Az OECD által szervezett „Rules as Code Europe” konferencián tartott előadást dr. Kovács Tamás a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportjában végzett tevékenységéről.
– Igazgató úr, idén egy kerek évfordulóhoz érkezett. Hogyan tekint vissza az elmúlt 10 évre?
– Valóban egy különleges mérföldkő ez számomra. Az elmúlt tíz év nemcsak szakmai szempontból volt meghatározó, hanem emberileg is sok tapasztalatot adott. Ha visszagondolok a kezdetekre, egy egészen más működésű adóigazgatást látok magam előtt. Azóta a NAV látványos fejlődésen ment keresztül, és ennek a részesének lenni különleges. A legnagyobb változást talán a digitalizáció hozta: ami korábban cél volt, az mára a mindennapi működésünk alapjává vált. Az ügyintézés gyorsabb lett, átláthatóbb, és ami igazán fontos, az emberek számára is egyszerűbbé és kényelmesebbé vált.
– Mely eredményeket tartja a legjelentősebbeknek ebből az időszakból?
– A legfontosabbnak a szemléletváltást tartom. A NAV ma már nem csupán egy klasszikus hatóság, hanem egyre inkább szolgáltatóként működik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ellenőrzünk, hanem segítjük is az ügyfeleinket abban, hogy könnyebben eligazodjanak az adózás világában, és az ellenőrzések nemcsak a szabálytalanságokat vizsgálják, hanem támogatják is a tisztességes versenyt. A tisztességtelen piaci szereplők előnyeinek egy része ugyanis a szabálytalan adóelőnyből fakad.
Az eredményekben kulcsszerepet játszottak a digitális fejlesztések. Jó példa erre a NAV-Mobil alkalmazás, amelynek fejlesztésében Békés vármegye is aktívan részt vett. Olyan felületet sikerült kialakítani, amelyen keresztül akár mobiltelefonról is lehet adót fizetni, ügyeket intézni. Az alkalmazás ma már sokak számára a mindennapok része: használják adóbevalláshoz, gépjárműadó befizetéséhez vagy akár egyszerű információk lekérdezésére is.
– A munkáját több elismeréssel is díjazták. A Bezerédj-díjjal és most az adó- és vámigazgatóságok 10 éves évfordulója kapcsán kapott elismeréssel. Mit jelentenek ezek Önnek?
– A Bezerédj-díj már önmagában is hatalmas megtiszteltetés volt, de a most kapott, tízéves munkáért járó elismerés is fontos. Ez számomra nem személyes siker, hanem annak visszaigazolása is, hogy jó úton járunk. Mögötte ott van egy teljes csapat munkája, kollégáké, akik nélkül ezek az eredmények nem születhettek volna meg. Magyarán, az elismeréseket a csapat kapja, nem egy személy.
– Mi motiválja a jövőben?
– Az, hogy még mindig rengeteg lehetőség van előttünk. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az adattudomány, a hálózatkutatás, a nemzetközi együttműködések mind olyan területek, ahol tovább tudunk fejlődni. És talán a legfontosabb: az, hogy a munkánkkal valódi segítséget tudunk nyújtani az állam működésében az embereknek, vállalkozásoknak a mindennapokban.
– Mit érdemes tudni a 2026-os adóváltozásokról? Melyek a legfontosabb adóváltozások 2026-ban a magánszemélyek számára?
– 2026-ban több olyan változás lépett életbe, amely kifejezetten kedvez a családoknak és a magánszemélyeknek. A családi adókedvezmény például jelentősen emelkedett, gyakorlatilag megduplázódott, így a családok érezhetően több pénzt tarthatnak meg a jövedelmükből. Emellett a 30 év alatti anyák teljes személyijövedelemadó-mentességet kaptak, ráadásul jövedelemkorlát nélkül, ami komoly támogatást jelent a fiatal családok számára. Fontos változás az is, hogy a háromgyermekes anyák már 2025 októberétől életük végéig mentesülnek az szja fizetése alól, míg a kétgyermekes, 40 év alatti anyák 2026-tól váltak adómentessé.
– A fiatalokat érinti valamilyen változás?
