Az interpellációk sorát Csengeri Lajos (Jobbik) kezdte: mint mondta, örvendetes, hogy az önkormányzat minden évben megemlékezik az 1848–49-es szabadságharcról, de kevesli a lámpaoszlopokra kitűzött zászlókat.
A felvetésre Pacadzisz Oresztész, az önkormányzati és kulturális osztály vezetője válaszolt. Elmondta, hogy a Gyula város helyi jelképeiről és azok használatáról szóló rendelet – értelemszerűen – nem szabályozza ezt, az önkormányzat egy megbízási szerződés keretében helyezi ki a zászlókat a következő helyeken: Kossuth tér, Béke sugárút, gyulavári híd, Vértanúk útja, Petőfi tér, Megyeház utca, Kossuth Lajos utca és Városház utca. Megtudtuk, hogy körülbelül száz oszlopra helyeznek ki zászlókat, a helyi rendeletben pedig van arra lehetőség, hogy a testület módosítsa, esetleg bővítse ezeknek a helyét.
Kiss Tamásné (Fidesz) három kérdésben interpellált: elsőként a Lahner György utca lakóinak a kérését tárta a képviselők elé, akik arról panaszkodtak, hogy a szelektív hulladékgyűjtő kimozdul a helyéről, ezt pedig balesetveszélyesnek tartják. Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője azt válaszolta, hogy ezek a konténerek rendelkeznek lerögzítő fékrendszerrel, de megvizsgálják az esetet.
A második kérdés a Temesvári úti kerékpárútra vonatkozott, amelyet két évvel ezelőtt kátyúztak, a tavasz folyamán is javítani fogják egy szakaszát, de a korábban felújított részek is folyamatosan romlanak, ami balesetveszélyes. Daróczi László kiemelte, hogy folyamatban van a területek felmérése a meleg kátyúzás miatt, többek között a kerékpárút is a listán van. Az ügyvezető hozzátette, hogy az az összeg, amelyet eddig kátyúzásra fordítottak, valószínűleg nem lesz elég, így örülnének, ha felülvizsgálnák és kibővítenék az erre szánt keretet.
Harmadik interpellációként a képviselő egy javaslatot tárt a testület elé: mint mondta, szeretné, ha a Semmelweis-nap alkalmából, egy városi rendezvény keretében díjat adhatnának át az egészségügyi dolgozóknak. A kórház vezetésével egyeztetve hoznák létre a Libor-díjat. A kitüntetéssel a városban végzett egészségügyi tevékenységet ismernék el. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester szerint ez egy támogatandó ötlet, ezért kidolgoznak egy javaslatot, amelyet a következő ülésen megtárgyalhatnak.
Ökrös István egy lakossági kérdéssel kezdte interpellációját, amelyben arra volt kíváncsi, hogy miért nem vágták le a nádat a Bárdos-tó környékén. Daróczi László válaszából kiderült, hogy nem minden területen tudták megfelelően levágni a nádat, amelynek az az oka, hogy a tavakon nem volt meg a biztonságos jégvastagság, így nem tudták ráengedni a gépeket.
A képviselő második felvetésében kérte, hogy a Zrínyi tér és a volt BUBIV sarkánál oldják meg a csapadékvíz elvezetését, mert az elvezető ellenére is folyamatosan megáll a víz a területen.
Ha verseny lett volna az interpellációs óra, akkor Torma Béla (Fidesz) állhatott volna fel a dobogó tetejére, ugyanis a képviselő öt kérdést tárt a képviselőtársai elé. Az első kettőt már novemberben is felvetette: először arra volt kíváncsi, hogy hol lehetne pluszparkolókat kialakítani a körzetében, másodszor a Fürj utca aszfaltozására kért költségvetési tervezetről érdeklődött.
Ezekre a kérdésekre Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője válaszolt. A Fürj utca aszfaltozására februárban megkapták a terveket, de úgy ítélték meg, hogy túl magasak a költségek, ezért egy újratervezést kértek. A végleges tervekre még várnak, de az ár várhatóan 6,5 millió forint lesz.
A parkoló kapcsán kifejtette, hogy tavaly novemberben kérdezték meg a képviselőket, hogy szeretnének-e parkolókat kialakítani, az ezek alapján készített tanulmány szerint pedig elindítottak egy ajánlatkérést a tervezők felé. A szerződés februárban köttetett volna a legelőnyösebb ajánlatot adó tervezővel, de ő egyéb munkái miatt visszalépett, így új ajánlatkérést kellett kiírniuk, amelynek március 31. a határideje. Hozzátette, hogy a Törökzugot érintően készült egy terv, amely a Nürnbergi utcában létesítene harminchét parkolóhelyet, a további helyeket viszont még vizsgálják.
A képviselő harmadik interpellációja Ajtósfalvára, azon belül az ott elszaporodott rókákra vonatkozott. Mint mondta, az állatok nem kímélik a baromfikat, a lakóknak pedig egyelőre senki sem tudott választ adni, hogy mit lehet tenni az ügyben.
A kérdésre Ködmönné Lipták Anna, az igazgatási osztály osztályvezetője válaszolt: kiderült, hogy vadállatokat csak a vadásztársaságok lőhetnek ki, de csak a vadászterületükön, amely nem terjedhet ki lakóövezetre. A rendőrségtől kért engedéllyel olyan kábító lövedékkel kilőhető az állat, amely nem tartalmaz halálos szert, de valószínűleg ez sem akadályozná meg a rókát abban, hogy visszatérjen, így az egyetlen igazi megoldás az lehet, ha szürkületkor – amikor a rókák vadászni kezdenek – bezárják azokat a jószágokat, amelyek a vadállat prédái lehetnek.
Torma Béla negyedik felvetésében elmondta, hogy a Hódi köz egy része nincs leaszfaltozva, az esőzések után pedig gyakran járhatatlan. Daróczi László azt válaszolta, hogy minden évben zúzott aszfalttal kezelik a szakaszt, de az egy idő után elgyengül, így ez nem végleges megoldás. A képviselő utolsó interpellációja – amelyre szintén a Gyulai Közüzemi NKft. ügyvezetője válaszolt – arra irányult, hogy miért nem lehet leadni a hulladékkezelőnél a hullámpalát. A válaszból kiderült, hogy nincs olyan mennyiség, amely miatt megérné az elszállítás, de egy békéscsabai, valamint egy eleki központú, de gyulai cég is foglalkozik ezzel.