Ősz derekán járunk, és az évről évre lassacskán megnyugvó természet idén is hangulatos pasztellszínekbe öltözött. Hol gyönyörködhetnénk az évszak változatos pompájában, mint például a belváros egyik legnagyobb zöldfelületén, a 3,7 hektáros Csigakertben.
A park nevét az egykori mesterséges kilátódombról kapta, amelyről hajdanán sétány futott le csigaalakban. Az Élővíz-csatorna partján elterülő, mintegy száz fát számláló park egykoron a kastélykert része volt, és ki tudja, hány természeti és történelmi vihart meg- illetve túlélt, amíg 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították, 2006-ban pedig elnyerte mai, méltóbb állapotát.
Rusznyák Csaba őszi fotográfiái a bizonyíték rá: érdemes ősszel is rácsodálkozni az Erzsébet-szobor szomszédságában lévő faunára. Száz színben pompáznak a fák: a többszáz éves kocsányos tölgyek, tiszafák, törökmogyorók, különböző nyárfélék, krisztustövisek és örökzöldek.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a fák és más növények nemcsak a szemünknek, lelkünknek okoznak örömöt: oxigéntermelésük okán szó szerint életünket köszönhetjük az isteni teremtésben három nappal idősebb „fivéreinknek és nővéreinknek”.
