dr. kovács józsef
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Megmaradni vagy elveszni. Ez volt a tétje Szent István királyunk döntésének, amikor Magyarországot 1038. augusztus 15-én, Mária napján, Nagyboldogasszony ünnepén felajánlotta Szűz Máriának, Jézus édesanyjának – kezdte beszédét dr. Kovács József. – Mindennapi életünkben helye van az ilyen fontos történelmi cselekedetek megemlítésének, mert ha nem ismerjük létünk, történelmünk bizonyos elemeit, akkor nem tudunk helyesen dönteni, tájékozódni bonyolult világunkban. Szent István király idejében az élet legalább annyira bonyolult volt, mint napjainkban. A lelkét nyomasztó nehéz pillanatokban az utat és a jövőt tisztán látta, jól döntött népének sorsát illetően, amikor önmaga és népe számára a kereszténység útját választotta.
– 1990-ben, a rendszerváltás után, amikor összeült a parlament, szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk, március 15., augusztus 20. és október 23. közül, melyik legyen a hivatalos állami ünnep. A történelem megismételte önmagát, mert a választás, akárcsak száz évvel azelőtt, ismét augusztus 20-ra esett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A képviselő kiemelte, hogy augusztus 20. mindig állami ünnep volt, bár különböző időkben próbálták félremagyarázni, aminek az oka az volt, hogy a magyarok ne tudják megünnepelni nemzeti önazonosságukat. Ma ez a helyzet nem áll fenn, így szabadon ünnepelhetjük a magyarságot.
– Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. A kenyeret, mely legfontosabb testi és lelki táplálékunk, ezért övezi mindig megkülönböztetett tisztelet és figyelem. Az egyik legfelemelőbb pillanat az ünnepen az új kenyér megáldása, amelyet a Szent Jobb-körmenet keretében szenteltek meg. A kenyérhez az ország és a környező országok magyarlakta területeiről érkezett a búza, ebből készítették a lisztet, és sütötték meg a kenyeret, amely a nemzet összetartozását jelképezi.
Dr. Kovács József hozzátette, hogy augusztus 20-án Magyarországot ünnepeljük, amely soha nem kapta ajándékba a létét, mindig meg kellett érte küzdenie. Elmondása szerint a mi nemzedékünk sem kivétel, és mi is választhatunk: Szent István Magyarországa és az idegen betolakodók országa között.
Az ünnepi beszéd után Pál Eszter népdalénekes adott elő egy Szent István-napi köszöntést, majd következett a Minden Magyar Nemzetközi Néptáncfesztiváljának gálaműsora.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba