dézsi jános, megyeri sándor és az új viessmann kazánok a könyvtárban. helyszín a kazánház
Fotó: Gyulai Hírlap – M-P. J.
A korszerűsítés alapjait 2009-ben fektették le, amikor a 60 m3/óra kapacitású helyett 25 m3/óra kapacitású gázmérőket szereltek fel. Az elmúlt években megtörtént a központi fűtési rendszer csatlakozóinak cseréje, ez előkészítette az 1987 óta üzemelő, nagyteljesítményű kazánok cseréjét, ami végül 2015 nyarán valósult meg.
Megyeri Sándor elmondta: az új kazánok, jelentősen magasabb hatásfokkal működnek, méretük és károsanyag-kibocsájtásuk is kisebb. Mindezek mellett azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új fűtési rendszer közel 9 milliós beruházásának a fele érintette érdemben a gyulai önkormányzatot, ami a berendezés a takarékosabb működése miatt 3 év alatt meg is térül. – Egy ilyen kazán élettartama várhatóan 20 év, ami azt jelenti, hogy 17 év tiszta nyereséggel számolhat a gyulai önkormányzat és a könyvtár költségvetése – fejtette ki Megyeri Sándor.
Dézsi János azt is hozzátette, hogy akadnak még emellett olyan tételek, amik ezek után nem terhelik majd tovább a kasszájukat. Ilyen például a beruházást követő óracsere miatti gázszolgáltatási alapdíj, ami mostantól jelentősen csökken, emellett a régi rendszerrel együtt működő ventillátor éves, 150-200 ezres kiadásai is teljesen megszűnnek, mert az új berendezés már nem igényel ilyen típusú hűtést. Ezenkívül a jövőben gázérzékelő működtetésére sem lesz szükség – ami éves szinten mintegy 300 ezer forint költséggel járt – és az új rendszer légszennyező pontforrásnak sem minősül eztán, így az ehhez kapcsolódó bevizsgálási díjjal sem kell számolniuk a jövőben.
A magasabb hatásfokkal dolgozó kondenzációs kazánok beüzemelése után fűtéshez kapcsolódó kiadások az első évben 1 millió 200 ezer forinttal, majd azok után 1 millió 700 ezer forinttal csökkentik majd a gyulai könyvtár és az önkormányzat kiadásait.
