Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A magyar állam 2 milliárd 436 millió forint adósságot vitt ma el Gyula Város Önkormányzatától

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • M-P. J.HÍREK • 2013. február 28. 11:37 • Frissítve: 2013. február 28. 18:37
A magyar állam 2 milliárd 436 millió forint adósságot vitt ma el Gyula Város Önkormányzatától
Az önkormányzat 116 megváltozott munkaképességű ember kenyérkereseti lehetőségét mentette meg
Gyula Város Képviselő-testülete 9 óra után néhány perccel kezdte meg mai munkáját a városháza dísztermében. A meghívóban szereplő napirendekhez képest hét új napirend felvételét javasolta az ülést vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Torma Béla (Fidesz), a sportügyekért felelős tanácsnok szakmai konferencián képviseli az önkormányzatot, ezért nem vesz részt az ülésen. A tájékoztatókkal, a napirend előtti beszámolókkal együtt 26 napirendi pontot vett fel mai ülésére a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

Talán a tavaszi fáradtság, vagy talán a problémamentesség lehetett az oka annak, hogy nem éreztek különösebb kedvet magukban a képviselők interpellációra. Mindösszesen „két legény volt talpon” ma a városházán, Szabó Károly (Fidesz) és dr. Ökrös István (Fidesz).

Szabó Károly képviselő a Dénesmajorba vezető közút borzalmas állapotára hívta fel a figyelmet, s tette ezt nem első alkalommal. Felszólalása apropóját a menetrend szerinti helyi buszjárat alváztörése alapozta meg. Dénesmajori út–Körös Volán buszalváz 1:0. A problémát az az 1,2 kilométer hosszú útszakasz jelenti, ahol gyalog könnyen a lábát törheti az ember, bicikli kerekének a küllőjét, autónak a tengelyét, busznak pedig az alvázát. Az út feletti légifolyosó a legbiztonságosabb most azon az útszakaszon, kérjük olvasóinkat, hogy körültekintően és óvatosan közlekedjenek arra. Az út állami tulajdont képvisel, az önkormányzat évek óta jelzi a közlekedési nehézségeket, sajnos eredménytelenül.

Megyeri Sándor, a Gyulai Polgármesteri Hivatal osztályvezetője megerősítette a képviselő állítását, annak legalábbis azt a részét, ami az út „borzalmasságára” vonatkozott. Jogos a felvetés! – kezdte válaszát. Elmondta, a Közlekedési Koordinációs Központnak tavaly januárban levélben jelezték a problémát, kérve az útjavítás elvégzését. Ha gyakorlati útmunkát nem is, de egy válaszlevelet indukált az ügymenet. Ebben a szakértők leírták, „nagyfelületű burkolatjavítás nem alkalmazható valamennyi burkolathiba javítására, mivel egyes helyeken agyagos, térfogatváltozó a talaj”. A közútkezelő azonban folyamatosan elvégzik a baleset-megelőzéshez szükséges foltjavításokat. Az osztályvezető szerint erőltetni kell az út kijavítását, a mostani állapot méltatlan Gyula városához, a határnyitás után jelentős nemzetközi forgalom várható ezen az úton. Utalt ezzel a közelmúltban átadott Dénesmajor–Nagyzerénd útszakaszra Megyeri Sándor.

Dr. Görgényi Ernő osztotta az osztályvezető álláspontját. Kijelentette, az ügyet napirenden kell tartani, ez állami út, nem mondhatunk le igényünkről, nem hagyjuk magunkat, folyamatosan bombázzuk a közútkezelőt kérésünkkel.

Dr. Ökrös István két rövid témát vetett fel. Az egyik a Temesvári út csapadékmegtartó-képességét feszegette. Ám mire a probléma ismertetésének a végére ért, miszerint nagy esők jönnek, és elindul a Temesvári úton…, addigra ezt a problémáját már meg is oldották a Gyulai Közüzemi Kft. munkatársai. A képviselő maga mondta el, hogy tegnap látta, ahogy a Temesvári út vízelvezetőit kitisztították. Megköszönte a gyors munkát. A másik téma a tanyavillamosítás volt. A kérdés lényegében arra vonatkozott, hogy az áramszolgáltató mikor folytatja a hálózatfejlesztést.

Megyeri Sándor válaszában kifejtette, az EDF DÉMÁSZ és az önkormányzat között meglévő szerződés értelmében márciusig kell elvégezni a közvilágítási tárgyak felszerelését a szerződés szerinti helyszíneken.

A napirendek sorában a gyors interpellációkat rövid tájékoztatók követték. Dr. Görgényi Ernő polgármester az önkormányzat pályázataival kapcsolatosan elmondta, hogy a piac korszerűsítésére beadott pályázat mégiscsak nyert, jövő héten elkezdik a kivitelezési munkálatokat. Az Erkel Ferenc Gimnáziumban megvalósuló Öveges-programban az önkormányzat 304 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott.  Forráshiány miatt nem részesül támogatásban a Történelmi és kulturális örökség turisztikai hasznosítása, valamint ökoturisztikai fejlesztés Gyulán című pályázat, a térfigyelő rendszer bővítésére beadott pályázat, illetve az Esélyegyenlőségi elvű komplex óvodafejlesztés című pályázat sem. Ez utóbbiból udvari játszóeszközök telepítését szerette volna megoldani az önkormányzat. Elhangzott, hogy beadták a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó pályázatot, illetve az Erkel gimnázium napelemes kiserőműves pályázatát. Mindkettő jó eséllyel indul a versenyben.

