Alig pár darab készült összesen, de Gyulán mégis látható az „ördög fürdőkádja” annak az épületgépészeti kiállításnak köszönhetően, amely ma nyílt meg a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Tájvízházában (Városház utca 25.).
Mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődött az a gyűjtőmunka, amelynek eredménye a Tájvízházban megtekinthető: zománcozott lemezkád, gáz működtetésű tűzjelző kolomp, Lampart ülőkád, vörösréz fürdőhenger, éjjeli edények, horganylemez kád, csaptelepes ülőkád és a már említett az „ördög fürdőkádja”. A tárlat egyik legértékesebb darabjának tudható tárgyat az 1930-as években Deutsch József készítette, s bár a gazdasági világválság miatt sorozatgyártásra nem kapott engedélyt, a szabadalmat elérte. A kád jellegzetessége, hogy alulról fával és szénnel fűthető, tehát inkább hűteni kellett a fürdővizet, mint pótolni meleggel – mutatta be a tárgyat Deutsch Dávid, a mester dédunokája.
Az eszközbemutató mellett a tárlat méltó emléket állít Vetró K. Pál és Vetró József kútfúró mestereknek, valamint külön tabló foglalkozik Macskásy Árpád szakmaalapító professzor munkásságával.
Először dr. Jelinek István fogalmazta meg egy Épületgépészeti Múzeum gondolatát, majd 1984-ben, az Építéstudományi Egyesületben létrehozott egy Ipartörténeti Bizottságot. Mintegy tíz éves csipkerózsika álom után dr. Chappon Miklós tett kísérletet az Épületgépészeti Múzeum megalapítására. Az előzetes megbeszélések után felkért 20 ismert szakemberből 16-an létrehozták "Az Épületgépészeti Múzeumért" Munkabizottságot. Az első, alakuló ülésre 2002. október 1-én az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskolában került sor. Mára mintegy 7900 nyomtatott dokumentum és több mint 2900 eszköz, berendezés gyűlt össze.
A gyulai kiállítást megnyitó Bak Sándor, a (KÖVIZIG) vezetője rámutatott, hogy a tavaly megnyitott Tájvízház az állandó kiállítása mellett az arra érdemes vándorkiállítások megrendezésére is nyitott.
- Hasonlóan az Épületgépészeti Múzeum igazgatóságához, mi is támogatandónak tartjuk, hogy a közfigyelmet ráirányítsuk az értékekre. Közös vonásunk a múlt értékeinek a megbecsülése. A kiállítás magán viseli a gyűjtőmunka folyamatát. Nem tematizált, de talán ettől lehet érdekes a tárlat mindazok számára, akik nem kapcsolódnak a szakmához – hangzott el az igazgató köszöntőjében, aki a továbbiakban köszönetét fejezte ki az épületgépészeknek, hogy a Bodoki-szobor márciusi felállításához támogatásukkal hozzájárultak.
A kiállítás június 29-ig tekinthető meg.