– Igen, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye is nőtt, így havi szinten akár több mint 100 ezer forinttal is csökkenhet az adóterhük. Ez jelentős segítség a pályakezdők számára.
– Mi változott a vállalkozások számára?
– Számos könnyítés történt. Az áfában az alanyi adómentesség határa 20 millió forintra emelkedett, az átalányadózás szabályai kedvezőbbek lettek, és csökkent az adminisztráció is. Például a járulékbevallásokat már elegendő negyedévente benyújtani. Emellett a NAV több terhet átvállal, például a biztosítotti bejelentéseket hivatalból intézi.
– Vannak digitális fejlesztések is a változások között?
– Igen, és ezek egyre fontosabb szerepet kapnak. Az e-pénztárgépek bevezetése például a jövő egyik kulcsfontosságú lépése, amely modernizálja a számlázási és nyugtaadási rendszert. Emellett a NAV-Mobil-alkalmazás is folyamatosan fejlődik: már nemcsak adóügyek intézésére használható, hanem például az egyszerűsített foglalkoztatás napjainak nyomon követésére is. Különösen hasznos funkció, hogy bárki ellenőrizheti a telefonján, hogy szabályosan be van-e jelentve a munkáltatójánál.
– Igazgató úr nemrég egy rangos nemzetközi konferencián vett részt Hágában. Mi volt ennek a jelentősége?
– Az OECD által szervezett „Rules as Code Europe” konferencia a digitális kormányzás egyik kiemelkedő nemzetközi eseménye volt. A központi kérdés az volt, hogyan lehet a jogszabályokat úgy megalkotni, hogy azok ne csak szöveges formában létezzenek, hanem gépileg is értelmezhetők legyenek. Ez lehetővé teszi, hogy a jogszabályokra közvetlenül épüljenek informatikai rendszerek, ami gyorsabbá, pontosabbá és átláthatóbbá teheti az állami működést.
– Milyen tapasztalatokat szerzett a konferencián?
– A legfontosabb tanulság az volt, hogy a jövőben a jogászoknak, közgazdászoknak és informatikusoknak sokkal szorosabban kell együtt dolgozniuk. Nem elegendő külön-külön gondolkodni, közös szemléletre és közös „nyelvre” van szükség. A konferencia három kulcsfogalom köré épült: irányelvek, innováció és gyakorlati megoldások. Ezek jól mutatják, hogy nemcsak elméleti kérdésekről van szó, hanem konkrét, működő rendszerekről.
– Ön is tartott kutatóként előadást. Hogyan fogadták?
– Nagyon kedvezően. A NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportján belül vezetem a Jogi Hálózatkutató Csoportot, és az erről szóló előadásunk nagy érdeklődést váltott ki. A külföldi szakemberek számára különösen érdekes volt, hogy milyen mélységben elemezzük az adójogi bírósági döntéseket, és hogyan alkalmazzuk a mesterséges intelligencia, az adattudomány és a hálózatkutatás módszereit. Többen jelezték, hogy ilyen összetett és részletes megközelítéssel még nem találkoztak ezen a területen.
– Volt olyan konkrét megoldás, amit érdemes lenne itthon is alkalmazni?
– Igen, több is. A „Rules as Code” szemlélet például komoly lehetőséget jelent. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályokat már eleve úgy kell megfogalmazni, hogy azok kódként is értelmezhetők legyenek. Így a hatályba lépés után könnyebben és gyorsabban lehet rájuk informatikai rendszereket építeni. Ez a jogalkotás és a közigazgatás számára egyaránt jelentős előrelépést hozhat.
– Összességében minek tartja ezt a konferenciát?
– Egyértelműen sikernek. Nemcsak azért, mert bemutathattuk a saját munkánkat, hanem azért is, mert olyan nemzetközi kapcsolatok és tapasztalatok születtek, amelyek hosszú távon is hasznosak lesznek. Különösen fontos, hogy Magyarországról, azon belül Békés vármegyéből is be tudtunk kapcsolódni egy nemzetközi kutatói hálózatba. Ez mindig nagy előrelépést jelent, és megerősít bennünket abban, hogy a magyar szakmai munka nemzetközi szinten is megállja a helyét.