A tájékoztatók között elhangzott, hogy az önkormányzatnak január 21-én 460,7 millió Ft működési hitele volt. Márciusban ez a mutató kedvezőbb lesz, hiszen beérkeznek az önkormányzat számlájára a helyi adóbevételek.  

Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának 2012. évi munkájáról Mittag Mónika elnök számolt be. Megköszönte az önkormányzat és a képviselők támogatását. Kiemelte hagyomány- és nyelvápoló programjaikat. Elmondta, megerősödött a németség Gyulán, jelentős terveik vannak a jövőt illetően is, ezek közül a Máriás-ház felújítását hozta szóba.

Gajda Róbert (Fidesz) alpolgármester, Németváros önkormányzati képviselője külön gratulált az elvégzett munkához, mint mondta, nem csak a beszámolóból ismeri a német programokat, hanem személyes résztvevője is a kisebbségi önkormányzat kulturális eseményeinek. Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) azt mondta, ha iskolában lennének, akkor dicséretes jeles lenne Mittag Mónika és a kisebbségi képviselők munkája. Hozzátette, bízunk abban, hogy a Máriás-ház németországi segítséggel elkészülhet. Dr. Görgényi Ernő is csatlakozott „megköszönte-képviselők” sorához, hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi önkormányzat megválasztott tagjai tiszteletdíj nélkül, társadalmi munkában látják el feladatukat.

Az Építészeti-műszaki Tervtanács 2012. évi munkájáról is készült beszámoló. Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester a tervtanács működésének a felülvizsgálatát javasolta. Takarékossági szempontok vezették indítványát. A tervtanács évente 1,5 millió forintjába kerül a városnak, ezt szeretnék lecsökkenteni. A márciusi testületi ülésre előterjesztés készül, hogy milyen formában működjön tovább a szakmai konzultációs testület.

A naprendi előtti beszámolók között Gyula város tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és feladatokról számolt be Kiss András tűzoltó ezredes, a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjét, valamint Zanócz István tűzoltó alezredes, a Gyulai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka. A gyulai tűzoltóparancsnok megköszönte az önkormányzatnak és a jelenlévő képviselőknek, hogy a támogatták a gyulai laktanya felújítását.  

A fő napirendek között elsőként a nevelési-oktatási intézmények étkezési térítésdíjáról szavaztak a képviselők. A helyi rendeletben infláció alatti korrekciót hajtottak végre, az emelés mértéke 5%-os. Egy központi jogszabályváltozás miatt a Harruckern Közoktatási Intézmény étkeztetését is a Gyulakonyha Kft.-nek kell biztosítani, ami újabb teher a gyulai önkormányzatnak. A jogszabály azonban lehetőséget ad arra, hogy az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat hozzájárulást kérjen a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól. A Harruckern János Közoktatási Intézményben 353 tanuló veszi igénybe a kedvezményes étkeztetést, közülük 324-en nem gyulai lakosok. Dr. Görgényi Ernő szerint igazságtalan az új rendszer, azonban bízik abban, hogy az érintett önkormányzatok partnerek lesz a közétkeztetés finanszírozásában.  

A képviselők módosították Gyula Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratát. Az új önkormányzati törvény értelmében egyszerűsödött a hivatal megnevezése, illetve egyéb jogszabályi és hatásköri változások miatt vált szükségessé az alapító okirat módosítása. Már a megváltozott névvel fogadták el a Gyulai Polgármesteri Hivatal új szervezeti és működési szabályzatát.

A mai minden bizonnyal a beszámolók testületi ülése volt. A Gyulai Termál Futball Club a 2012. évi szakmai és pénzügyi teljesítéséről adott számot a városvezető grémiumnak. Galbács Mihály (Fidesz) alpolgármester, a futballklub elnöke a 15 oldalas beszámolóból kiemelte, az önkormányzatnak köszönhető, hogy működik városunkban utánpótlás. Gyulán jelentős szakmai változásról beszélt, a Gyulasport Kft.-től az egyesülethez került a teljes szakmai irányítás. Jelenleg az MLSZ által jóváhagyott tematika alapján folyik az utánpótlásképzés. Cégek és vállalatok 56 millió 564 ezer forinttal támogatták az elmúlt évben társasági adójukból a gyulai utánpótlás-nevelést.

Gajda Róbert alpolgármester a Gyulai Termál Futball Club szakmai munkáját méltatta. Tavaly több mint 200 fiatal sportolt a klub keretein belül. Gyulán jelentősen javultak a sportolás körülményei, 150 milliós sportpálya-fejlesztés történt, összességében pedig 170 millió forinttal több volt a sportra fordítható forrás. Az önkormányzat kiemelt stratégiai célja a mozgásra és a sportra nevelés. Egészséges városban egészséges emberek éljenek! – hangoztatta az alpolgármester. A sportturizmus fellendítése ugyancsak kiemelt célja az önkormányzatnak. A törekvésnek látható eredményei is vannak, két romániai csapat Gyulán tartotta felkészülését a szezonra. Gajda Róbert szerint a sport az egy jó befektetés, ez a jövő!

