képünkön (balról jobbra) Nyíri Mihály, Alt Norbert és Bak Sándor a jánoszugi holtág partján
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
A Jánoszugi holtág a valamikori Fehér-Körös folyó egy lefűződött holtága, melynek felső részét teljesen betöltötték, s így napjainkban szinte csak elszáradt gallyakat, bedőlt fákat és burjánzó aljnövényzetet láthatunk az ősmeder ezen szakaszának csaknem egészén.
A helyszíni sajtótájékoztatón Nyíri Mihály, a Gyulai Kert- és Tanyatulajdonosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta, a holtág újjáélesztése – jánoszugi tagjaik miatt – különösen fontos számukra, ám hosszú távú terveik között szerepel a környék természetvédelmi területté nyilváníttatása is. Az ügy érdekében a közelmúltban a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködési megállapodást is kötöttek, melynek értelmében az egyesület felvállalta a terület rendben és tisztán tartását, ezen belül gondoskodik a bedőlt fák sorsáról, és igyekszik megelőzni a fák kivágását és a szemétlerakást is a környéken. Az együttműködés keretében a jövőben közös pályázatot nyújtanának be a holtág felélesztéséhez szükséges uniós források elnyerése érdekében.
A holtág vízpótlását a közelben csordogáló Élővíz-csatornából lehetne biztosítani
A tervezési folyamatról Bak Sándor osztott meg információkat.
- A kert és tanyatulajdonosok kezdeményezése elsősorban a környezeti állapotok és a vízviszonyok javítására irányul. Ehhez elsősorban tervezési munka és egyeztetések szükségesek, hogy meghatározhassuk, hogy milyen módon lehetne – kotrási munkákkal, esetleg áteresz építésével – a holtág felső vége felől a frissítő vízpótlást biztosítani. A kotrást bő 650 méter hosszú szakaszon kellene elvégeznünk – részletezte Bak Sándor.
Az igazgató arról is beszélt, hogy egy viszonylag hosszabb holtág szakasz vízforgalmát kellene biztosítaniuk, ám az még kérdéses, hogy mennyire intenzív vízmozgás idézhető elő a holtágon, ez ugyanis a gravitációs viszonyoktól, szintkülönbségektől is függ. Ennek megállapítása ugyancsak a tervezés részét képezi.
- A közelmúltban írtuk alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben arra vállaltunk kötelezettséget, hogy folyamatosan kapcsolatot tartunk a témában, és hogy a szakembereink segítik azt a jószándékú munkát, amit az itteni kert és tanyatulajdonosok ajánlanak. Erre szükség is van, mert vannak bedőlt fák és irtandó aljnövényzet is, ám ahhoz hogy ezek kezelése szakszerűen történjen, erdész szakembereink révén tudunk segítséget nyújtani – fejtette ki Bak Sándor, majd hozzátette, annak ellenére, hogy az Élővíz-csatorna és annak holtága kizárólagos állami tulajdonban van, örömmel fogadják a helyiek segítségét, hiszen közös munkával többet tehetnek a környezetért.
Alt Norbert alpolgármester az elmúlt évben megalakult, hat települést – Gyula, Sarkad, Doboz, Kétegyháza, Lőkösháza és Elek – felkaroló vidékfejlesztési csoportról beszélt, melynek működtetésére a következő 5-6 évre az alpolgármester elnökletével tevékenykedő Napkör Társadalmi Innovációs Egyesület kapott jogosultságot.
- A Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott előzetes tájékoztatásnak megfelelően az ősszel el kell készítenünk egy olyan vidékfejlesztési stratégiát, amely a hat település külterületének, illetve kistelepülések esetében a teljes település területének a fejlesztésére vonatkozik. A program mentén várhatóan lesznek olyan pályázati kiírások, amelyek keretében a terveket meg lehet valósítani. De mind a stratégia, mind a jövőbeni fejlesztések kevésnek fognak bizonyulni akkor, ha nem lesznek olyan kezdeményezések és partnerek, akikkel a vidékfejlesztési elképzeléseinket meg tudjuk valósítani – fejtette ki Alt Norbert, majd hozzátette, a vidékfejlesztési csoport stratégiájába a Jánoszugi holtág fejlesztési tervét is beillesztenék.
