Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Az emberiség közös nyelvén szóltak a lélek hangjai a gyulai belvárosi templomban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Csomós ÉvaKULTÚRA • 2014. június 02. 13:30
Az emberiség közös nyelvén szóltak a lélek hangjai a gyulai belvárosi templomban
Telt ház fogadta a gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar és a békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar közös koncertjét
A gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar belvárosi templomban. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

A Lélek hangjai címmel adott közös hangversenyt a gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar és a békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar június elsején az ez alkalomból színültig telt belvárosi katolikus templomban.

Több szempontból is ünnep volt ez a vasárnap. Az élményt erősítette a közelgő pünkösd ünnepe, és hogy az épp aznapra eső pedagógusnap alkalmából zenei kísérőkként a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai is közreműködtek, így téve külön örömmé, hogy az este mesterek és tanítványok közös produkciójává vált.

Hiszen ahogy Kodály is tartja, mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődhet ki igazán, ahol az emberi hang, az ének jelenti az alapot. Míg a hangszeres játék ismerete csak keveseknek adatik meg, addig az emberi hang mindenki számára bármikor hozzáférhető, és ha merik használni, a legszebb hangszerré válhat. Ha pedig több ember énekel együtt, máris közösségi élményt nyújt. A kórusban való éneklés azonban jóval több puszta egyéni hangok egymás melletti megszólalásánál, hatványozódott élményt nyújt – éneklőknek, hallgatóságnak egyaránt. Az igazán jó énekközösségeket pedig közös szellem, tiszta hangzás, és igényesen válogatott repertoár jellemzi.

Mindez a vasárnap hallott két kórusra egyaránt elmondható, hisz a Gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kart 2003-tól, a Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kart pedig 2006-tól egyaránt a kiemelkedő, színvonalas szakmai munkájáért tavaly Miniszteri Elismerő Oklevélben részesülő Perlaki Attila vezeti. A karnagy és a kórusok estjének művészeti vezetője Domokos Balázs volt, zongorán Nátor Éva és Gál Csaba kísérte az előadást.

Perlaki Attila irányításával – a hangkapcsolatokon, ritmuson, harmóniákon keresztül – a kórusok tagjainak közreműködésével jut érvényre a zene, mint az emberiség közös nyelve, ami közvetlenül, mélyen és elementáris erővel hat az emberre. Erősítve a belső tartást, összeszedetté, rendezetté, érzékennyé nemesít. Zenéről beszélni, tartalmát leírni mindig merész vállalkozás, hisz titokzatos ereje elvetett maghoz, fejlődő csírához hasonlóan tovább él az emberben, növekszik, új- és újabb tartalmakat, felfedezéseket ad, legyőzve mindennemű távolságot és ellenségeskedést. Zene nélkül az emberi kapcsolatok elszegényednek és a belső fejlődés is megreked. Tehát nélkülözhetetlen élményt ad. A jó zene fogékonnyá tesz Istenre, nem engedi, hogy az ember szíve megkeményedjen. Önmagban véve is – művelve vagy csak hallgatva – szertartás, mi kifejezi a rituális cselekvés tartalmát. A szakrális zene pedig magasabb világokba emel, és hol is szólhatna jobban, mint szakrális közegben, ahol a belső tér minden eleme a ráhangolódást segíti. Aminek még különösebb a jelentősége a pünkösdhöz közeledő időszakban.

A felcsendülő művek – a korai barokktól a XX. századig terjedően – az egymást követő korszakok, a zeneszerzők nemzeti hovatartozása nyomán (olasz, spanyol, francia szerzők) biztosítottak csodálatos utazást időben és térben Giovanni Gabrielli, Juan Cererols, Felix Mendelssohn, Franz Xaver Biebel, Camille Saint-Saens műveivel a mi Liszt Ferencünkkel bezárólag, aki nem csak felfedezte magának a kórusban rejlő lehetőségeket, de saját zenei stílusával ötvözte is. Így hatott a zene, az emberi hang és a szakrális tér együttes ereje ezen a mintegy másfél órás vasárnap esti koncerten, melyen az énekművészekből és pedagógusokból álló két kórus tagjai a tanítványok kíséretével közvetítették a muzsika őszinteségét már nem először, hisz műsorukat Lélekhangoló címmel márciusban már bemutatták a békéscsabai katolikus nagytemplomban, de mindkét alkalommal transzcendentális élményt nyújtva.

 

Perlaki Attila. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)