Durkó Károly, ha az ülésteremben vállon nem is veregette Galbács Mihályt, elismerte az elnök áldozatos tevékenységét. Mint mondta, az elnök úr ott van minden meccsen, ott áll a pálya szélén, a mosodában, szervezi a játékosok életét, míg ifjonti korábban jobbszélsőként csillogtatta tudását. A szép szavakat ravaszdi kérdés követte: érinti-e az utánpótlást, ha a nagycsapat nem tud bent maradni az NB III.-ban?  

Galbács Mihály nagyon-nagyon sportnyelven kezdte meg a válaszát, NB II. meg NB III. összevonásokról beszélt. A lényeget azonban sikerült kihámoznunk hosszúra nyúlt válaszából. Durkó képviselő kérdésére a válasza lényegre törően ez volt: nem. Kicsit bővebben pedig ez: ha nem sikerül bennmaradni, hát az sem tragédia, a megye első osztályban is színvonalas a futball, az utánpótlás forrásai pedig megmaradnak.

Megtakarításainak további gyarapításával is foglalkozott a testület. A kötvénykibocsátásból származó 354 471 260 forintra keres kedvező lekötési lehetőséget az önkormányzat, illetve meghosszabbítja az OTP-nél elhelyezett 620 000 000 Ft, valamint 200 000 000 óvadék fialtatását.  

A képviselő-testület megszüntette a Gyulai Mezőgazdasági-Városfejlesztési Kft.-t. Az indokolásban azt olvashattuk, hogy „a kft. részére átadott feladatok közül a polgármesteri hivatal által célszerű ellátni az alábbi feladatokat: piac üzemeltetése, piac területén lévő üzlethelyiségek hasznosítása, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületek haszonbérbe adása. A mázsaház és állatvásártér üzemeltetését, valamint az állategészségügyi feladatok ellátását célszerű a Gyulai Közüzemi Kft.-hez szervezni. Fentiek alapján a Kft. továbbiakban nem lát el önkormányzati feladatot, így szükségtelen annak további fenntartása, célszerű megszüntetni.” A kft.-t végelszámolással szünteti meg az önkormányzat, Baranyó Gézát választotta meg a testület végelszámolónak.

Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) azt kérte, hogy a következő testületi ülésen hangozzék el egy részletes beszámoló a kft. tevékenységéről, hogy pontosan lehessen látni, miért került ilyen helyzetbe a cég. A képviselő ezt szerette volna határozati javaslatba foglalni. Indítványát azonban visszavonta, amikor tájékoztatták arról, minden önkormányzati tulajdonú kft., közöttük a megszüntetett mezőgazdasági is elkészíti 2012. évről szóló pénzügyi és szakmai beszámolóját.

A Gyulai Hírlap kérdésére Baranyó Géza elmondta, a testületi döntés értelmében jogutód nélkül szűnik meg a kft., a végelszámoló feladata a kft. tartozásainak kiegyenlítése, a követelések és a kintlévőségek behajtása, a megmaradó vagyon átadása a tulajdonos önkormányzatnak.  

– Holnap reggel 8 órakor kezdjük a munkát a piacon, ahol tájékoztatjuk a dolgozókat, illetve elkezdődik az átadás-átvétel – mondta a végelszámoló.

Munkahelyeket mentett meg az önkormányzat azzal, hogy együttműködési megállapodást írt alá a Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal. Egészen pontosan 116 megváltozott munkaképességű ember kenyérkereseti lehetősége maradt meg azzal, hogy az önkormányzat biztosítja a cégnek az ingyenes telephelyhasználatot, illetve éves szinten 5 millió forint összeghatárig hozzájárul a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez. Az önkormányzat cserébe azt kérte, hogy közösen határozzák meg a gyulai telephely vezetési struktúrájának személyi feltételeit, valamint készüljön koncepció a gyulai telephely hosszú távú működésére.  

A legnagyobb öröm az ülés végére maradt. A képviselő-testület elfogadta azt a megállapodást, amely alapján Gyula város adósságának jelentős hányadát vállalja át a kormány. Dr. Görgényi Ernő polgármester külön kiemelte, hogy a korábban ígért 60%-kal szemben az adósság 70%-át viszi el az állam. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 3 milliárd 488 millió forint önkormányzati adósságból 2 milliárd 436 millió forintot vállalt át az állam.

A Gyulai Hírlap kérdésére a polgármester elmondta, az adósságkonszolidációról szóló megállapodást ma délután aláírta Békéscsabán.

 

Dr. Görgényi Ernő polgármester. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
GYULAI HÍRLAP • 2013. február 28. 11:37
Az önkormányzat 116 megváltozott munkaképességű ember kenyérkereseti lehetőségét mentette meg
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)