Gyulai Hírlap - Március 15-e egyszerre szimbolizálja a függetlenséget, egy új korszak kezdetét és a nemzet heroikus erőfeszítését

1848. március 15-e egyszerre szimbolizálja a függetlenséget, egy, az előzőtől alapvetően különböző új korszak kezdetét és a nemzet heroikus erőfeszítését –  hangsúlyozta beszédében Kovács József országgyűlési képviselő március 15-én a Petőfi téren, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Kiemelte, az ország politikaformáló rétegei azonosultak a márciusi ifjak forradalmával, és maguk mögé tudták állítani a társadalom nagy részét.

Emlékeztetett, a forradalom hírére Békés vármegye politikai vezető rétege is megmozdult, és egy héttel a pesti forradalom után – a résztvevőknek március 15-éhez hasonló élményt adó – népgyűlés tartottak Gyulán, a nagyközönség előtt először megnyíló megyeháza udvarán.

Kovács József aláhúzta, a forradalom kitörésének a napja magában foglalja a reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés utáni fellendülés minden fontos folyamatát.

Mint kifejtette, a reformkor idején színre lépett egy új politikusnemzedék, amely világosan látta, hogy a nemzet megerősítéséhez ki kell terjeszteni az alkotmányos jogokat, le kell bontani a tőkés átalakulás előtti gátakat, és mindezek érdekében garantálni kell az ország függetlenségét.

Hozzátette, ennek a programnak a megvalósítása éppen azoktól kívánt nagy áldozatokat, akik azt megfogalmazták. Példaként említette Rosty Albert Békés vármegyei alispánt, aki már azelőtt önként vállalta az adózást, hogy a törvény erre kötelezte volna.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, kevés olyan korszak volt, amikor a társadalom politikaformáló rétege annyira aktív volt, mint a reformkorban. A nemzeti kultúrát szolgáló intézményeket alapítottak, kisdedóvót létesítettek, gyümölcsfát, szőlőt nemesítettek, és rendkívüli erőfeszítéseket tettek az iskoláztatás határainak kiterjesztéséért, színvonalának emelésért.

„Azok, akik az irányt szabták, képesek voltak az egészben gondolkodni, látták a gazdaság, a társadalom, a politika nagy összefüggéseit” – fogalmazott.

Arról is szólt, hogy az 1830-as, 40-es években az országos politika fórumain szereplő reformellenzéki vezetők mellé felnőtt a második és harmadik vonal. A vármegyei követválasztásokon, tisztújításokon a helyi politika színpadára léptek azok, akik pontosan értették Széchenyi, Kossuth gondolatait, és képesek voltak a cselekvésre.

Békés vármegye bővelkedett ilyen politikusokban – emelte ki, példaként említve Novák Antalt, Wenckheim Bélát és Szombathelyi Antal alispánt, akik 1835-től a reformellenzék szilárd bázisává tették a térséget. „Mögöttük kaszinók, olvasókörök sora jött létre, megannyi centrum, amelyben előkészítették a gyökeres változást” – tette hozzá.

„Ennek a szerves fejlődésnek köszönhető, hogy amikor március 17-ről 18-ára virradó éjjel a Pest és Arad között közlekedő postakocsi utasai meghozták a forradalom hírét és dokumentumait Békésbe, nem a káosz tört ki, hanem napok alatt megalakultak a forradalom új szervei” – mutatott rá beszédében, megjegyezve, hogy jószerivel az egész országban ez a forgatókönyv érvényesült.

„Minden feladatra akadt ember: volt, aki az igazgatás új szerveit építette, volt, aki az új kormány gyors ütemben érkező rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetésén dolgozott, voltak – itt Gyulán a Gyulai Körben tömörült fiatal emberek –, akik lelkesítettek. Felállott a nemzetőrség, s a forradalom első hullámával járó lelkesedés elülése után megindult a gyökeres átalakítás hétköznapi munkája” – sorolta Kovács József.

Mint kifejtette, az áprilisi törvények azonos jogokat adtak az ország polgárainak, szabaddá tették a tulajdont, és megteremtették a gazdasági fejlődés lehetőségeit. „A mi vidékünkön a jobbágyfelszabadításnak különös jelentősége volt, hiszen korábban földtulajdona csak a földesúrnak volt” – emlékeztetett.

Az országgyűlési képviselő leszögezte, a március 15-i lelkesedés után az ezekben a törvényekben megfogalmazott jogok védelmében fogott fegyvert a nemzet, „vállalta nemesek és közrendűek sokasága a legnagyobb áldozatot is”.

„Úgy hiszem, ma 1848 üzenetét úgy kell keresnünk, hogy a március 15-i forradalom és az azt követő időszak minden részletére figyelünk. A március 15-i lelkesedésre, a csatatereken tanúsított bátorságra, a honvédelemre két forintot adományozó szegény emberek áldozatkészségére, és azokra a politikusokra, akik zavaros helyzetekben is képesek voltak meglátni a lényeget, s kijelölni a hosszú távon érvényesíthető célokat” – mondta, majd zárásként aláhúzta: „az idő igazolta őket”.

Az ünnepség előtt a Kossuth téren tartott koszorúzást a gyulai önkormányzat, a helyszínen a Calliope színjátszó kör adott műsort. A Petőfi téren Vass György Jászai Mari-díjas színművész, a Kormorán zenekar, valamint az Erkel Ferenc Vegyeskar lépett fel. Az esemény koszorúzással zárult.

Délután ünnepi képviselő-testületi ülés lesz a városháza dísztermében, ahol kitüntetéseket ad át Görgényi Ernő polgármester.