A gyulai ipar és mezőgazdaság történelmét felelevenítő Weisz-villa Napok programja ma délután a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban folytatódott. A vendégeket Dézsi János könyvtárigazgató köszöntötte, beszédében a helyi civil szervezetekkel és cégekkel való közös munkáról beszélt, amely eredményeképpen jöhetett létre a hétvégi rendezvény.
Elsőként dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója számolt be a kiegyezés utáni gyulai ipar történetéről. Előadásában elhangzott, Gyula város a dualizmus korában – megyeszékhely mivolta ellenére – az Alföld jellegzetes kisvárosai közé tartozott, amelyben fogyasztópiacként nem állott rendelkezésre egy különösebben nagy népesség. Ezzel együtt a város a korabeli környékbeli településekhez képest elég erősen iparosodott volt a 18. századtól. Szóba kerültek az első kis- illetve középvállalkozások, a malmok és az építőipari vállalatok, majd a későbbiekben a kereskedők kezében lévő tőkének köszönhetően kialakuló cégek, mint például a Weisz Mór-féle konyak- és likőrgyár, a Gyulai Harisnyagyár, Gyulai Kötött és Szövött Iparáru-gyár, a bakancsgyár és a képkeret-lécgyár.
Dr. Szabó Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató a város, a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő mezőgazdasági fejlődését mutatta be. Bár Gyulán akkoriban nem volt olyan érdemi törekvés, amely a mezőgazdasági szakoktatás megvalósítását szolgálta volna, és a termőföldek minősége és a körösök szabályozása általi gyarapodása sem emelkedett ki Békés megyei viszonylatban. Előadásában azonban hangsúlyozta, Gyulának jelentős agrár- és parasztságtörténete van, azzal együtt is, hogy a környék kiugró fejlettségű iparával rendelkezett a város. Beszámolójában többek között felmerült a helyi zöldség- és gyümölcskertészet jelenléte, a Göndöcs Benedek által népszerűsített baromfitartás és méhészkedés, valamint a nyúltartás, vagy a selyemhernyó-tenyésztés is.
Az eseményen személyesen jelen volt Weisz Mór ükunokája, az Ausztráliában élő Alexandra Popper és unokatestvére Szemere Miklós, valamint internetes videókapcsolat segítségével Weisz Mór Sydney-i dédunokája, Ted Popper is. Az egykori gyulai iparmágnás leszármazottja a családi emlékeiről beszélt a jelenlévőknek és megköszönte Sós Imre civil referensnek a szervezői munkáját. Jelenlévő leánya, Alexandra angolul elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy jelen van és lehetősége volt meglátogatni a Weisz-villát, ahol felmenői éltek.
A beszélgetés után Bagdi Márton családfakutató előadását hallhatták a könyvtár vendégei, aki az elmúlt időszakban mintegy 6000 soros táblázat által tárta fel a leszármazottak ősfáját, amelyben megjelennek többek között a Weiszek, Popperek, Bródyk. Bagdi Márton a zsidó családfakutatás nehézségeit sorolta, többek között az anyakönyvezés hiányosságait, a nevek többféleképpen való írását, a névváltoztatást, a távoli házasodást és az igen gyakori gyermekáldást. Kutatásainak ismertetéséből kiderült, Weisz Mór ma élő leszármazottainak apai ágon is hasonló nagyságai volt. Például dr. Popper Alajos, aki a 1848-ban Klapka György ezredében volt orvos, és – Weisz Mórhoz hasonlóan – szintén Ferenc József lovagrendjébe tartozott. Tőlük származik sok híres ember, hiszen a családban voltak orvosok, ügyvédek, feltalálók, Nobel-díjasok, írók, újságírók, világ- és olimpiai bajnok sportolók is, akiknek jelentős része gázkamrában végezte.
Az előadás után a könyvtár előadótermében A vidék általános és szakmai műveltségének felemelkedése címmel történelmi kiállítás nyílt. Alt Norbert gyulai alpolgármester köszöntő beszédében a Gyula történelmét bemutató kezdeményezést méltatta.
- Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Nevet azért, mert büszkeséggel tölt el az egykoron virágzó ipari és mezőgazdasági kultúra, amely jellemző volt városunkra és térségünkre egyaránt. A másik szemem azért sír, mert erről a gazdasági rendszerről már csak múlt időben beszélhetünk. Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy mindazon hagyaték, amely az elmúlt évszázad tekintélyes részében ránk maradt, a rendszerváltás után elpusztult a szó fizikai értelmében is. A Tejporgyár, a Mezőgép, a szövőipar és Weisz Mór által alapított Harisnyagyár, amelyek ezreknek biztosítottak munkát és megélhetést – mondta Alt Norbert.
A kiállítást dr. Pálfi György nyugalmazott szakmúzeum-igazgató nyitotta meg.
- Az itt látható kiállítás azt próbálja bemutatni, hogy mintegy 1200 év alatt a vidék általános és szakmai műveltsége hogyan alakult a Kárpát-medencében. Hosszú időn keresztül a vidék általános műveltségére jellemző volt az elmaradottság. Az 1900-as évek elején 5 millió ember élt a földművelésből hazánkban, és az ismeretek átadása csak akkoriban kezdődik meg! Jön az első majd a második világháború, a pusztulás, amely után minden kezdődhetett elölről. És miből állt föl a Kárpát-medence?! A mezőgazdaságból és az ahhoz kapcsolódó iparból – adott a témában történelmi áttekintést dr. Pálfi György.
A programsorozat után Alexandra Popper meglátogatta a gyulai izraelita temetőben ükapja sírját, amelyet a napokban helyi civil szervezetek képviselői hoztak rendbe.
A Weisz-villa Napok keretében, október 28-án, vasárnap 8 órától kultúrtörténeti séta indul a Kisvasúti emlékhelytől Sós Imre és Vidó Miklós kalauzolásával. Elsőként a bolhapiacot, majd a malmot tekintik meg a résztvevők, majd a húsipari történeti kiállítás kerül terítékre. Ebéd után a séta a Megyeház utcába tart, ahol az egykori Harisnyagyárat tekinthetik meg az érdeklődők.
***
A Weisz-villa Napok támogatói: dr. Csűri Gábor, dr. Pálfi György, Kárpáti Zoltán, Nagy Éva, Ted Popper, Rónaszéki János, Steigervald József, Vidó Miklós, Wegroszta Gyula, Wegroszta Zoltán és Pálfi Erzsébet, Emhő József és az Emhő-Baudermann Kft., Oravecz Tibor és a Bokatex Kft., ColorPrint Bt., a Gyulavári Kastély, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, az AjándékGyár és Gyorsnyomda, a Kéknefelejcs Cukrászda, a Békés Megyei Levéltár, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., illetve a Gyulai Hírlap és a Békés Megyei Hírlap.
