
• Polgármester Asszony! Nemrégiben a Gyula Tűzvédelméért Alapítvány és a Gyulai Tűzoltóság szervezésében, Gyula Város Önkormányzata támogatásával ifjúsági vetélkedő-sorozat indult, mely megyénk, városunk hagyományaira, történelmére, természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. Ön szerint miért fontosak a fiatalok számára ezek az ismeretek, értékek?
• Egy példán keresztül válaszolok: Bármelyik növény akkor él, ha gyökerei vannak. Minél gazdagabb a gyökérzete, annál dúsabb, értékesebb lesz, ahogyan a gyökereivel a mélybe hatoló szőlőtőke adja a legzamatosabb fürtöket. Tehát, minél jobban ismerik fiataljaink a rájuk hagyott örökséget, Gyula múltját és értékeit, annál biztosabb talajon állva építhetik, gyarapíthatják tovább azt mindannyiunk örömére, saját életük gazdagítására.
• A vetélkedő egyben a XVIII. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrára is ráirányítja a figyelmet. Hogyan értékeli, hogy Gyula városa ebben a válsággal terhelt időszakban több ezer külföldi vendéget vonzó szakmai világtalálkozónak ad otthont?
• Természetes és elkerülhetetlen a kérdés, sőt a reá adandó válasz is. Egyrészt a világválságnak még híre-hamva sem volt a Csillagtúra szervezésének kezdetén. Másrészt a válság nem azt jelenti, hogy mindent abbahagyva feketébe kell „öltöztetni” Gyulát. Sőt! Az élet nem állt, nem állhat meg soha, az idő megy a maga útján. Városunk és az itt élő emberek jelentős részének a megélhetése függ attól, hányan látogatnak el Gyulára, hányan költik el itt a pénzüket. Amennyiben mégis kiszélesedik, tovább mélyül a világválság, értelemszerűen a turizmus lényeges lelassulását, esetenként a fesztiválok elmaradását hozhatja magával. Bízom benne, hogy nem így lesz. De nem elég bízni ebben, tennünk is kell ezért, közösen, összefogva, ahogyan most is.
• A Csillagtúrával egy időben rendezik a Tűzoltó-zenekari és Mazsorett Fesztivált. Kedveli Ön a fúvószenét, illetve milyen zenei stílus áll közel az Ön szívéhez, ízléséhez?
• Minden élő zene közel áll a szívemhez. Ma is szívesen emlékezem az 1993-as Csillagtúra egyik fúvós hangversenyére. A mintegy 100 fúvósból álló zenekar a változatos melódiák előadásával felejthetetlen élményt nyújtott. Hasonló élmény volt ez számomra, mint a 100 Tagú Cigányzenekar műsora vagy egy hasonló létszámú kórus énekprodukciója. Mostanában, ha van egy kis időm lazításra, Ennio Morricone zenéje ad számomra elsősorban kikapcsolódást. Egyébként hosszú volna mindent felsorolnom, mert a férjem is nagy zenerajongó. Komoly lemez- és CD-gyűjteménye van, így széles körből választhatunk zenét.
• Ön szerint mi a jelentősége a város fejlődése szempontjából a Csillagtúrához hasonló léptékű eseményeknek?
• A Csillagtúra jelentősége konszolidált körülmények között is többszörös Gyula számára: egyrészt sok-sok különféle nemzetiségű ember találkozik egymással, ezáltal számos általuk ismert és ismeretlen kultúrával, közben megismerkednek és barátságot kötnek más nemzetek „fiaival”. Másrészt mással nem pótolható többletbevételt jelent városnak, a vendéglátásnak, a kereskedelemben dolgozóknak, ehhez kapcsolódó reklámértéke pedig óriási. Végül a mai válságtól hangos és terhelt helyzetben, amikor egyes rétegek, különböző vélt vagy valós sérelmeik miatt akár a legszélsőségesebb módon nyilvánulhatnak meg, vagy kelthetnek akár feszültséget, háborús hangulatot – kiemelt jelentőséggel bírhat egymás elfogadásában, egymás tiszteletében e sok nemzetet vonzó rendezvény. A gazdasági jelentőség mellett ez is nagyon fontos, nekünk, gyulaiaknak. Megismerni és elfogadni másokat, meghallgatni a miénktől eltérő véleményeket, látni, hogy közösen, együttműködve, összedolgozva, egymást segítve milyen hatalmas eredményeket érhetünk el.


























