Stílusosan okarinaszóval kezdődött az itáliai Budrio és városunk fél évszázados testvérvárosi kapcsolatát megünneplő estély a gyulai városháza dísztermében. Az ötven éves évforduló alkalmából igazi testvérvárosi csúcstalálkozó alakult ki, ugyanis a budriói delegáltakon kívül jelen voltak még a partiumi Arad, a két erdélyi város, Kovászna és Csíkszereda, a németországi Ditzingen és a lengyel Wagrowiec képviselői, valamint dr. Miliczky Erzsébet bolognai tiszteletbeli konzul is.
A budriói Ifjúsági Okarina Zenekar műsora után a házigazda, dr. Görgényi Ernő egy aranylakodalomról szóló székely viccel köszöntötte a díszterem közönségét, majd név szerint üdvözölte a küldöttségek vezetőit és a jelenlévő városvezetőket.
- Budrio és Gyula szövetsége talán minden eddiginél erősebb most, testvérvárosi kapcsolatunk egyik legszebb virágkorát éli napjainkban. A két nép, az olasz és a magyar egymáshoz való kötödését nem tépázhatták meg a történelem viharai, melyek a XX. század második felére Olaszországot a vasfüggöny nyugati, míg Magyarországot a keleti oldalára sodorták. Ekkor Budrio és Gyula kapcsolata mégis gyökeret eresztett, majd szárba szökkent és kivirágzott. A testvérvárosi szövetség mindannyiunk számára fontos volt, ahogyan fontos ma is, és fontos lesz a következő évtizedekben is. Ez a partnerség arra mutat rá, hogy az igazán lényeges dolgok az embereken múlnak és nem a politikán. A jövőben is ez kell, hogy legyen a célunk, segítsük elő minden erőnkkel városaink polgárainak kapcsolatépítését, hiszen, ha a polgárok szintjén képes működni egy testvérvárosi kapcsolat, az garanciát jelent arra, hogy partnerségünk tartós lesz, valódi és hiteles – mondta ünnepi beszédében dr. Görgényi Ernő.
Giulio Pierini, Budrio város polgármestere köszöntőjében azok nevét említette, akik nélkül nem jöhetett volna létre a fél évszázados kötelék a két város között.
- Ez a találkozás összhangban van azzal az európai elképzeléssel, ami célul tűzte ki, hogy a nemzetek találkozzanak, és megismerjék egymást. Tovább kell küzdenünk ezért az eszméért, különösen négy ok miatt. A békéért, amely lehetővé teszi az országok gazdasági, szociális és kulturális fejlődését. A másik ok a kultúra, amelyet a civilizációk találkozásakor egy nemzet megerősödött identitásaként kell érteni. A harmadik ok a lehetőség, hiszen az európai fiataloknak lehetőségük és kötelességük megtalálni a fejlődés útjait. A negyedik ok pedig a jövő, amihez az európai országok összefogása szükséges, mert csak együtt vehetik fel a versenyt világszinten. Az elmúlt ötven év alatt kiderült, mit kell tenni közösen: elérni, hogy találkozzanak városunk lakói, szervezetek, iskolák és sportszövetségek. Intézményeink feladata, hogy elősegítse ezeket a találkozásokat. Remélem, hogy terveinket közösen visszük véghez – mondta Giulio Pierini.
Fekete Katalin és Kepenyes Pál zongora-klarinét duettje után Becsyné dr. Szabó Márta, Gyula város címzetes főjegyzője a két város kapcsolatának történéseire emlékezett. A történeti áttekintésben szó esett a kezdetekről, amely egy vízumkérés igénylése kapcsán indult el Budrio és Gyula között, s amely szálat Enyedi G. Sándor, Gyula akkori tanácselnöke erősítette meg.
- Ötven év tapasztalata alapján elmondhatjuk, sokat tanultunk egymástól. Jóval a rendszerváltás előtt az önkormányzatiságról, a demokrácia szabályairól tanultunk olasz barátainktól, s mielőtt az Európai Unió tagjai lehettünk volna, Gyula és Budrió között már egy gazdag kulturális és információs tapasztalatcsere folyt. A két város ötven évvel ezelőtt már az unió szellemében cselekedett – mondta előadásában Becsyné dr. Szabó Márta.
Dr. Miliczky Erzsébet, bolognai tiszteletbeli konzul személyes tapasztalatait elevenítette fel a két város kapcsolatáról. Beszédében elmondta, ma már természetes dolog, hogy egy egységes Európában élünk, de az akkori földrész két részre volt osztva, és sokkal többet kellett tenni a két város közötti kapcsolatért, s azért, hogy a találkozók létrejöhessenek.
Ezután Giorgio Cesari, Budrió egykori alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, 1970-ben járt először Gyulán, az elmúlt 43 év során a város nyolc vezetőjével került barátságba, ezalatt igyekezett egyre jobban bevonni a városok lakosságát is a testvérvárosi kapcsolatba. Másik fontos dátumként 1996-ot jegyezte meg, amikor Gyula város díszpolgári címmel ajándékozta meg, ami újabb lökést adott neki, hogy tovább ápolja a két város közötti szövetséget.
Giorgio Cesari végül felolvasta Bruno Faustini Fustini üdvözletét, amelyben Budrio egykori polgármestere reményét fejezte ki a két város további szoros együttműködésére, valamint felkérte a jelenlévőket, folytassák tovább az elődök kapcsolatépítő munkáját.
A beszédek után a két város képviselői aláírásukkal erősítették meg az immáron fél évszázados múltra visszatekintő partnerségi megállapodást, majd a polgármesterek ajándékokkal tisztelték meg egymást. Dr. Görgényi Ernő elsőként Kukár István, helyi festőművész olajképét adta át a budriói városvezetőnek.
Az est további részében Wagrowiec város polgármesterének üdvözletét és gratulációját hallhatták a jelenlévők a lengyel delegáció vezetőjétől, majd látványos tűzijáték közepette emeletes tortával ünnepelte szövetségének ötven éves évfordulóját Budrio és Gyula.
Az est ünnepi állófogadással zárult, amelyen Kónya István, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke mondott tósztot. A gyulai Budrió lakótelep önkormányzati képviselőjének pohárköszöntőjében a hatvanas évekre emlékezett, amikor a gyulai városvezetők az olasz testvérvárosról nevezték el a város új szegletét, végül az önkormányzat képviselőinek nevében ígéretet tett a jelenlévőknek, hogy tovább építik Gyula és Budrio város közös történelmét.
Kiterjedt testvérvárosi hálózatának köszönhetően Gyula város a közeljövőben sem szűkölködhet a vasárnaphoz hasonló jubileumi ünnepi hangulatokban, hiszen Araddal való szövetsége jövőre huszadik évfordulójába lép, míg 2016-ban a németországi Ditzingennel ülheti „ezüstlakodalmát” városunk.
