Három, egymást követő estén át tartó előadássorozat kezdődött hétfőn a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának első darabját, a Krisztus Pilátus előtt című festményt mutatta be ma este telt ház előtt dr. Reisinger János irodalomtörténész, főiskolai tanár. Személyében Dézsi János könyvtárigazgató visszatérő előadót köszönthetett.
A Krisztus-trilógia két első festménye, a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884) néhány évvel később, 1887-1888-ban amerikai tulajdonba került. A harmadik mű, az Ecce homo (1896) a debreceni Déri Múzeumban látható 1930 óta. Ma mindhárom monumentális festmény - 26-26, illetve 34 négyzetméteres alkotások - együtt látható a debreceni múzeumban, ahová az Oltalom Alapítvány utakat szervez megtekintésükre - mondta el az előadó. A Krisztus-trilógia témaválasztásban világviszonylatban is rendkívüli, de olyan sincs, hogy alkotóját 18 éven át foglalkoztassa a gondolatkör. Munkácsy trilógiájáról az elmúlt évszázad második felében nem sok szó esett, hiszen a képeket - mivel Amerikában volt kettő -, eredetiben nem lehetett látni, csak reprodukcióról ismerhették az emberek. Munkácsy ezeket megelőzően nem festett bibliai témájú képeket, a Milton című festménye volt az - félig. A párizsi világkiállításon, 1878-ban aranyéremmel jutalmazták a Miltonért a festőt, aki ugyanebben az évben, a bécsi kiállítás alkalmával Vaskorona-rendet kapott Ferenc Józseftől. Munkácsyt még nagyobb méretű és vallási témájú képek megfestésére buzdították, ő azonban tartózkodó volt, mivel akkoriban elharapózott a vallási giccs.
Munkácsy volt az egyik első festő, aki fotó alapján dolgozott. A Krisztus Pilátus előtt című képhez beállította az alakokat, Párizs legjobb fotósa fényképezte le a festő számára. Az előkészületekkel eltelt egy év. Ezután, 1880 nyár végén hozzáfogott a képhez, a teljes 26 négyzetmétert bitumennel alapozta, hogy a színeket kidomborítsa.
Dr. Reisinger János sorra vette a kép jellegzetes alakjait, az arckifejezéseiket, amelyek indulatokat, jellemeket fejeznek ki - ahogyan egy romantikus-realista festő látja. Pilátust szinte satuba fogják a vallási vezetők, hogy ne is dönthessen másként, minthogy halálba küldje Jézust. Pilátus arcán érzelemviharok jelzik, átlát a körülállókon és Jézussal folytatott párbeszéde során rájön, hogy az előtte álló, összevert fiatal férfi ártatlan. Pilátus kéztartásán is látszik, hogy gondolataival küszködik. A háttérben álló tömeg sem alaktalan, a festő mindegyik szereplőnek láttatja a jellemét. Van köztük jámbor, szemlélődő és felheccelt, aki megfeszítést követel. A megfeszítést a perzsáktól vették át a rómaiak, 2-3 napon át tartó kínhalált, fulladást jelentett. Ennél kegyetlenebb kivégzést ember még nem talált ki - mondta az előadó.
Munkácsy a jellemek drámai festője - jelentette ki Reisinger János. A festő Krisztust fehér ruhában ábrázolja, megkötözött kézzel. Pilátus is fehér ruhában van. Krisztus az igazságot mindig szeretettel párosítja. Bátran néz Pilátusra, aki viszont kerüli a tekintetét. Krisztus Pilátusért küzd, hogy ne ítéljen egy ártatlant halálra. Pilátus úgy határoz, Heródeshez küldi, döntsön ő. A hatalom igazságával Jézus az igazság hatalmát állítja szembe. Ma is ez a kérdés áll előttünk - mondta az előadó.
Az érdeklődők kedden este az Ecce Homót, szerdán este a Golgotát láthatják dr. Reisinger János vetített képes előadásán.
