Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Przemysl három ostroma

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. KULTÚRA • 2017. február 25. 09:00
Przemysl három ostroma
Pintér István és ifj. Pintér István mutatták be első világháborús könyvüket

Az első világháború egyik legfontosabb ütközetéről – pontosabban ütközeteiről – írt könyvet Pintér István történész, a Nemzetőrség alezredes és ifj. Pintér István történész. Ezt a könyvet, a Przemysl három ostroma 1914–15-ben című kötetet mutatta be a két szerző február 22-én a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

pintér istván és ifj. pintér istván 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Pintér István elmondása szerint a hadtörténelem több részével is foglalkozott már behatóan, többek között kutatta az első és második világháborút, de a 1848–49-es szabadságharc csatáit is tanulmányozta, a przemysl-i ostromokról szóló könyv pedig már a harmadik, amelyen a fiával, ifj. Pintér Istvánnal közösen dolgoztak. Családi szálak is kötik őket a témához, hiszen az alezredes nagyapja, éppen a mai Lengyelország területén dúló ütközetben esett hadifogságba.

A körülbelül 45 kilométer hosszú erődrendszert az Osztrák-Magyar Monarchia építette arra az esetre, ha az Orosz Birodalom támadólag lépne fel egy esetleges háború során. A cári haderő galíciai hadjárata során súlyos vereségeket mért a Monarchia seregére, így Przemysl maradt az utolsó védvonal, amely nem sokkal később már az orosz vonalak mögött rekedt, így azok ostromgyűrűbe zárták az erődöt.

A két történész kiemelte, hogy a háború kitörésének pillanatában több mint százezer katona védet a várrendszert, ezeknek pedig hatvan százaléka magyar volt. A hősies védelemben városunk is érintett volt: a 23. honvéd gyaloghadosztály is itt szolgált, amelynek tagja volt a gyulai 2. ezred is. Az első ostrom – amely 1914. szeptemberében indult – végül egy hónapig tartott. Az erődvédők hősiesen küzdöttek Radko Dimitrijev tábornok seregével szemben. Folyamatosak voltak a kitörések, amelyekkel gyengítették az orosz erőket és így szereztek ellátmányt is maguknak.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Sokáig nem örülhettek a przemysl-i katonák, ugyanis novemberben újra bezárult a kör az erőd körül, a véres és egyre inkább elkeseredett harcok pedig egészen 1915. márciusáig eltartottak. Az éhezés és a betegségek az ostromlókat is kínozta. Március 19-én még megpróbálkoztak egy kitöréssel a Monarchia erői, de ez gyakorlatilag lehetetlen küldetés volt, az oroszok felkészülve várták a támadást. Büszkeséggel tölthet el viszont mindenki a tény, hogy a gyulai ezred tagjai jutottak a legmesszebbre a harcok során. A birodalom seregei végül elfoglalták az erődöt.

A város és az erődrendszer egészen 1915 nyaráig maradt az oroszok kezén, amikor egy négynapos ostrom került ismét a szövetségesek kezébe. Az előadás végén egy videót és képeket tekinthetett meg a közönség, amelyek az írópáros ottjártakor készültek, végül első világháborús katonadalokkal zárult a bemutató.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)