Évek óta hagyomány, hogy a Gyulai Várszínház olyan produkciókat is műsorára tűz, amelyek gyulai kötődésű szerzőkhöz, művészekhez kapcsolódnak. A „gyulai sorozat” 2001-ben Simonyi Imre Dramolettek című művével indult útjára a Ladics-ház udvaráról, és számos előadás után, a teátrum ötvenedik, jubileumi évadában a Kossuth-díjas Krasznahorkai László írásaiból összeállított felolvasó-színházi esttel folytatódott tovább ugyanezen a helyszínen.
Az ünnepi évad második bemutatóját Egy világhírű kisváros: Gyula – Krasznahorkai László írásain keresztül címmel, Eszenyi Enikő rendezésében láthatta a közönség. Az est mondhatni hiánypótló, hiszen – ahogy a cím is utal rá – az író regényeinek és az azokból készült filmeknek köszönhetően szinte az egész világon megismerték Gyulát, Krasznahorkai László írói sikerei azonban mégsem ivódtak még bele eléggé a város köztudatába.
A Ladics-ház udvara tökéletes helyszínnek bizonyult. A díszlet itt maga az életszagú környezet, melynek éppúgy része az öreg gesztenyefa és a régi kerti csap, mint a bokrok között bujkáló fehér kölyökmacska és a fejünk fölött elsuhanó repülőgép. Az est alaphangulatát Varga Tivadar zongorajátéka adta meg. A békési fiatalember és a ’60-as évek jazzmuzsikája Az ellenállás melankóliája című regény egyik főszereplőjét, Eszter Györgyöt és rajta keresztül a gyulai zeneiskola egykori igazgatóját, Herbály Andrást idézte meg.
A Krasznahorkai-szövegekre jellemző hosszú, burjánzó mondatok és a bonyolult, rétegzett narratív szerkezet ellenére a Bánsági Ildikó, Bán János, Eszenyi Enikő és Fodor Tamás által felolvasott négy regényrészlet története végig követhető volt. Az egyes részeket Danyi Zoltán irodalomkritikus összekötő szövegei vezették be. Ezek nem csupán átvezettek egyik regényből a másikba, hanem egyfajta interpretációs keretet is adtak az elhangzó szövegrészeknek. A dramaturgiai munkában is segédkező irodalomkritikus bevezetőjében saját viszonyulásának megfogalmazásával jelölte ki az írások helyét a szöveguniverzumban. Mint mondta, a mindent felemésztő háborúban olyan könyvekre bukkant, amelyek golyóállók és a mélyben is megmaradnak. Aztán elhangzott az estet keretbe foglaló mondat: „Ami Gyulán történik, annak világraszóló jelentősége van.”
A majd kétórás estet a Sátántangó első, A hír, hogy jönnek című fejezetéből vett részlet nyitotta meg. Eszenyi Enikő narrátorként jelent meg, Bán János Futakit, Bánsági Ildikó Schmidtnét, Fodor Tamás Schmidtet alakította. Krasznahorkai László első, 1985-ben kiadott regényét a kritika és az olvasóközönség is elismerően fogadta. Az elhagyatott mezőgazdasági telepen játszódó történet egyszerre ad kiábrándítóan pontos képet korunkról és saját létállapotunkról. A Sátántangó szereplői hiába várják a megváltást, képtelenek kilépni saját, hazugságokra épülő világukból.
A második jelenetben az est szereplői Az ellenállás melankóliájából A Werckmeister-harmóniák című fejezet egy részletét olvasták fel. Az 1989-ben megjelent regény már nem a város közelében, hanem teljes egészében Gyulán játszódik. Bár a település neve ebben a műben sem hangzik el, a Göndöcs-kertről, a Komló Szállóról, az Almássy-kastélyról vagy a Tejporgyárról olvasva a gyulaiak számára egyértelművé válik: a regény helyszíne saját városuk. A felolvasó színművészek jól használták ki a groteszk jelenetben rejlő humorforrást: jóízűen nevettünk azon, ahogy a Fodor Tamás által megformált Valuska a Híd utcai Pfeffer és Tsa Italkimérésben a szobafestővel, a hórihorgas, kancsal kocsissal és a nagydarab szállítómunkással eljátszatja a napfogyatkozást, hogy egy résen át az egyszerű emberek is megérthessenek valamit a halhatatlanságból.
A harmadik és a negyedik rész „az elszakadás regényéhez”, az 1999-ben megjelent Háború és háborúhoz kapcsolódott. A mű főhőse, dr. Korim György levéltáros Gyuláról indul el New Yorkba, hogy a munkahelyén talált különös kéziratot feltegye az internetre. Először az indulás bonyodalmairól szóló, Mint egy égő ház című fejezet első 22 bekezdése hangzott el, majd a Korim halála után Gyulára utazó, iglukat tervező olasz szobrász, Mario Merz viszontagságos körútjának története. Szétbogozhatatlanul keveredtek össze a valóság és a fikció szálai, s az est végén mindannyian tudtuk: Krasznahorkai László igluja mindig is itt volt Gyulán.
