A kiállítás megnyitója a gyulai könyvtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A fennállásának idén 180. évét ünneplő városi könyvtár és az Art-Unió Alapítvány közös szervezésében május 2-tól látható kiállítás a tudomány és a közművelődés együttes szerepére is rámutat, mivel kiemelt jelentőségű annak megismertetése, hogy a magyar tudományosság a XIX. századtól napjainkig milyen mértékben határozza meg Európa és a világ tudományos, technikai fejlettségét.
Dr. Pálfi György
– Ennek csak a listája alig fér el a könyvtár földszinti galériájában felsorakoztatott tablókon – magyarázta a tárlatot megnyitó dr. Pálfi György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Antropológia Tanszékének vezetője, aki édesapja, Pálfi György kitartó és elhivatott munkáját méltatta. Ugyanis több mint 80 tablón keresztül ismerhetők meg magyarországi származású felfedezők és felfedezések, tudósok és tudományos eredményeik, amelyek az ő emléküket hivatottak megőrizni.
– Az egyik célkitűzés az – hangoztatta dr. Pálfi György –, hogy ismerjük meg tudósaink eredményeit, őrizzük meg emlékezetüket, és a mindennapokban is jussanak eszünkbe eredményeik, hogy minél kevesebb legyen köztük az elfeledett. Szent-Györgyi Albert máig az egyetlen olyan magyar tudós, aki a Magyarországon elért eredményeiért és még magyarként részesült Nobel-díjban és még utána is nagyon jelentős tevékenységet folytatott az oktatás és a kutatás terén, segítette a magyar tudomány fejlődését. Az ő C-vitaminját, Neumann János számítógépét, Bolyai matematikai iskoláját, Galamb József T-modelljét az átlagemberek is ismerik, de arról már kevesebben tudnak, hogy számos felfedező más területen is jelentőset alkotott. Bánki Donát neve hallatán a porlasztó ugrik be mindenkinek, míg a rotációs kapa megalkotása már nem annyira evidens. Bíró László a golyóstollal írta be magát a történelembe, de az automata sebváltó megalkotása is az ő nevéhez fűződik. Ez a kiállítás ezekre az érdekességekre is felhívja a figyelmet.
Pálfi György
A tablókon ugyanakkor a tudományosság családi öröklődései is megjelennek, hisz Rubik Ernő a bűvös kocka által lett világhírű, de édesapja is jelentős kutatásokat végzett a repüléstechnika terén, ugyanakkor a jelentős újításokkal előálló tudósok is felfedezhetők a képeken.
– Ne azzal törődjünk, hogy neve alapján ki magyar és ki nem – hangsúlyozta dr. Pálfi György –, ki kapta meg a Nobel-díjat és ki nem, hanem hogy ők valamilyen módon mindannyian kötődnek Magyarországhoz, és ez a maiak felemelkedését is segítheti. A legfőbb üzenet ugyanis az, hogy a tudomány és a technológiai innováció határokon átnyúló, valóban nemzetközi fogalmak. Nincs kizárólag nemzeti, csak nemzetközi tudomány. A magyar és magyarországi származású tudósok, felfedezők a világ tudományában évszázadok óta nagyon sikeresen és eredményesen vettek és vesznek részt, nemzetünknek pedig kötelessége úgy megőrizni e nemzetközi tudományos sikerek emlékeit úgy, hogy közben az újak munkásságát is támogatja.
A megnyitón szintén jelen lévő Pálfi György pedig arról szólt a jelenlévőknek, hogy a múlt ismerete, a történelmi örökség megbecsülése nélkül jobb jövő sem létezhet. – A világban 15 magyarról elnevezett díjat osztanak ki, köztük nemzetköziket is – hangoztatta.
Békési György hallásmechanizmus elméletén alapuló rendőrautó szirénázása, Illik Gábor kávéfőzője, az orvosi ultrahang vagy épp a háromdimenziós mikroszkóp szabadalmaztatása mind-mind magyar tudósok munkájának eredménye. Szent-Györgyit idézve: „Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberiség fejlődéséhez, függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyét a világban”.
A tárlat május 28-ig tekinthető meg a könyvtár földszinti folyosógalériájában.
