Közmeghallgatást tartott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Képviselőként még többet elérhetne
Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti szószóló a gyulai német önkormányzat elnöke, Mittag Mónika éves beszámolója és a napirendi kérelmek vitája után kapott szót a december 12-i közmeghallgatáson, amely az első felkészülést jelentette a 2018. évi parlamenti választásra.
A jelölt elmondta, a magyarországi nemzeti kisebbségeknek 2014-ben volt először lehetőségük arra, hogy képviseletet biztosítsanak maguknak a magyar parlamentben. A leadott szavazatok alapján azonban ez egyik nemzetiségnek sem sikerült, mind a tizenhárom csupán szószólókhoz kapott jogot az országgyűlésben. Megjegyezte azt is, hogy Magyarországon csak a romák és a németek vannak annyian, hogy képviselőt választhassanak maguknak.
Ritter Imre beszélt arról is, hogy szószólóként is előre tudta vinni a hazai németség ügyét, hisz a közösségnek juttatott támogatások jelentős mértékben emelkedtek, képviselőként viszont ennél sokkal többet tudna elérni, hisz olyan érdekérvényesítési parlamenti eszközökhöz jutna, amelyekkel jelen pillanatban nem rendelkezik. Ezt példákkal is alátámasztotta.
Külföldi osztálykirándulásokra is telik majd
A képviselőjelölt kifejtette, míg 2014-ben a nemzetiségek kevesebb mint 4 milliárd forintból gazdálkodhattak, 2018-ban ez az összeg közel 10,5 milliárdra nőtt. Az országos német önkormányzat támogatása 40 százalékkal emelkedett, de a helyi nemzetiségi önkormányzatok sem panaszkodhatnak, hisz csaknem három és félszer több pénzből működhetnek, mint korábban. 2014-ben ez még átlagosan 250 ezer forintot tett ki, jövőre már az ideihez képest is 20 százalékkal lesz számottevőbb, vagyis meg fogja közelíteni az 1 millió forintot.
Duplájára nőtt a feladat alapú támogatási keret is, több mint négy és félszeresére pedig a nemzetiségi civil szervezetek pályázati működési fondja és a nemzetiségi kulturális programok pénzforrása, hangsúlyozta Ritter Imre.
A legbüszkébb arra, hogy a német anyanyelvű diáktáborokra, amire korábban 30 millió forintot kaptak, a három év alatt tizenháromszor nagyobb összeget fordíthattak. Ez azt is jelenti, hogy 2018-ban egy 25 fős osztálynak akár az egyhetes tiroli vagy svájci kirándulását is fedezni tudják majd pályázati úton.
A szószóló abba is beavatta az egybegyűlteket, hogy az elmúlt esztendőkben egy új színházfinanszírozási keretet is létrehoztak, amire összesen 40 millió forintot nyertek. Megoldották a német nemzetiségi önkormányzatok által átvett intézmények fenntartási gondjait is, amelynek eredményeképpen a gyulai óvoda milliós nagyságrendű forrásokhoz jutott. Jövőre ennek a két és félszeresét fogják tudni felhasználni.
Örömmel közölte, hogy német nemzetiségű kulturális intézmények felújítására jövőre 2 milliárd forintot fordíthatnak. Tavaly még ez a tétel is jóval kevesebb volt, de már jutott belőle arra, hogy például a mezőberényi tájházat korszerűsítsék.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megemelik a nemzetiségi pedagógusok bérét
A közmeghallgatáson elhangzott, a német nemzetiség ügyvivői másfél éve munkálkodnak azon, hogy pedagógusaik megtartásával elindíthassanak egy látványos fejlődési programot. Ez december 12-én eljutott oda, hogy a magyar parlament megszavazta a nemzetiségi törvény módosítását. Ennek alapján 2018 január elsejétől minden nemzetiségi tanerő fizetése 50 százalékkal lesz több. 2019 januárjától további emelést terveznek.
Már az a 200 millió forint is megvan a jövő évi központi költségvetésben, közölte Ritter Imre, amelyből a nemzetiségi óvodapedagógusnak készülők 2018 szeptemberétől 300-tól 450 ezer forintig terjedő ösztöndíjat fognak kapni, a képzésüket, továbbképzésüket ellátó egyetemek, főiskolák pedig kiegészítő keretben részesülnek majd.
Van már kisebbségi belpolitika
– A magyar politika mára megismerte a hazai nemzetiségeket, feladataikat, gondjaikat, tud már arról, hogy nem csak a határon túl élnek kisebbségek. Megértette, hogy az országnak elemi érdeke, hogy az itt élő nemzetiségekért olyan politikát folytasson, amelynek alapján joggal támaszthat igényeket a határon túli magyarok érdekeiért. Ez egy alapvető fordulat a hazai politikában – hangsúlyozta Ritter Imre.
Úgy vélte, négy évvel ezelőtt nem élt az országban olyan ember, aki elhitte volna, mekkora jelentőségű a nemzetiségi képviselet, milyen eredmények érhetők el általa. Ám a sikerek ellenére azt is be kell látni, tette hozzá, hogy a szószólói mandátumnak megvannak a korlátai. A szószóló ugyanis nem rendelkezik egy sor olyan eszközzel, amellyel a parlamenti képviselő viszont igen.
Ha a hazai németek bejuttatnák jelöltjüket az országgyűlésbe, jelentősen javulnának tárgyalási pozícióik, lehetőségeik, sokkal több mindent tudnának elérni. Jelenleg csak akkor nyújthatnak be indítványt, ha a tizenhárom nemzetiség egyezségre jut fölötte. Ez eléggé nehéz, mert különböznek az érdekeik, jegyezte meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Aki szeretne szavazni, regisztráljon!
Ritter Imre független, pártokon felül álló képviselőként indulna, amely mindenekelőtt a hazai németekért emelné fel szavát. Ahhoz, hogy ezt elérje, legkevesebb 20 ezer szavazatra lenne szüksége. Ez csak akkor kaphatná meg, ha a szavazati joggal rendelkező németek legkésőbb márciusig regisztrálnak az országgyűlési választásokra a www.valasztas.hu oldalon. Ha ezt nem teszik meg, áprilisban nem adhatják majd le voksukat.
A jelölt azt javasolta, a parlamenti képviseletet fontosnak tartó németek személyesen keressék fel az idősebbeket, és segítsenek nekik az adminisztráció lebonyolításában. A legutóbbi összeíráskor Békés megyében 3344 fő vallotta magát német nemzetiségűnek, a leendő választásokra kiterjedően azonban ennél jóval kevesebben regisztráltak. Matematikailag ugyan lehetne parlamenti képviselőjük, ám ahhoz, hogy ez a valóságban megvalósuljon, mozgósítaniuk kell humánerőforrásaikat, összegzett Ritter Imre.
