A hosszú törzsű kókuszpálma akár 30 méter magasra is megnőhet, levelei elérhetik az 5 méteres hosszúságot is. Amit fogyasztunk, az a tojás alakú termés, mely akár 1-2,5 kg-os is lehet. Ebben található a termés magja, a dió, mely barna héjú. A maghéjban találjuk a kókuszvizet, mely édeskés ízű. A héj belső része a fehér kókuszbél. A legtöbb kókuszt a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Indiában termesztik. A kókuszpálma az egyik leghasznosabb kultúrnövény a világon, minden részét felhasználják. Szőnyegek, ruhák, táskák készülnek a rostos köpenyből font fonalból. A belső héjból edényeket, tálakat készítenek. Valószínűleg Dél-kelet Ázsiából származik, de a pontos eredet máig tisztázatlan. Új-Zélandon 15 millió éves kókuszleletet is találtak. Valószínűleg magától terjedt el a kontinensek között, hiszen csírázóképességét 3 hónapig megőrzi, még sós vízben úszva is. A kókuszdió igen jó úszó, már Norvégiában is találtak csírázó képes példányokat.
A kókusz belét a trópusokon általában frissen fogyasztják, de szárítva is használják. A vízbe áztatott és kipréselt kókuszbélből készül a kókusztej, melyet frissen adnak az ételekhez, vagy kókusztejport készítenek belőle. A kókusztej laktózmentes, így tejcukor érzékenyek is fogyaszthatják. A reszelt kókuszt édességekhez, süteményekhez használjuk, de ízesíthetünk vele húsételeket, és nyersen salátákba is használhatjuk.
A kókusz sok magnéziumot, kalciumot, cinket és vasat, B vitamint, E vitamint, niacint, tartalmaz. A kalcium beépüléséhez szükséges foszfor és D vitamin is megtalálható benne, így kismamák, csontritkulásban szenvedők és gyermekek számára is igen fontos táplálék lehet.
A kókuszbélből készül a kókuszzsír, mely sütéshez kiváló (többször is süthetünk benne). Azért nevezzük zsírnak, mert szobahőmérsékleten szilárd, inkább a zsírra hasonlít, mintsem az olajra. Ennek ellenére telítetlen zsírsavakban gazdag, ezért a szívbetegségek kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti. A kókuszolaj zsírsavainak 50%-a laurinsav, mely az anyatejben is megtalálható immunerősítő. A monolaurin antibakteriális hatású és megakadályozza a vírusok és fertőzések elterjedését a szervezetben. A dió belsejében lévő kókuszvíz vizelet- és hashajtó, vértisztító és emésztést segítő hatású. Kiváló csonterősítő. A hindu néphagyomány szerint 99 féle betegség gyógyítására jó a kókusz.
Kókuszos csiga
50 dkg liszt
20 dkg margarin
2 dkg élesztő
4 tojássárgája
1 evőkanál cukor
csipet só
Töltelékhez:
4 tojásfehérje
20 dkg porcukor
20 dkg kókuszreszelék
Az élesztőt tejben felfuttatjuk, majd hozzáadjuk a többi alapanyagot is. Ezeket összegyúrjuk, és vékonyra kinyújtjuk. A töltelékhez a tojásfehérjéket kemény habbá verjük, belekeverjük a porcukrot és a kókuszreszeléket. A krémmel megkent tésztát feltekerjük és 1cm vastag csíkokra vágjuk. Rózsaszínűre sütjük, és ha kihűlt vaníliás porcukorba forgatjuk.
Energia: 3515 kcal
Fehérje: 119,5 g
Zsír: 178,5 g
Szénhidrát: 330,5 g
Kb. 700Ft-ból készül el.
Hawaii pulykamell (4 személyre)
30 dkg pulykamell
1 ananász konzerv
1 db kókuszdió
30dkg rizs
10 dkg cheddar lapkasajt
3 db kivi
só
babérlevél
chili
A kókuszdiót feltörjük és a fehér belsőt 3-4 cm-es darabokra vágjuk, majd aprítógépben durvára daráljuk. A rizst megfőzzük. A kivit pépesítjük, és porcukorral édesítjük. A sóval meghintett pulyka szeleteket kevés olajon megsütjük. A hús után maradt kevéske olajon megpirítjuk az ananászkarikákat is. A hússzeleteket tepsibe rakjuk, ráteszünk egy-egy ananász karikát, majd lefedjük egy-egy szelet lapkasajttal. Előmelegített sütőben ráolvasztjuk a sajtot. Amikor a sajt rásül az ananászra középen lesz egy kis mélyedés, ami pont megfelel a kivi „lekvárnak”. A körethez a főtt rizst összepároljuk a kókusszal, és némi ananász lével. Chilivel és babérlevéllel fűszerezzük.
Energia: 5530 kcal
Fehérje: 92,8 g
Zsír: 289 g
Szénhidrát: 614 g
Kb. 1500Ft-ba kerül.
Jó étvágyat!
