Történelemórának is beillő könyvbemutatóval zárta idei évi programjainak sorát a gyulai Arany János Művelődési Egyesület. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében megtartott évzáró rendezvényen Havassy Péter történész A gyulai vár és uradalma című új könyvéről tudhatott meg többet a közönség. A kötet keletkezéséről és az ahhoz kapcsolódó tudományos munkáról Árpási Zoltán újságíró beszélgetett a szerzővel.
A történésznek 2009-ben A gyulai vár címmel jelent meg könyve, így fölmerülhet a kérdés, hogy miért tartotta fontosnak az új kiadvány megírását. A diskurzusból kiderült: Havassy Péter a Históriaantik Könyvkiadó felkérésére írta meg kötetét, mely 65-70%-ban tér el az előzőtől. A szakember hangsúlyozta: a város komoly szerepet játszott a vár életében, ezért kapta a könyv A gyulai vár és uradalma címet. Mint megtudtuk, a kötet borítójára szándékosan került egy kevéssé ismert ábrázolás: Antonius Hueber 1749-ben készült akvarellje, melynek egyediségét az adja, hogy a vár mellett a kastély, a pálinkafőzde és a börtön is látható rajta.
Havassy Péter hatalmas tudásanyag birtokosa, így nem meglepő, hogy a beszélgetés előrehaladtával számos érdekes téma terítékre került. Egyebek mellett arról is szó esett, hogy az első magyarországi kastélyszínházi drámabemutató nem a holicsi kastélyhoz, hanem Gyulához köthető, s hogy a gyulai vár egyik sajátossága a Gútkeled nemzetséghez való kapcsolódása. A szakember összesen tíz ilyen egyedi vonást sorolt fel az erődítmény uradalmáról, építéstörténetéről, ostromairól, főbb eseményeiről, várurainak és várúrnőinek nemzetközi kapcsolatairól, tisztségviselőiről, irodalmi emlékeiről, utóéletéről, valamint állandó kiállításáról szóló kötete bevezetőjében.
Ahogy arra a beszélgetőpartner, Árpási Zoltán is rámutatott, annak ellenére, hogy a történész nem tősgyökeres gyulai, könyveiből hatalmas szeretet sugárzik a város felé. A vár állandó kiállítását megálmodó szakember elmondta: a Corvin János Múzeum megszűnése után több ajánlatot is kapott más településekről, mégis úgy döntött, hogy Gyulán marad. Bár a közéletből csaknem teljesen visszavonult, napjai mégis tevékenyen telnek. Legutóbb Kétegyháza történetét írta meg, és megtervezte a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájvízházában látható kiállítást. Jelenleg egy tankönyvön és a régi Magyarországon működő börtönökről szóló köteten dolgozik.
– Egy kutatást abba lehet hagyni, de befejezni soha – fejtette ki a palóc ősökkel büszkélkedő történész, akinek Mikszáth Kálmán mondása adott útmutatást: „Nógrád vagy tesz valamit, vagy nem tesz, de ha tesz, nem teszi félig”. Havassy Péter úgy fogalmazott: nagyon boldog embernek érzi magát, amiért irgalmatlan feladatokat kapott az életben.
