teleki-szávai krisztina, ágostonné farkas mária, kertes gabriella és öreg istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
Könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb és önállóbb
Pályázatok, fejlesztések, karbantartások és eszközbeszerzések témakörében zajlott sajtóbeszélgetés a Gyulai Tankerületi Központban, ahol néhány jó gyakorlatot is felvázoltak a részvevő intézményvezetők, Ágostonné Farkas Mária, a Gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola képviselője, Kertes Gabriella, a Gyulai Implom József Általános Iskola reprezentánsa és Öreg István, a Mezőberényi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium delegáltja.
Elsőként Teleki-Szávai Krisztina igazgató mutatta be a Klebersberg Intézményfenntartó Központot 2017. január 1-től felváltó tankerületi központ elmúlt időszakban elért eredményeit. Elmondta, illetékességük Békés megye öt járására terjed ki, a békésire, a gyomaendrődire, a gyulaira, a sarkadira és a szeghalmira, ami 34 települést, 27 köznevelési intézményt és 86 feladat-ellátási helyet jelent. Ezeken fenntartói és működtetői feladatokat végeznek. Munkájukat lényegesen megkönnyíti, hogy Gyomaendrődön egy kihelyezett területi irodájuk is működik.
Jelentős pozitív változást hozott, emelte ki Teleki-Szávai Krisztina, hogy a tankerületi központ önálló költségvetési szerv lett, és hogy mindazok a határozatok, amelyek korábban a fővárosban születtek, most tankerületi szinten hozhatók meg. Az új szervezetben könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban dolgozhatnak együtt az iskolák. Az sem elhanyagolandó, hogy megnőtt az egyes intézmények önállósága is. Ez azt is jelenti, hogy a vezetők eddigi szakmai munkavégzése és feladatvállalása kibővült.
Két munkacsoport felügyel
A Gyulai Tankerületi Központ köznevelési intézményeiben a 2017–2018. évi tanévben 8869 gyermek tanul, őket 1198 pedagógus oktatja. A tanítók, tanárok munkáját 345 asszisztens és technikai dolgozó, illetve 132 közfoglalkoztatott támogatja. Mindnyájuk jobb koordinációja és tapasztalatcseréje érdekében alakult meg a tanácsadó testületként is működő igazgatói munkacsoport, amely öt köznevelési intézmény bevonásával jött létre és heti rendszerességgel értekezik.
Az iskolaépületek állapotát egy másik testület, a működtetői munkacsoport felügyeli, ugyancsak január elseje óta. Tagjai nem csupán a megnyíló infrastrukturális pályázati felhívásokat figyelik, hanem állandó kapcsolatot tartanak a tulajdonos önkormányzatokkal, így járulnak hozzá a nevelő-oktató munka zavartalanságához.
Bevételeik felét visszaforgathatják
A beszélgetésen elhangzott, a központ idén 7,8 milliárd forintból gazdálkodik, ebből 5,6 milliárd bérköltségre megy el; 1,2 milliárd a bérköltségek járulékaira, 1 milliárd pedig dologi kiadásokra. Kiemelten fontos, hogy bevételük 50 százalékát az intézmények visszaforgathatják saját fejlesztéseikre.
Mivel a tankerületi központ egyik fő célja, hogy a diákok 21. századi körülmények között tanuljanak, kiemelten kezeli a pályázati keretek kiaknázását. Az idei tanévben futó projektek keretében tornatermek, nyelvi laborok épülnek, szaktantermek és irodák újulnak meg, de jelentősebb eszközbeszerzések is megvalósulnak. A gyulai beruházások a Dürer Albert és az Implom József általános iskolákat érintik, és a padozat, az elektromos hálózat és a vizesblokk korszerűsítésére terjednek ki legfőképpen. Módszertani fejlesztésekre 420 millió forintot fordítanak, pályaorientációra csaknem 70 milliót.
Szó esett a nemzetközi pályázatokról is, erre összesen 168 millió forint áll a tankerület rendelkezésére. Ezt tehetséggondozásra, nyelvtanulásra, hagyományápolásra a szabadidő tartalmas eltöltésére költhetik. Erzsébet tábort és balatoni nyaralást tíz intézmény szervezett, de az Erasmus+ projektben, a Határtalanul! pályázatban és a Nemzeti Tehetség Program lehetőségeiben is többen részt vesznek.
A már megvalósult, lezárt energetikai felújítások közül Teleki-Szávai Krisztina az Erkel Ferenc gimnáziumot érintő KEHOP projektet emelte ki, amely 135 millió forint értékű beruházást jelentett.
Mindezek mellett 69 millió forintból iskolabútorokat vásároltak, 80 milliót karbantartási munkálatokra fordítottak, 15 milliót pedig szabványossági felülvizsgálatra. Könyvtárfejlesztésekre, szaktantermekre és sporteszközökre 49 millió forint ment el.
Az innováció itt már tradíció, de továbbfejleszthető
Öreg István és Ágostonné Farkas Mária egyetértett abban, hogy a szakmaiság és az önállóság megtartása mellett az új rendszerben saját arculatukat is megőrizhették az iskolák. A mezőberényi intézményvezető úgy vélte, ezt jelzi az igazgatói munkacsoport tevékenysége is, és aláhúzta, a hálósodással továbbfejleszthetők a meglévő jó gyakorlatok.
A Gyomaendrődről érkezett Ágostonné Farkas Mária azt tartotta még fontosnak kiemelni, hogy amikor a fenntartás és a működtetés az önkormányzatoktól átkerült a tankerülethez, nagyon kedvező lehetőség teremtődött, hisz korábban a technikai személyzet az önkormányzatok alkalmazásában állt, így az iskolaigazgató nem rendelkezhetett felettük, ami miatt a napi munka nem volt mindig zökkenőmentes.
Kertes Gabriella, a Gyulai Implom József Általános Iskola intézményvezetője úgy fogalmazott, ha feláll egy új rendszer, feladat megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak az épüléséhez. A mostani egységben nagyon sok magas tudású, tapasztalt pedagógus vesz részt. Ha ezeket az erőket összeadják, meghatározó szereplői lesznek a térségnek.
– Az innováció nálunk tradíció. Amennyiben ennek tudata hatja át a közös gondolkodást, biztosan jó úton járunk. Mi, gyulaiak mindig úttörő jelleggel próbáltuk meghatározni, megtalálni azokat a területeket, amelyek nem voltak jelen az oktatásban, az így szerzett tapasztalatainkat pedig szívesen osztottuk meg másokkal – emelte ki Kertes Gabriella.
