Gyula város történetének kezdetei címmel konferenciát rendez a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára és Gyula Város Önkormányzata december 7-én 10 órai kezdettel a városháza dísztermében.
– Még a XIX. század végén, Karácsonyi János kutatásai nyomán rögzült a szakirodalomban, hogy Gyula város nevének első okleveles említése 1313-ból való, I. Károly keltezett két oklevelet Julamonusturán. Ezt a nevet Gyulamonostorának értelmezték. Levéltárunk korábbi munkatársa, Dusnoki-Draskovich József „Hol volt »Julamonustra« és Vata földvára? – A középkori Gyula kezdetei” című, gazdagon argumentált tanulmányában megkérdőjelezte a Karácsonyi által kidolgozott koncepciót. Konferenciánk történész és régész előadói a források, a friss szakirodalom és a régészeti adatok számbavételével próbálnak mind többet elmondani a város történetének első korszakáról s a vitás kérdésekről – mondta el a Gyulai Hírlapnak a konferencia megszervezésének apropóját dr. Erdész Ádám levéltár igazgató, aki azt is hozzátette, hogy amennyiben az újabb kutatások Karácsonyi János értelmezését preferálják, akkor jövő évben kerek évfordulót ünnepelhetne városunk.
Dr. Görgényi Ernő megnyitó gondolatait követően Dusnoki-Draskovich József történész előadását hallgathatja meg a közönség Gyula településtörténetének kezdetén címmel. Rácz György történész az árpád-kori gyuláról beszél, Almási Tibor történész Gyulát és uradalmát a XIV-XV. századi okleveles adatok tükrében mutatja be. Liska András régész a Gyula belterületét érintő középkori régészeti adatokról számol be, Szatmári Imre régész pedig a gyula környéki adatokat tárja hallgatósága elé.
Levezető beszédet Erdész Ádám mond.
