonyítania, hogy az önkormányzat is lehet jó tulajdonos. Emlékeztetett: a kft. 2013-ban került a városhoz. Azóta – a termelékenység és a minőség növelése érdekében – 578 millió forintot költöttek az eszközpark korszerűsítésére – tette hozzá.
Mint ismertette, a 308 embert foglalkoztató Gyulahús Kft. 274 millió forint adózott eredménnyel zárta a 2017-es évet. Elmondta, a cég idén 12 százalékos béremelést tervez.
Kitért arra is, hogy a vállalat a termelés hatékonyságának növelése érdekében új szárazáru- és húskészítménygyártó üzemet létesítene a Kétegyházi úton. A beruházás előkészítése már elkezdődött, a megvalósításhoz szükséges forrás azonban még hiányzik. Mivel a nagyvállalatok nem kaphatnak uniós támogatást, állami forrásból, illetve beruházási hitelekből finanszíroznák az ötmilliárd forintot meghaladó összköltségű fejlesztést – tette hozzá kérdésünkre.
