Egy gyulai születésű„aradi vértanú” (Gyulai Hírlap 2009. május 1., Gyulai Hírlap Online, 2009.09.14.) című írásunkban megemlékeztünk Csunkó Antal honvéd őrnagyról. A gyulai „aradi vértanú” születéséről akkor csak annyit írhattam, hogy Gyulán 1814-ben, római katolikus vallású polgári családban látta meg a napvilágot. Ennek oka, hogy a hadtörténeti szakirodalom is csupán ennyit közöl róla. Ráadásul némelyik irodalmi forrás a születési évét egy más időpontra, 1815-re teszi. Jómagam a közléskor azért „választottam” az 1814. évet, mivel az szerepel az eredeti császári-királyi tiszti törzskönyvi lapjában.
Nemrégiben sikerült azonban megszereznem Csunkó Antal eredeti, latin nyelvű keresztelési anyakönyvi bejegyzését. Ebből a dokumentumból derül ki, hogy Csunkó József és Rada Magdolna fia, „Antonius” (Antal) – nem 1814-ben vagy 1815-ben, hanem – 1813. december 10-én született Német-Gyulán. A keresztség szentségében még ugyanazon a napon, Spiegel Ignác plébános által részesült. A keresztszülei Spiegel atya és Spiegel Anna asszony voltak.
A gyulai római katolikus anyakönyvekből azt is megtudtam, hogy Csunkó Ferenc 33 éves diakóvári születésű „inspector” (intéző) fia, József Antal 1804. január 22-én vette feleségül Rada Ádám 20 éves, gyulai születésű lányát, Magdolnát. E frigyből egyébként kilenc gyermek (József, Anna, Borbála, Ferenc, Ignác, Antal, Jozefa, Ignác és Klára) származott, akik közül Antal volt a hatodik.
Héjja Julianna Erika egyik – 2003-ban, Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig címmel megjelent – munkájában a következőket olvashatjuk Csunkó Józsefről, az édesapáról: „1799-ben Temesvárról került Gyulára, ahol selyemtenyésztési inspectorként a vármegye szolgálatába állt. 1803-ban átvevőnek és építő inspectornak is kiküldték. Harmincöt évi szolgálat után, 1834. április 22- én meggyengült egészségére hivatkozva megvált állásaitól, és a királyi kamarától haszonbérbe vett medgyesi pusztán gazdálkodott.” (… és végül 1848-ban halt meg Gyulán.)
