a bemutatott leletek, a háttérben liska andrás a sajtótájékoztatón
Fotó: Gyulai Hírlap – Incze László
A Szigeterőd-programról szólva dr. Görgényi Ernő újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, a meder kontúrjának megtervezéséhez a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal. Azt is elmondta, ezzel párhuzamosan a várfürdő új uszodájának tervpályázati kiírása is folyamatban van, ami a kivitelezés főbb momentumai között a legelső lépés kell, hogy legyen. Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról, fejlesztésről van szó, így a tervezés folyamata is hosszabb időszakot jelent, több évet vehet igénybe.
A városvezető hangsúlyozta, Gyula a magyar kultúra városa, s Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai központja. A tudományos kutatások mind kultúrtörténeti, mind pedig gazdaságfejlesztési szempontból jelentősek, a gyulai vár pedig a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne – tette hozzá. A vár esetében a komplex turisztikai attrakciót kínáló település vonzerejének egyik legerősebb eleméről van szó, ami a fürdővárosi jellemzőkön túlmenően olyan örökségturisztikai helyszín, mely önmagában is rengeteg érdeklődőt vonz, így együtt pedig ezt a várost az ország egyik leglátogatottabb célpontjává teszi – húzta alá.
Görgényi Ernő polgármester
– A fejlesztések, az örökségturisztikai beruházások megvalósításakor minden esetben kellő hangsúlyt szükséges kapnia a tudományos megalapozottságnak – emelte ki, részletezve: az Almásy-kastély esetében sem kitalált történeteket mutatnak be, hanem a valós történelmet, ami sokkal izgalmasabb, érdekesebb, mint a fikció. A kastély is kiváló példája annak, hogy érdemes pénzt és energiát áldozni a valós történelmi háttér feltárására, mert mindenképpen megtérül – mondta.
Dr. Görgényi Ernő azt is hozzátette, sikertörténetről van szó, ezt a látogatószámok is igazolják. Mint fogalmazott: ezen az úton szeretnének továbbmenni és a várkert további rekonstrukcióját, a fejlesztési terveket és a későbbi sikeres üzemeltetést is tudományos kutatásokkal szeretnék megalapozni. Kiemelt fontossággal bírnak tehát az ásatások és a levéltári kutatások is, hiszen ilyen módon újabb és újabb látogatókat lehet ide csábítani, ami a későbbi gazdasági fejlődést, új munkahelyek létrejöttét és a meglévőek megerősítését is megalapozhatja – összegezte.
A gyulai önkormányzat jelentős forrásokat biztosít, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti, azonban ezek megtérülő költségek, mint ahogyan a kastély rekonstrukciója esetében is megtérülő városi kiadásokról beszélhetünk – húzta alá a polgármester. Azt is elmondta, nagyon jó döntés volt, amit aztán az élet igazolt, hogy az Erkel Ferenc Múzeum a megyei helyhatóságtól a városi önkormányzat kötelékébe került, melynek Liska András a szakmai vezetője, s aki fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy minél több részletet ismerhessünk meg közös múltunkból.
A gyulai önkormányzat jelentős forrásokat biztosít, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti
– Szinte példa nélküli az a fajta gondoskodó hozzáállás, amit Gyula városa tanúsít a történeti kutatásokkal összefüggésben – fogalmazta meg Liska András, ismertetve, a régészeti kutatásokra általában akkor kerül sor, amikor egy-egy projekt, beruházás, turisztikai fejlesztés már elindult, s ezen mozzanatokra többnyire szükséges rosszként, hátráltató tényezőként tekintenek. – A mi esetünkben ennek az ellentétéről van szó, a város komoly felelősségvállalást tesz, amikor finanszíroz egy-egy ásatást, történészi tervezetet vagy éppen levéltári kutatást. Ez egy nagyon fontos feltétel, azonban ami hasonlóan kiemelt fontossággal bír, hogy ahogyan fogalmazott: legyen mit kutatni.
A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is igazán különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. Ahogyan az a filmben is elhangzott, a terület nagy része beépítetlen maradt és ez által ezek a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, valamint bemutathatóvá váltak – hangsúlyozta, aláhúzva: az ásatás sikerét ezen tényezők szerencsés együttállása biztosíthatja.
Az eredményekről, a feltárási munkálatokról szólva úgy fogalmazott: már a 2015-ös ásatások alkalmával számos leletre bukkantak, a munka előrehaladtával pedig megismerhetővé váltak a palánkerődítés körvonalai, a palánkfal és a bástyák pontos elhelyezkedése is. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője a régészeti kutatások eredményeiről szólva elmondta: számos ellentmondást lehetett feloldani, mert ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák. Ma már határozottan kijelenthető, hogy meg lehet rajzolni a korabeli szigeterődítmény hiteles nyomvonalát, s azt is, hogy hogyan változott, alakult az idő folyamán – összegzett.
Magyarországon számos palánkerődítés található, azonban egyik korabeli építmény kutatása sem áll olyan szinten, mint a gyulai, s a későbbiekben ez jó alapot szolgáltathat a szigeterőd rekonstrukciójához – foglalta össze. Liska András a 2016-os esztendőben végzett, a gyulai vár környezetében zajlott régészeti munkálatok további eredményeit is ismertette. Mint mondta, a sajtótájékoztatóra három tárggyal készült, melyek a török kori rétegekből kerültek elő. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a régészeti leletanyag jelentős részét.
A legnagyobb és leglátványosabb lelet ez a tál
Fotó: Gyulai Hírlap – Incze László
A legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, aminek a mérete az egyik legjellemzőbb különlegessége. Kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben bemutatható lesz. Egy a török korból származó pénzérmét is találtak, amit III. Zsigmond lengyel király garasaként azonosítottak, egy 1611-ből származó veret, ami váltópénzként került a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt itt megtalálható. Liska András a legérdekesebb leletként egy sárga színű, ólommázas cseréppipát nevezett meg. A cseréppipa párja, egy hasonló méretű és díszítésű darab korábban az egri várból került elő.
