Lőrincz Lászlóné Sebestyén Terézia (nyugdíjas fodrász):
– A közelmúltban elértem a kilencvenéves kort, úgyhogy nekem nincs különösebb kívánságom. Nyugodt, boldog családi gyermekkorom volt, de akkoriban sem emlékszem, hogy valami különös kívánságom lett volna karácsonyra. Én voltam a legkisebb, úgyhogy mindenki engem féltett. Nagy szeretetben éltem a testvéreimmel, és később a férjemmel is, aki 15 évvel ezelőtt távozott a földi világból. Most nagyon sokat segít nekem az unokahúgom, nála töltöm a karácsonyt is. Nem kívánok más ajándékot, csak minél kevesebb szenvedést, amíg csak lehet. Egészséget és még egy kis életet kérek.
Kovács Hédi (kiscsoportos óvodás):
– Voltam anyáékkal síelni, úgyhogy most egy snowboardos Barbie-ra vágyom meg egy színváltós Aranyhajra, ami egy mesefigura. Tudod, abban van egy elektromos kütyü, amit ha megnyomunk, változik Aranyhajnak a hajszíne, és csillog az arca is. Nagyon szeretem a legót és a hercegnős puzzle-t. Legyen szép karácsonyfánk is, amin csillog-villog minden. És még várom azt is, hogy karácsonykor anyával együtt süssünk süteményeket.
