Az Őszi könyvtári hét felnőtteknek szóló programsorozata három nagyváradi szerkesztőség bemutatkozásával ért véget ma este a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Dézsi János könyvtárigazgató Kinde Anamária költőt, szerkesztőt mutatta be a Várad című havonta megjelenő folyóirattól, Rais W. Istvánt, a Bihari Napló című napilap főszerkesztőjét, Szűcs László költőt, az Erdélyi Riport című hetilap és a Várad főszerkesztőjét. Az est házigazdája dr. Elek Tibor irodalomtörténész volt.
Bokor Ildikó, a Boróka Székely-Magyar Kulturális Egyesület elnöke elmondta, míg korábban a magyar lapoknak a határon túl nehezebb volt anyanyelven érvényesülni, 1990 után megnyíltak a lehetőségek. A Bihari Napló 1990-ben indult, míg a folyóirat és a hetilap 10 éves. A nagy múltú Bihari Napló elődjének Ady Endre is írt.
Szűcs László Nagyváradon a mintegy 210 ezer lakosból 55-60 ezres magyar közösségről tájékoztatott, melynek megvan az intézményhálózata: magyar nyelvű színház, egyetem, hivatásos táncegyüttes, lap, könyvkiadó. Ugyanakkor kisvárosi jellegű a kulturális élet, mert szinte mindig ugyanazokkal az arcokkal lehet találkozni. A Bihar megyei sajtó 150 éves. Ma két magyar nyelvű napilap is van, mint ahogy az erdélyi nagyvárosok mindegyikében. Kinde Annamária szerint az utóbbi évtizedekben sokat változott a város szellemisége: a színházban van a remény, az irodalom nemigen érdekli az embereket. Rais W. István úgy látja, apadóban a kultúrafogyasztó közönség. Az 1900-as években volt, amikor 11 magyar nyelvű napilap jelent meg Váradon és mindegyik meg tudott élni. Ma a szűkülő piac a jellemző.
Szűcs László úgy jellemezte az 1990-es éveket, hogy végre szabadon meg lehetett mondani dolgokat, a véleménynyilvánításokkal, kommentárokkal voltak tele a lapok. Majd jött a hírkorszak. Az lenne a jó, ha a szerkesztőségek valamennyi sajtóműfajt használnák, úgy mint az interjút, a riportot, a publicisztikát.
Míg 1990-ben 50 ezer volt a Bihari Napló naponta eladott példányszáma, ma 15-16 ezer. Külföldi tulajdonos vette meg a lapot - mondta el Rais W. István. A hirdetők száma csökken, és még külön szembe kell nézniük azzal, hogy a román cégtulajdonos nem náluk hirdet. Romániában 17 elismert kisebbségi közösség van, az Erdélyi Riport folyamatosan foglalkozik életükkel - mondta az erdélyi terjesztésű lapról Szűcs László. Kinde Annamária költészetét szabadságközpontúnak mutatta be dr. Elek Tibor. Kinde Annamáriára is nagy hatással volt 1989. decemberének szabadságérzése.
- Ma, a munkahelyen, ha meg akarod tartani az állásodat, nem mondhatod el a véleményedet - fejtegette a Várad versrovat-szerkesztője.
