Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A bolygók neveinek ősi eredete

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • K. M. • MAGAZIN • 2012. szeptember 28. 18:00
A bolygók neveinek ősi eredete
A sok aprócska, pislákoló csillag között káprázatos látványt nyújt a Tejútrendszer
Képünk illusztráció

Derült holdmentes éjszakán a megszámlálhatatlanul sok aprócska, pislákoló csillag között káprázatos látványt nyújt az egész égboltot átívelő, ezüstösen derengő Tejút. A Tejútrendszer, illetve a galaxis szó a görög nyelvből származik. A görög gala szó jelentése tej, a monda szerint ugyanis a Tejút a Herkulest szoptató Héra istennő szétfolyt teje. Ennek következményeképpen Naprendszerünk bolygóinak és holdjaiknak nevének eredetét is a görög vagy római mitológiában kell keresni. A bolygókat görög csillagászok nevezték el, akik évszázadokon keresztül tanulmányozták a Naprendszert. S hogy hogyan is lett mégis római eredetű a legtöbb bolygó neve? A kérdésre a választ a történelemben kell keresni. Az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseik eleinte leginkább a természeti erők és események megszemélyesítéséből állt, majd a Kr. e. 5. századtól kezdve a rómaiak az etruszkok közvetítésével elkezdték átvenni a görög mitológia alakjait. Így a római istenek közül soknak van görög megfelelője. A bolygók neveit, pedig Európában a római mitológia alapján, míg a holdakat a görög mitológiában megfordult istenek neveiről nevezték el, amit a Nemzetközi Csillagászati Unió is átvett.

Első bolygónk nevét a római mitológiában a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istenéről, Mercuriusról kapta. A Merkúr a görög Hermész római megfelelője, aki a görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója volt, és egyben a holt lelkek vezetője. A Vénusz a római mitológiában a kertek istennőjéről kapta nevét, míg a görög mitológiában Aphrodité a szépség és a szerelem istennőjéről. A magyar Esthajnalcsillag elnevezését pedig a Hajnalcsillag és Esti csillag név összeolvadásából született, amelyet a szabad ég alatt élő pásztoroktól kapta. Az utolsó kőzetbolygó, a Mars Róma egyik legrégebbi istenéről kapta nevét. A római mitológiában Mars hadisten volt, akinek a városfalakon kívül, a Mars-mezőn építettek templomot. A rómaiak a hadistennek szentelték a márciusi hónapot, ekkor tartottak télűző szertartásokat és ez a hónap a régi kalendáriumokban az első hónap volt. Görögöknél viszont Arész nevet viselte a hadak istene és e bolygó.

A római mitológiából Jupiterről kapta nevét az első gázóriásunk. Jupiter az ég, a nappali világosság és a vihar istene volt, az istenek királya, aki a görög mitológiában Zeusz névre hallgatott. A második gázbolygó, a Szaturnusz a vetés, a vetőmag és a könyörtelen idő római istenének a nevét viseli. A görög mitológiában Kronossznak hívták, aki úgy került az égi trónra, hogy apját Uránuszt megcsonkította és feleségül vette saját leánytestvérét Rheiát. Tette után azt jósolták neki, hogy egyik fia fogja majd megfosztani a trónjától, s ezért valamennyi gyermekét alighogy megszülettek, sorjában lenyelte, hogy a jóslat beteljesülését elkerülje. Rheia azonban kijátszotta Kronoszt és mikor megszülte legkisebb fiát Zeuszt, akkor gyermeke helyet egy bepólyázott követ adott át férjének és Zeuszt egy Kréta szigeti barlangban rejtette el, aki nagykorában legyőzte apját és megmentette testvéreit.

Az Uránusz a görög mitológiában az eget megszemélyesítő istenről kapta nevét, aki Gaia-Földanya férje volt. Az utolsó bolygónk a Naprendszerben a  Neptunusz pedig az akkori provinciákban a helyi víz- és tenger istenének nevét viseli, melyet a görögök Poszeidónról, a tengerek királyáról neveztek el. Otthont adó bolygónk neve az egyetlen, amelynek nem vezethető vissza semmilyen görög, római vagy más mitológiához, mert minden nyelvben másképpen hangzik.

 

Képünk illusztráció
Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)