Mindig izgalmas vállalkozás zenéjén keresztül megismerni egy népet, és mindig különleges felfedezést nyújt, ha egy-egy zenei irányzat etnokulturális megjelenését figyeljük, mivel az így keletkező ötvöződések csakugyan valódi csemegének számítanak.
Ilyen zenei kalandban lehetett része a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban működő Ifjúsági Kultúra Kávéház vendégeinek május 13-án, ugyanis Fodor György tanár tartalmas előadása a mai finn metálzene világába nyújtott alapos betekintést.
Tette mindezt részben azért, mert maga is a műfaj nagy rajongója, másrészt mert a debreceni egyetem finnugor szakos hallgatójaként - 2004-2007 közt a DE-BTK Modern Nyelvtudományok Doktori Iskola, Finnugor Nyelvészeti Alprogram (abszolutórium) - eltöltött négy év elegendőnek bizonyult e nép mai zenéjének tanulmányozására is.
Így a metál megjelenésének sokféleségét finn példán keresztül mutatta be, ahol lehetséges volt, hazai megfelelővel társítva. Elárulta, hogy a finn zenekarok többnyire svédül, lappul vagy angolul énekelnek, finnül csak ritkábban hallani őket, illetve olyan sajátosságokra is felhívta a figyelmet, mint az egyes irányzatok szövegvilága, ének- valamint játéktechnikai elemei.
Rámutatott, hogy e zenekarok egy része a speciális szimbolikán keresztül miként hordozza magában, reprodukálva, ezáltal új tartalommal telítve a hagyományos kultúra elemeit (Kalevala, népmese, népzene), illetve, hogy egy másik vonal - ezeket az elemeket elhagyva - miként törekszik inkább a nemzetköziségre. A speciális vizuális megjelenés (logók, ruhák, kiegészítők és más személyes ereklyék) valamennyiükre jellemzők, de már inkább a műfaj sajátjaként.
Az ma már általánosan elfogadott tény, hogy a finnek kiváló rockzenekarokat nevelnek, így az 1990-es évektől a népet jellemző sztereotípiák (Kalevala, szauna, erdő, tó, minőség, sötétség) közé a heavy metal is bekerült, sőt, az ország egyik legismertebb kulturális exportcikkévé vált.
Fodor György a műfaji irányzatok (thrash-, power-, speed-, black metal stb.) közt különös figyelmet szentelt a viking-, az erdei metal, valamint a metalopera bemutatására is, és ezek egyes képviselőire is kitért.
A szimfonikus metál elismert képviselőjének számító, három csellósból és egy dobosból álló Apocalyptica igazi ínyencség, de a Nightwisht is az operametál leghíresebb együtteseként tartja számon a világ. Alexi Laihot, a Children Of Bodom gitárosát virtuozitása tette világhírűvé, sajátos alakú, különleges megjelenésű hangszerei ma már külön márkának számítanak és vagyonokat érnek. A megjelenésében is emlékezetes Lordit pedig a hazai közönség is ismerheti, hiszen 2006-ban megnyerték hazájuknak az Eurovíziós Dalfesztivált.
De olyan titkokra is fény derült, mint hogy mi az a humppa, milyen kapcsolódási pontok vannak a Kalevala és a Gyűrűk ura, valamint az Amorphis nevű finn metal banda és Kovács Kati Indián nyár című dala között.
A mintegy másfél órás, roppant élvezetes stílusú előadás során Fodor György azt sem mulasztotta el közölni, hogy melyik zenekar hol turnézik jelenleg, mikor volt, illetve lesz Magyarországon, és hogy a téma iránt érdeklődők hol találnak további információkat, ami különösen hasznos, mivel a sok említett érdekesség sajnos többnyire csak említés maradt. A közönség kicsivel több illusztrációval és nagyobb hangerővel is elbírt volna, ám így is a finn zene további hallgatásának igényével térhetett haza.
