Elsőre megtetszett, amint bíborrózsaszín színével kiemelte környezetéből az összefüggő zöld fűfelületet. Ennyire pazar színtársítás nehezen tud elképzelni az ember. Ráadásul valaki azt mondta, védett, ezért gyorsan utánanéztem, hogy valóban az-e. Az iskolában ugyanis nem tanultunk róla.
Kiderült azonban, hogy egyelőre még nincs veszélyben, és megtudtam: amellett, hogy dekoratív, roppantul hasznos is, virághajtásai például segíthetnek megszabadulnod bizonyos fájdalmaktól és betegségektől. Az ókori ember vérzéscsillapítóként és hasmenéses megbetegedésekre használta, de bélhurut, tífusz és vérhasjárvány esetén is állítólag jó szolgálatot tett.
Napjainkban erős havi vérzés, vénás keringési elégtelenség, aranyérbántalmak, ekcémák és külső sebek kezelésére alkalmazzák, a kozmetikában a pórusok összehúzására. És mivel megköti a szabadgyököket, a rádioaktív sugárzás ellen is hatékonyan véd: ezt a képességét remélhetően nem kell kipróbálnunk.
Mivel vízkedvelő növény, leggyakrabban folyók, patakok mentén, mocsarakban, lápokban, nyirkos réteken és nádasok szélén találhatjuk meg. Bíborrózsaszín virágai megnyúlt füzérben, álörvökben nyílnak. Városunkat júniustól szeptemberig díszítik, fenséges látványuk a pszichét is megnyugtatja.